+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 18. szerda, 11:04
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Klaus Johannis román elnök rögtön közölte is, hogy ő ebben nem partnere, de mi azért megkérdeztünk pár vezető román értelmiségit, hogy ők mit szólnak mindehhez. Sorozatunk harmadik részében Lucian Mîndruță újságíró válaszol.

Szokatlanul konstruktív beszédet mondott december 14-én Temesváron a magyar miniszterelnök egy, a versenyt Nyugat-Európával gyakorlatilag minden téren felvenni képes és akaró Közép-Európa megteremtéséről – Romániával együtt. Orbán Viktor többek között arról beszélt: „Készen állunk arra, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is beleértve, egy új Közép-Európát építsünk fel” Bár Klaus Johannis román államelnök gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kedden jelezte:

 

nem fog részt venni „az EU-n belüli részentitások létrehozásában, amelyek újabb törésvonalakat nyitnának”,

 

az Azonnali ettől függetlenül kíváncsi volt, mit szólnak az ötlethez a romániai értelmiségiek és véleményformálók. Épp ezért megkérdeztünk egy párat közülük, hogy ők hogyan értelmezik Orbán beszédét: először az erdélyi szász politológus Hans Hedrichet, majd Vladimir Ionaș szociológust kérdeztük, most pedig Lucian Mîndruță, a romániai forradalom eseményeiben is részt vevő televíziós újságíró válaszol.

 

+ + +

 

Milyen együttműködés formájában látja azt a Közép-Európát, amelyet Orbán Viktor felvázolt? A V4-es együttműködés megfelelő platform erre, vagy valamilyen más, a közép- és kelet-európai népeket egybefogó együttműködésre lenne szükség?

 

Tudnom kéne a részleteket, mivel jelenleg úgy tűnik, ez csak egy különleges alkalomból tartott beszéd. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a térség országaival több együttműködésre van szükség, és nem számít, hogy ezt hogy hívjuk. Remek lenne például, ha lerövidíthetnénk az időt, amit a kamionok vámvizsgálaton töltenek a határon. De félretéve csak a gyakorlati dolgokat, szerintem egyetértésre van szükség az értékeinkkel és elveinkkel kapcsolatban.

 

Veterán újságíróként és a harminc évvel ezelőtti forradalom résztvevőjeként ezek nekem továbbra is a (szólás)szabadságot, a liberalizmus minden formáját, beleértve a politikait, valamint a határozott politikai kiállást jelentik a nyugati demokráciák mellett. Bármily jövedelmező is legyen gazdaságilag, nem tudok elképzelni szorosabb kapcsolatot akkor, ha az az autoriter kelet – nevezetesen Oroszország – napirendjét tolja előtérbe.

 

Vizuálisan elképzelve, mivel ezeknek az országoknak nincsenek közös barátaik, mi történne, ha egy bulit szerveznének? Vajon mennyire szórakoznánk jól egy olyan esküvőn, ahol Putyin leckéztetne minket azzal kapcsolatban, hogy hogyan szelídítsük meg vagy terrorizáljuk a szabad sajtót és hogyan uralkodjunk a végtelenségig?

 

Ha jól emlékszem, pont ezt a fajta rezsimet próbálta elsöpörni harminc évvel ezelőtt az a forradalom, amit szombaton Orbán úr is ünnepelt!

 

Ön szerint politikailag lehetséges-e pont a közelgő Trianon-évforduló előtt a román-magyar partnerségről beszélni egy új Közép-Európa kialakításának kontextusában? Ön személy szerint támogatná ezt a felvetést?

 

Nagyon remélem, hogy a határ mindkét oldalán jól kijövünk egymással. Megértem és tiszteletben tartom, hogy ez az évforduló a magyaroknak nem feltétlenül ünnep. De úgy gondolom, hogy ettől még fókuszálhatunk a jelenre. És a jelen számunkra egy olyan demokratikus Románia, ahol az etnikai magyarok is a részei lehetnek annak, ami jó ebben a közös otthonban.

 

Ezért törődni kell a magyar kisebbséggel, benn kell tartani őket a kormányzati rendszerünkben, és összességében biztosítani, hogy boldogan élhessenek Romániában.

 

Úgy gondolom, ez a legjobb hozzáállás az olyan helyzetek esetében, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a múlt megmérgezheti a jelent. Ezen felül mi lenne, ha megtalálhatnánk azokat az ünnepet, amik összekötnek minket, és nem arra koncentrálnánk, amiben nem értünk egyet? Talán még egy újat is kitalálhatnánk, mondjuk totalitarianizmus-ellenes nap néven.

 

Orbán egy új Közép-Európa megalakításáról beszélt, de ön mit gondol, Románia inkább Közép-Európához, vagy Kelet-Európához tartozik?

 

Szerintem mi a Szabad Európában vagyunk, ebben a tekintetben pedig a földrajz már nem is számít igazán. Közép-Európa már vagy ezer éve a nyugatra tekint annak intézményei, szabadságai és reményei miatt.

 

Veterán újságíróként emlékszem, milyen irigységgel néztünk mi, román újságírók a ‘90-es években még a közép-európai kollégáinkra is. Most már inkább aggódunk.

 

Mit gondol, Közép-Európa említésekor Orbán csak Erdélyre próbált utalni, vagy ebbe Románia többi részét is belefoglalta?

 

Én úgy értelmezem a beszédet, hogy ott nyilvánvalóan Romániáról beszélt, az egész országról. Romániát egészként látjuk, ahogyan Magyarországot is.  

 

BORÍTÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás