+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 15. vasárnap, 09:16
A korábbi Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

„A zsidó szavazatok nem igazán segítettek” – többek között ezzel magyarázta Ken Livingstone volt munkáspárti londoni polgármester a brit baloldal 1935 óta nem látott, történelmi vereségét, írja az Independent. A londoni expolgármester, akit pont Boris Johnson váltott le a 2008-as polgármesterválasztáson, azt mondta, Jeremy Corbyn pártelnöknek a párton belüli antiszemitizmust „jóval korábban kezelnie kellett volna, mint azt megtette”.

 

„Úgy tűnik, ez a vége Jeremy számára, ami nekem különösen csalódást okoz, mivel a közeli szövetségese vagyok. De biztos vagyok benne, hogy holnap le kell mondania”

 

– mondta még közvetlenül a választási eredmények megjelenése után. Corbyn ezt nem tette meg, azt nyilatkozta, hogy csak azután mond le, hogy a párt rendezte a sorait, de egy következő választásra már nem ő fogja vezetni a baloldalt.

 

A választási kampány során a párton belüli antiszemitizmus lassú kezelése, és az, hogy mindezek felett Corbyn-féle vezetés szemet hunyt, komoly támadási felületet biztosított a párt számára.

 

Egyebek között a párt korábbi EP-képviselője, Mary Honeyball is otthagyta a szervezetet, mivel szerinte „szégyenszemre a Munkáspárt vezetősége megközelítőleg sem tett eleget, hogy megtisztítsa a pártot antiszemita tagjaitól”. A brit főrabbi eközben egy, a Munkáspártban meggyökerező méregről beszélt, egy, a brit zsidók körében készített felmérés pedig azt mutatta ki, hogy csupán 6 százalékuk tervez a Munkáspártra szavazni, 87 százalékuk túl puhának tartja Corbynt az antiszemitizmus kezelésében,

 

47 százalékuk pedig „komolyan megfontolja” a kivándorlást egy munkáspárti győzelem esetén.

 

Ezen vádakat Corbynnak akkor sem sikerült rendeznie, mikor Andrew Neillel, a BBC legendás műsorvezetőjével a választás előtt leült egy félórás interjúra - az újságíró hosszasan faggatta Corbynt arról, hogy bocsánatot fog-e kérni a brit zsidóktól az antiszemitizmus párton belüli kezelése miatt, de a pártelnök ezt nem tette meg. Ehelyett úgy fogalmazott, olyan társadalmat szeretne, ahol mindenki biztonságban érzi magát, és elfogadhatatlannak tartja a rasszizmus minden formáját, legyen szó iszlamofóbiáról vagy antiszemitizmusról.

 

 

Livingstone egyébként - amíg párttag volt - addig Corbyn közeli szövetségesének számított a Munkáspártban, de 2016-ban a tagságát felfüggesztették, mikor zsidózott egy kiadósat egy BBC-interjúban: úgy fogalmazott,

 

„amikor Hitler megnyerte az 1932-es választásokat, az ő álláspontja az volt, hogy a zsidókat Izraelbe kell költöztetni. Ő támogatta a cionizmust mielőtt megőrült és megölt volna hatmillió zsidót”.

 

Livingstone kitartott állítása mellett, de a párton belül egyre többen, köztük a munkáspárti londoni polgármester Sadiq Khan is kérte a volt városvezető kizárását vagy felfüggesztését a pártból.

 

Végül elnézést kért a hitlerezős kijelentés miatt megsértett zsidóktól, de hozzátette, „az igazságért nem fog bocsánatot kérni”. Különben is, „abszurd” volna őt antiszemitának hívni,

 

hiszen volt már két zsidó barátnője is,

 

ráadásul szerinte „az izraeli lobbi” jól irányított gyűlöletkampányt folytat annak érdekében, hogy az Izrael politikáját kritizálókat antiszemitának nevezze. Végül 2018-ban már önként bejelentette kilépését a Munkáspártból, miután tagsága szerinte terhes volt a toryk leváltását illetően.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken tárgyal erről, Kurz kancellár már előre nyomást gyakorol a többiekre.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás