+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 22. vasárnap, 08:57
Postoji Hrvatska koja želi da živi više poput Slovenije, a ne poput Mađarske. Zoran Milanović je kandidat ove druge Hrvatske. Glasao bih za njega.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Vasárnap Horvátországban államfőválasztást tartanak. A várakozásokkal ellentétben izgalommal várhatjuk mégis az eredményt, mert

 

a verseny a három legesélyesebb jelölt között teljesen nyitottá vált

 

– ráadásul csak ketten juthatnak eleve tovább. Már az önmagában meglepetés, hogy végül három esélyes jelölt lett. Egyrészről a konzervatív kormánypárt, a HDZ jobbszéléről érkező jelenlegi államfő, Kolinda Grabar-Kitarović hosszú ideig biztos győztesnek számított, de előnye mára elolvadt. Másrészről a mégicsak várt (és elvárt) bal-jobb-párharcot megbolondította, hogy sikerrel szállt be a küzdelembe Miroslav Škoro, szlavóniai üzletember-énekes-borász, egykori pécsi horvát konzul.

 

Kik az ellenfelek?

 

Škoro nézetei alapján egyértelműen nacionalista, jobboldali, kisebbségellenes, nem véletlenül volt a HDZ-nek hosszú ideig tagja, most pedig a plenkovići iránnyal elégedetlen jobbosok és kisebb szélsőjobboldali pártok jelöltje. Škoro azonban elitellenes szövegeivel olyanokat is elér, akik talán inkább balra húznak. Éppen ezért nehéz megmondani, hogy kitől is vesz el több szavazót: a jobboldali Grabar-Kitarovićtól vagy a szociáldemokrata Zoran Milanovićtól; ahogy az is kérdéses, hogy hívei e két jelölt közül kit ikszelnének egy második fordulóban. De persze az is lehet: hívei a második fordulóban is ikszelhetik kedvencüket, mert nem kizárt, hogy a két hagyományos tábor jelöltje közül az egyik jut csak tovább, és kerül szembe Škoroval.

 

Grabar-Kitarović mellett is szólhatnak érvek: hiába nacionalista, ez nála – ellentétben mondjuk a magyar Fidesszel – nem Nyugat-ellenességben nyilvánul meg. Az angolul kiválóan beszélő, fiumei születésű egykori diplomata elkötelezett Horvátország euroatlanti kapcsolatai mellett. Noha külpolitikában néha kikacsint Budapest és Varsó felé, és állítólag nem lenne ellenére, ha Zágráb csatlakozna a visegrádi négyekhez, a fő gond vele inkább belpolitikai, ahol nemcsak kicsit kacsingat ki a széljobbra. Grabar-Kitarović a HDZ jobbszélét képviseli, vitái a mérsékelt Andrej Plenković kormányfővel ismertek, nem véletlen, hogy

 

a HDZ nagyöregje, Vladimir Šeks szerint Plenković titkon annak is jobban örülne, ha inkább a szocdem Milanović költözne be az elnöki palotába.

 

Miért Milanović?

 

És ennek én is jobban örülnék.

 

Grabar-Kitarovićhoz hasonlóan Milanović is euroatlantista, egykori külügyminiszteri hivatalnokként jelentős szerepe volt Horvátország EU-csatlakozásának előkészítésében, a délkelet-európai baloldalon ismert EU-, USA- és NATO-ellenesség távol áll tőle. Persze belpolitikailag Milanović is tud azért a széljobbra kacsingatni, 2015-ös választási kampányában majdnem jobbról akarta előzni a HDZ-t – de Grabar-Kitarović-tyal ellentétben nála ezt soha senki nem vette komolyan, el is vesztette a 2015-ös választást. Se neki, se a horvát baloldalnak nem áll jól, ha a kilencvenes évek polgárháborújának (giccsesen mondva: honvédő háborúnak) sokszor háborús bűnöket elkövető veteránjaival spannol (ahogy tenni akarta 2015-ben), vagy Szerbiának szólogat be utcai stílusban (ahogy tette szintén 2015-ben).

 

A horvát baloldal mára már nem jugoszlavista, elfogadta az önálló Horvátország létét, de – ellentétben a jobboldallal, amely azért horvátabb Horvátországot szeretne –

 

a baloldal a tuđmani sötét időktől kezdve a nyitottabb, liberálisabb, az ország majdnem tizedét adó kisebbségeket is elfogadó államot szeretne.

 

Milanović nem egy Stipe Mešić, nem egy balliberális értelmiségi, hanem egy érdekvezérelt karrierpolitikus – azaz győzelme se lenne akkora jelentőségű, mint Mešićé volt 2000-ben –, de még csak nem is egy balliberális jogászprofesszor, mint Ivo Josipović korábbi államfő.

 

Milanović tud nacionalista lenni. Sőt, ha győzne, ez leginkább éppen Budapesttel szemben mutatkozna meg, amelyet – a HDZ-vel ellentétben – régi horvát nacionalista módjára vet meg. El is mondta még 2015-ben: ő nem egy Khuen-Héderváry Károly, utalva ezzel a jugoszlavista történetírásban hazug módon horvátfalóként ábrázolt egykori bánra. (Ugyebár ahogy a magyarokat a csúnya osztrákok, úgy a szegény horvátokat a csúnya magyarok nyomták el, pedig természetesen nekik is ezeréves fényes államiságuk volt és van.) Milanović persze a khuenhéderváryzást leginkább a MOL kapcsán veszi elő, az INA eladását – pláne a magyaroknak – nemcsak korrupciónak, de nemzetárulásnak is tartja.

 

Inkább Szlovénia, mint Magyarország

 

Mégis, mégis, mégis.

 

Milanović győzelme azért lenne fontos, mert egyfajta ellensúly lenne – már csak győzelmének ténye is – a Horvátországban is erősödő kisebbség- és idegenellenes hangulattal szemben. Nem a személye fontos e tekintetben, hanem hogy egy jobbra tolódó horvát közéletben, ahol többszázezer aláírást lehet összegyűjteni az isztambuli egyezmény vagy az őshonos kisebbségek jogai ellen,

 

Milanović győzelme azt jelentené: van egy másik Horvátország.

 

Ezt a másik Horvátországot ma is lehet látni, ha az ember a zágrábi Alsóváros kávézóiba, könyvesboltjaiba tér be, eleve Fiumében vagy Spalatóban időzik, és különösen Isztriában jár-kel. Ez a másik Horvátország az, amely örül annak, hogy maradtak még szerbek és olaszok; amely nem csak a rosszat látja Jugoszláviában, ahogy nem csak az államalapítót, de a korrupt politikust is Franjo Tuđmanban; és amely inkább szeretné Szlovéniához, mint Magyarországhoz hasonlóvá tenni hazáját.

 

Van persze sokkal jobb jelölt a baloldalon és a liberális oldalon, mint Zoran Milanović. De nincs nála esélyesebb, márpedig most a második fordulóba jutás is kérdéses. Ezért javaslom horvátországi horvát, szerb, olasz vagy magyar olvasóinknak: Glasajte za Milanovića! Гласајте за Милановића! Votate Milanović! Szavazzatok Milanovićra!

 

Bukovics Martin nagyon másként látja. Olvasd el az ő cikkét is!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás