+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 14. szombat, 12:10
Három bécsi FPÖ-s képviselő csütörtökön új frakciót és pártot alapított, másnap pedig kizárta az FPÖ Strachét. Az új párt alapítói teljesen ismeretlenek, de minden bizonnyal Heinz-Christian Strache egykori FPÖ-elnök új pártja született meg ezzel. Miben lesz más a Strache-párt, mint az FPÖ?

Már minden Azonnali-olvasó bizonyosan kívülről tudja, elvégre olyan sokat írtunk róla: Heinz-Christian Strache, egykori alkancellár rohamosan távolodott el egykori pártjától, a szélsőjobboldali FPÖ-től, miután nemcsak az ibiziai videó, de Strache egyéb pénzügyi botrányai is kiderültek.

 

Az először a visszavonulását bejelentő Strache már a visszatérésén dolgozik egy ideje. Mivel az FPÖ hallani sem akar arról, hogy egykori elnöke kérésének megfelelően vezethesse a bécsi szervezetet, a bukott politikus egyértelműen már egy új pártban gondolkodik. Pénteken a szakítás is megtörtént:

 

Strachét hivatalosan is kizárta a pártja,

 

ezt sajtótájékoztatón jelentette be péntek délután Norbert Hofer pártelnök és az FPÖ bécsi elnöke, Dominik Nepp.

 

Másnap meg is alakították a Strache-pártot

 

Strache azonban nem marad olyan szervezet nélkül, ahová ne tudna beszállni. Csütörtökön ugyanis már létre is jött egy új párt, amelynek egyetlen értelme az, hogy belőle alakuljon ki a Strache-párt. A bécsi városháza FPÖ-frakciójából csütörtökön három, a nyilvánosság számára amúgy kevéssé ismert politikus kilépett, és bejelentették:

 

Szövetség Ausztriáért (DAÖ) néven új frakciót alakítanak.

 

Egyúttal az új párt alapító okiratát is beadták a belügyminisztériumba. A frakcióstátusz állami támogatást is jelent, ami jól jöhet az új pártnak. De a DAÖ mögött többek között Karl Baron, az egyik átlépett FPÖ-s képviselő áll, neki szállítmányozási cége van, és az új párt egyik mecénása lehet. A DAÖ hátterében pedig feltűnik az elhunyt Jörg Haider egyik régi harcostársa, Gernot Rumpold, akit korrupciós ügyek miatt el is ítéltek. A politikus most újra megjelent Strache mögött, akinek pártalapítási terveit támogatja.

 

Az FPÖ az új Strache-pártra gunyorosan reagált, Norbert Hofer pártelnök sok sikert kívánt a „Bündnis Zukunft Ibizának“,

 

amivel Jörg Haider egykori pártjája (a Bündnis Zukunft Österreichra), illetve Strache ibizai kalandjára utalt. Herbert Kickl, a párt főideológusa és frakcióvezetője szerint pedig az FPÖ-nek el kell végre engednie Strachét, akivel – amint egy ORF-interjúban elárulta – tartalmi kérdésekben sem értett egyet. Kickl azt említette példaként, hogy neki sohasem tetszettek Strache és körének oroszországi és balkáni érdekeltségei. Kickl szerint a putyini kormánypárttal fennálló testvérpártiságot is, amit még Strache kötött, fel kéne végre mondani.

 

Elviszi-e a DAÖ az FPÖ szavazóit?

 

A régi FPÖ és az új Strache-párt között azonban igazából a különbségek személyesek csupán. A szavazók az alapján fognak dönteni, hogy az alapvetően az ugyanazt hirdető FPÖ és DAÖ között melyik párt politikusait szeretik jobban.

 

A Strache-párt esetében nem várható tehát egy új irány: a DAÖ is minden bizonnyal idegenellenességgel, EU- és migrációkritikával akar majd szavazatokat szerezni, azaz kizárólag az FPÖ jelenlegi szavazóira tud sikerrel ráhajtani. Ennek

 

főpróbája a jövő őszi bécsi tartományi választás lesz, ahol Strache sikeresen fog ráindulni az FPÖ-re,

 

amelynek a bécsi fővárosban nincs egy Strachéhoz fogható népszerűségű és ismertségű politikusa. Strache most még csak annyit mond: majd jövöre dönti el, visszatér-e a DAÖ színeiben.

 

A Hofernél és Kicklnél sokkal karizmatikusabb Strache ezzel sikeresen osztja meg az ún. harmadik tábort. (Az osztrák politikatörténetben harmadik tábornak a nemzeti liberálisokat és nemzeti szocialistákat nevezik, a másik két tábort a katolikusok és a szociáldemokraták alkotják, az ő harcaik határozzák meg Ausztriát a 19. század vége óta.)

 

A harmadik tábor nem először szakad alapvetően személyi ellentétek miatt. 2005-ben Jörg Haider lépett ki az FPÖ-ből, mert elege lett a párt szélsőjobboldali szárnyából, amelynek élén akkor éppen a fiatal fogtechnikus Strache állt. Haider egy gazdaságpolitikailag liberálisabb pártot akart, és vélhetően ez lesz az a pont, amiben Strache is talán megpróbálhat eltérni az FPÖ-től. 

 

1993-ban pedig az FPÖ balliberálisai szálltak ki Heide Schmitt egykori FPÖ-alelnök vezetésével, és Liberális Fórum (LiF) néven alapítottak kezdetben elég sikeres, de a kilencvenes évek végére a parlamentből kiszorult pártot. (Schmidt mára Haider egykori jobbkezéből a Soros-alapítvány bécsi irodájának vezetője lett.) A Liberális Fórum mára gyakorlatilag feloldódott az osztrák Momentumban, a Neosban.

 

Egy liberálisabb szélsőjobb Kurznak is jól jönne

 

Miközben Kickl az FPÖ-t újra egyfajta nemzeti szociális pártként pozicionálná (Kickl ezért is utálja nagyon a jobboldali, neoliberális, Kurz-féle Néppártot, mert ő maga szociális kérdésekben balrább áll), Strache nagyon jó kapcsolatokat ápol azon szabadságpárti gazdasági körökkel (mint a már említett Karl Baronnal is), amelyeknek

 

érdekük lehet egy liberálisabb szélsőjobboldal megteremtése.

 

Egy ilyen párt amúgy Sebastian Kurznak is jól jöhet, ha esetleg gondjai akadnának a Zöldekkel (akikkel még mindig folynak a koalíciós tárgyalások), mert könnyebben kézre állna. Már csak azért is, mert a Strache-párt nem fogja sohasem elérni az egykori egységes FPÖ nagyságát és erejét, azaz egy esetleges ÖVP-DAÖ-kormányban nem lenne már kétséges, ki az úr. Ugyanez lenne igaz  a DAÖ okozta károk miatt egy ÖVP-FPÖ-kormányra is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egykori olasz kormányfő a tavaszi szemeszter kezdetére visszatért a firenzei egyetemre, ahol 2018-ig a nemzetközi magánjog tanára volt. A politikát nem hagyja ott, és szerinte mindent meg kell tenni a nacionalizmus ellen.

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás