Az LMP zöld népszavazásának mind az öt kérdését elkaszálta az NVB

Az oroszokkal kötött paksi szerződésre, meg arra hivatkoznak, hogy mindezek a zöld részletkérdések jórészt nem is a parlamentre tartoznak.

Amint arról az Azonnali november végén beszámolt,

Az első ötöt Kendernay János, a párt társelnöke adta be, és jelezte: többet is be fognak adni (ahogy ezt meg is tette később Heltai László, a párt budapesti elnöke is még öt kérdéssel), és mindenkit népszavazásügyi online brainstormingra invitálnak zöld témákban.

A Kendernay által beadott első öt kérdés arra irányult, hogy

+ az állami szervek a széndioxid-kibocsátásra ható döntéseik meghozatalánál mérlegelni legyenek kötelesek éghajlatváltozási szempontokat,

+ 2025-től ne legyen forgalomba hozható nem visszaváltható műanyag csomagolószer, 

+ állami vagy önkormányzati cégek ne szerezhessenek be fosszilis üzemanyaggal működő járműveket utasszállítási célra és

+ 2022-től, vagy 2030-tól csak olyan, villamosenergiát előállító erőműveket engedélyezzenek, amelyek megújuló energiával termelnek.

tehát már az aláírásgyűjtés sem kezdődhet meg.

Na de miért? Mert nem a parlament dolga, és nem egyértelmű

Az alkotmány számos kizáró okot és tiltott tárgyat felsorol, amiben nem lehet népszavazást tartani. Ezek közül két jolly joker-jellegű is van: az, hogy a népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e (tehát törvényt lehet-e róla alkotni), illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés. Mind a két  jolly joker-érv elég gyakran előfordul a határozatokban.

Jellemző érvelés az elutasító határozatokban (itt lehet az összeset részletesen végigolvasni, a táblázat 39-43-as soraiban), hogy az NVB szerint

Ez azt jelenti, hogy egy csomó ügyben – és a környezetvédelmi szabályok, amelyek sokszor egészen részletes és cizellált szabályozást igényelnek mindenféle határértékekkel, jellemzően ilyenek – egyszerűen nem lehet, és nem is kell minden részletet törvényben szabályozni és megszavaztatni a parlamenttel, szóval ilyenkor a parlament azt mondja, hogy a részletszabályok megalkotására felhatalmazza a kormányt, vagy az illetékes minisztériumot. Majd ők eldöntik, hogy melyik csomagolást hogyan kelljen újrahasznosítani, és ilyenek.

Mivel pedig pont a csomagolási hulladékokról meg a környezetkímélő autóbuszok beszerzéséről is van ilyen, törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet, ezért az egészről nem lehet népszavazást tartani, és pont – következtetett az NVB, és még egy kúriai döntést is felidéztek, miszerint ha kormányrendeletek tárgyáról is lehetne népszavazást tartani, akkor az sértené a hatalommegosztás elvét.

Csakhogy azt már annyira nem hangsúlyozza az NVB, hogy a felhatalmazáson alapuló rendeleteknek pont, hogy a parlamenti felhatalmazás szab korlátot. Semmi sem zárja ki, hogy a parlament utóbb a felhatalmazás körét módosítsa, hiszen az Országgyűlés, mint legfőbb jogalkotó szerv (és a kormány által gyakran hivatkozott népszuverenitás letéteményese) olyan mélységben szabályozhat egy-egy tárgykört, ahogyan azt jónak látja. Éppen ezért 

hiszen egy jóindulatúbb értelmezéssel ugyanennyi erővel juthatott volna arra is az NVB, hogy a népszavazási kezdeményezés a parlament által a rendeletalkotásra adott parlamenti felhatalmazás módosítására irányul. De nem erre jutott.

A másik univerzális gumiszabály az egyértelműség hiánya szokott lenni, bár ezt most eléggé indokoltan hivatkozta az NVB. Abból tényleg nem túl sok konkrétum derül ki, hogy állami szervek döntéseinél figyelembe kelljen venni éghajlatváltozási szempontokat. Mely állami szervek lennének itt a címzettek? A hatóságok? Vagy az Alkotmánybíróság is? És egyedi döntésekről van szó, vagy mondjuk minisztériumi szabályalkotásokról is, esetleg mindkettő? 

A környezetbarát buszok beszerzésénél már inkább fülénél fogva odarángatottnak tűnt ez az egyértelműségi szempont: úgy tűnik az indokolásból, hogy az NVB egyszerűen nem tartja a technológia jelenlegi fejlettsége mellett lehetségesnek, hogy nagyobb távokat elektromos buszokkal teljesítsenek, és ez volt a kérdés elkaszálásának valódi oka – csak épp az egyértelműség hiányára hivatkozva.

A paksi szerződés miatt nem szavazhatunk a megújuló energiával működő erőművekről

Szintén a népszavazást kizáró tényező a nemzetközi szerződésbe ütközés, és nem is okoz olyan nagy meglepetést, hogy itt előkerült a Paks II-ről az oroszokkal kötött szerződés annál a kérdésnél, amely szerint csak olyan, villamosenergiát előállító erőműveket engedélyezzenek, amelyek megújuló energiával működnek. Az NVB szerint a népszavazási kérdés alapján 2030-tól (vagy még szigorúbb verziójában 2022-től, mert két dátummal is beadták) nem lehetne az új paksi blokkokban áramot termelni (bár 2022-re ezek aligha készülnek el, de talán még 2030-ra se), emiatt ellehetetlenülne az oroszokkal kötött szerződés.

Ráadásul – és itt megint jön az ominózus egyértelműség-érv – 

de valójában meg a népszavazási törvény alapján a népszavazási eredmény a parlamentet csak három évig köti, tehát ha most meg is tiltaná a parlament a nem megújulók használatát 2030-tól, addig még ezt simán vissza is csinálhatná.

Innentől mondjuk csak egy lépés, hogy ennyi erővel a jövő évtől tervezett intézkedésekről is minek szavazzunk, hiszen maximum három évig tarthatna a csoda, utána meg visszacsinálhatják az egészet. Mivel azonban Orbánék 50 százalékra visszaemelték a népszavazások érvényességi küszöbét, mindez csak értelmiségi pattogás valójában lényegtelen dolgokon, hiszen maga a Fidesz az égető migránstémában sem tudott legutóbb ennyi embert elvinni szavazni.

Az NVB-döntésekről megkérdeztük Kendernay Jánost, az LMP társelnökét, aki azt mondta: még tanulmányozzák a határozatokat, de jogorvoslattal fognak majd élni.

NYITÓKÉP: Kendernay János beadta a kérdéseit november 29-én. Fotó: Bakó Bea / Azonnali