+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 17. kedd, 08:03
Tizenhat éve nem volt ilyen alacsony a munkájuk miatt meggyilkolt újságírók száma: ez bár jó hír, az már kevésbé, hogy a bebörtönzötteké pedig folyamatosan növekszik.

Kevesebb újságírót öltek meg idén, viszont többet is tartóztattak le közülük – derül ki a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságírószervezet a Deutsche Welle által publikált éves jelentéséből.

 

Az idei év első tizenegy hónapjában 49 újságírót gyilkoltak meg: a tavalyi érték ennek csaknem a duplája, 87 fő volt, ez a szám már tizenhat éve nem volt ilyen alacsony.

 

Emellett pedig jelentősen lecsökkent azon médiamunkások száma, akik konfliktus- és háborús zónákban haltak meg munkájuk miatt.

 

Az újságírók számára mindenesetre a legveszélyesebb országok, Szíria, Afganisztán, Szomália és Pakisztán nagyrészt a Közel-Keleten találhatók Szíria, míg egyetlen kakukktojásként Mexikó került még fel a szégyenlistára, ahol tíz újságírót is meggyilkoltak idén.

 

Igaz, a kevesebb gyilkosság mögött álló okokat több dolog is árnyalja, világított rá Juliane Matthey, az RSF szóvivője a jelentéssel kapcsolatban: például idén sokkal kevesebb riporter tudósított háborús- és kríziszónákból mint tavaly, így kevesebb is volt az esély a meggyilkolásukra. Ráadásul először fordult elő, hogy ne legyen olyan újságíró, akit külföldön ölnek meg – idén mind a 49 gyilkosság az újságírók anyaországaiban történt.

 

A másik tényező pedig az, hogy a háborús- és krízisövezetekbe, különösen a Közel-Keletre hozzáértőbb és jobban felszerelt riportereket küldenek. A háború sújtotta Jemenben idén például csak két újságírót öltek meg a tavalyi tízhez képest, de ennek részben az az oka, hogy sokan elhagyják a szakmát a kiszámíthatatlan helyzet miatt. Az RSF jelentése szerint van olyan újságíró, aki pincérként, van, aki fagyiárusként kezdett dolgozni Jemenben.

 

A másik adat, ami árnyalja a képet, az a bebörtönzöttek száma: idén december elejéig összesen 389 újságírót börtönöztek be munkájuk miatt.

 

Ez tizenkét százalékkal több, mint az előző évben volt, az újságírók bebörtönzésében pedig (nem meglepő módon) Kína a leglelkesebb, a tavalyi 60-ról idénre 120-ra nőtt a Kínában a munkájuk miatt börtönbe zárt médiamunkások száma.

 

Ennek negyven százaléka képesítés nélküli szabadúszó újságíró, aki a saját forrásai alapján írt anyagokat osztja meg a közvéleménnyel. Őket, amennyiben a cenzúra ellenében független anyagokat próbálnak terjeszteni az interneten, Kína általában kémkedéssel és szeparatizmussal gyanúsítja meg. A legismertebb közülük az az Ilham Tohti, aki szeparatizmus vádjával már 2014 óta ül egy kínai börtönben: Tohti az ujgurok jogainak védelmét követelte oldalán, a muszlim vallású kisebbség óriási tömegeit ugyanis Kína egyre komolyabb bizonyítékok szerint átnevelőtáborokba zárja az ország északnyugati, Hszincsiang tartományában.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás