+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. december 10. kedd, 18:37
A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

A jogállamiság lebontása miatt indított hetes cikkes eljárásban, miután tavaly szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, most a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsán a sor, hogy lépjen az ügyben. Szeptemberben már volt egy meghallgatás, amiről akkor Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy bevándorláspárti boszorkányüldözés zajlott.

 

A keddi második meghallgatást is a Tanács finn elnöksége hívta össze. Maga a meghallgatás nem nyilvános (bár ez Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt nem zavarta, ő sorosozva tweetelt az ülésről, amivel kisebb botrányt okozott), ezért telefonon megkerestük Marko Ruonala-t, a finn tanácselnökség szóvivőjét, hogy legalább nagyvonalakban kiderüljön, hogyan muzsikált Varga Judit Brüsszelben.

 

Alaposabb volt a meghallgatás a múltkorinál, de így is volt téma, ami kimaradt

 

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a szeptemberihez képest milyennek ítélik a meghallgatást. Ruonala szerint jóval alaposabb volt a mostani a szeptemberinél:

 

„komoly, de konstruktív”. Két órán át tartott a meghallgatás, amelyen nem minden tagállami miniszter tett fel kérdéseket, csak nagyjából tízen. Ezen kívül a megjelent biztosok is kérdeztek, Varga Judit pedig nagyon alaposan válaszolt mindenre

 

– mondta a szóvivő az Azonnalinak. Felvetettük neki azt is, hogy Varga Judit nem jelent meg a meghallgatást előkészítő munkareggelin, és ezt nem tartják-e udvariatlanságnak. Erre Ruonala azt felelte: nem minden miniszter tudott ott lenni, más is volt, aki diplomatát küldött maga helyett, ez egyébként is egy informális, nem hivatalos megbeszélés volt.

 

A meghallgatás témáival kapcsolatban megkérdeztük, hogy a Sargentini-jelentés óta eltelt intézkedésekkel és javaslatokkal mennyiben foglalkoztak. Mint kiderült, elsősorban a bírói függetlenséggel, a sajtószabadsággal és az akadémiai szabadsággal kapcsolatban kapott kérdéseket az igazságügyi miniszter. (Kovács Zoltán sorosozással vegyített Twitteréről egyébként az derül ki, hogy a CEU ügyét például Írország, a média helyzetét Szlovénia, Németország, a bíróságok függetlenségét pedig Spanyolország képviselői kifogásolták.)

 

Felvetettük a finn szóvivőnek, hogy Orbán Viktor rendszeresen a magyar emberektől kapott erős legitimációjára hivatkozik „Brüsszellel” szemben, most azonban az ellenzék parlamenti korlátozásával a jogállamiság után a demokrácia elveinek is nekimegy. Esetleg szóvá tette-e ezt bárki Vargának az ülésen? – kérdeztük, a szóvivő azonban azt mondta, hogy nem volt erről szó.

 

Elsikkad-e a magyar kormány elleni 7-es cikk, miután lejár a finn elnökség?

 

Mivel a finn elnökség december 31-én lejár, januártól pedig a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban (őket a második félévben a németek követik), így azt is megkérdeztük:

 

tárgyal-e a finn kormány a horvátokkal annak érdekében, hogy a következő időszakban se akadjon el a 7-es cikkes eljárás Magyarország ellen? „Ez nem csak a Tanács elnökségén, hanem a tagállamokon múlik”

 

– válaszolt Ruonala. Az ugyan igaz, hogy a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam kormányának hatása van a napirendre, de más tagállamok is kérhetik, hogy folytassák az ügyet. Ők nem tudják, hogy a horvát és a német kormány majd mit tervez ezen a téren – tette hozzá.

 

A lengyelek ügyét miért nem nyomták ennyire?

 

Emlékezetes, hogy a finn EU-elnökség már a kezdetkor prioritásként nevezte meg a jogállamiság érvényesülését, mire a magyar kormány rögtön nekik is ment. Mindenesetre, ha ilyen fontos nekik a jogállamiság, végezetül azt is felvetettük a szóvivőnek, hogy a Lengyelország ellen szintén folyamatban lévő hetes cikkelyes eljárást hogyhogy nem erőltette a finn elnökség, miért Magyarországra koncentráltak. Erre azt mondta, hogy Lengyelország ügyében már korábban, jóval a finn elnökség kezdete előtt volt három meghallgatás.

 

Ez igaz is, de érdemi előrelépés ettől még nem történt.

 

Ruonala hangsúlyozta, hogy

 

semmi bajuk a magyarokkal, egyszerűen fontos nekik a jogállamiság mint alapvető EU-s érték, és a lengyel és a magyar ügy amúgy is teljesen különböző, 

 

hiszen a lengyelek ellen az Európai Bizottság, ellenünk pedig a közvetlen demokratikus legitimációval rendelkező Európai Parlament indította meg az eljárást. 

 

Ettől függetlenül mindenesetre az Európai Parlament képviselői az általuk indított eljárásban nem vehettek részt a keddi tanácsi meghallgatáson, ellentétben a Bizottság tagjaival. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre a szóvivő annyit mondott: nincs joguk az EP-képviselőknek ezeken a meghallgatásokon részt venni, de tájékoztatják az ügyben illetékes EP-szakbizottságot.

 

Kovács Zoltán sorosozós tweetözöne miatt írásbeli magyarázatot várnak

 

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a Kovács Zoltánnak az ülést „közvetítő” tweetjeire vonatkozó újságírói kérdésre a finn Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a meghallgatáson nagyon érzékeny témáról volt szó, a meghallgatás pedig a szerződések értelmében bizalmas.

 

Nagyon csalódottak voltak Kovács viselkedése és az antiszemitizmusa miatt is, amit teljes mértékben elutasítanak, mondta a sorosozásra utalva. Épp ezért írásos tisztázást várnak az ügyben.

 

A jogállamisággal kapcsolatos magyar fejleményekről a szlovák Maroš Šefčovič bizottsági alelnök azt mondta: a legutóbbi meghallgatás óta nem javult a helyzet, sőt, inkább úgy tűnik, mintha romlana, ezért folytatni fogják a helyzet nyomon követését, és szeretnének majd bevezetni egy minden tagállamra vonatkozó jogállamisági vizsgálatot is, ami összehasonlítási alapot adhatna (erről itt írtunk részletesen).

 

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

Elvileg Gyurcsány, majd a Pesti Srácok Youtube-csatornája letiltása miatt akár egy platformra is kerülhetnének, de a DK szóvivője eloszlatta a nagykoalíció reményét.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.

Milanović elnöki beszédében az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz?

Már nem arról beszél a magyar kormányfő, hogy milyen közel volt a Fidesz az EPP-ből való kilépéshez, inkább egy nagyszabású belső vitát kezdeményezne a jobbközép pártok európai családjában.

Írtak is egy nyílt levelet arról, hogy mennyire veszélyes a Fidesz-közeli háttéremberek szlovéniai médiaterjeszkedése, valamint Orbán legnagyobb szlovén szövetségesének hatalomra kerülése.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Történelmi diarómák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás