+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. december 10. kedd, 18:37
A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

A jogállamiság lebontása miatt indított hetes cikkes eljárásban, miután tavaly szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, most a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsán a sor, hogy lépjen az ügyben. Szeptemberben már volt egy meghallgatás, amiről akkor Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy bevándorláspárti boszorkányüldözés zajlott.

 

A keddi második meghallgatást is a Tanács finn elnöksége hívta össze. Maga a meghallgatás nem nyilvános (bár ez Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt nem zavarta, ő sorosozva tweetelt az ülésről, amivel kisebb botrányt okozott), ezért telefonon megkerestük Marko Ruonala-t, a finn tanácselnökség szóvivőjét, hogy legalább nagyvonalakban kiderüljön, hogyan muzsikált Varga Judit Brüsszelben.

 

Alaposabb volt a meghallgatás a múltkorinál, de így is volt téma, ami kimaradt

 

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a szeptemberihez képest milyennek ítélik a meghallgatást. Ruonala szerint jóval alaposabb volt a mostani a szeptemberinél:

 

„komoly, de konstruktív”. Két órán át tartott a meghallgatás, amelyen nem minden tagállami miniszter tett fel kérdéseket, csak nagyjából tízen. Ezen kívül a megjelent biztosok is kérdeztek, Varga Judit pedig nagyon alaposan válaszolt mindenre

 

– mondta a szóvivő az Azonnalinak. Felvetettük neki azt is, hogy Varga Judit nem jelent meg a meghallgatást előkészítő munkareggelin, és ezt nem tartják-e udvariatlanságnak. Erre Ruonala azt felelte: nem minden miniszter tudott ott lenni, más is volt, aki diplomatát küldött maga helyett, ez egyébként is egy informális, nem hivatalos megbeszélés volt.

 

A meghallgatás témáival kapcsolatban megkérdeztük, hogy a Sargentini-jelentés óta eltelt intézkedésekkel és javaslatokkal mennyiben foglalkoztak. Mint kiderült, elsősorban a bírói függetlenséggel, a sajtószabadsággal és az akadémiai szabadsággal kapcsolatban kapott kérdéseket az igazságügyi miniszter. (Kovács Zoltán sorosozással vegyített Twitteréről egyébként az derül ki, hogy a CEU ügyét például Írország, a média helyzetét Szlovénia, Németország, a bíróságok függetlenségét pedig Spanyolország képviselői kifogásolták.)

 

Felvetettük a finn szóvivőnek, hogy Orbán Viktor rendszeresen a magyar emberektől kapott erős legitimációjára hivatkozik „Brüsszellel” szemben, most azonban az ellenzék parlamenti korlátozásával a jogállamiság után a demokrácia elveinek is nekimegy. Esetleg szóvá tette-e ezt bárki Vargának az ülésen? – kérdeztük, a szóvivő azonban azt mondta, hogy nem volt erről szó.

 

Elsikkad-e a magyar kormány elleni 7-es cikk, miután lejár a finn elnökség?

 

Mivel a finn elnökség december 31-én lejár, januártól pedig a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban (őket a második félévben a németek követik), így azt is megkérdeztük:

 

tárgyal-e a finn kormány a horvátokkal annak érdekében, hogy a következő időszakban se akadjon el a 7-es cikkes eljárás Magyarország ellen? „Ez nem csak a Tanács elnökségén, hanem a tagállamokon múlik”

 

– válaszolt Ruonala. Az ugyan igaz, hogy a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam kormányának hatása van a napirendre, de más tagállamok is kérhetik, hogy folytassák az ügyet. Ők nem tudják, hogy a horvát és a német kormány majd mit tervez ezen a téren – tette hozzá.

 

A lengyelek ügyét miért nem nyomták ennyire?

 

Emlékezetes, hogy a finn EU-elnökség már a kezdetkor prioritásként nevezte meg a jogállamiság érvényesülését, mire a magyar kormány rögtön nekik is ment. Mindenesetre, ha ilyen fontos nekik a jogállamiság, végezetül azt is felvetettük a szóvivőnek, hogy a Lengyelország ellen szintén folyamatban lévő hetes cikkelyes eljárást hogyhogy nem erőltette a finn elnökség, miért Magyarországra koncentráltak. Erre azt mondta, hogy Lengyelország ügyében már korábban, jóval a finn elnökség kezdete előtt volt három meghallgatás.

 

Ez igaz is, de érdemi előrelépés ettől még nem történt.

 

Ruonala hangsúlyozta, hogy

 

semmi bajuk a magyarokkal, egyszerűen fontos nekik a jogállamiság mint alapvető EU-s érték, és a lengyel és a magyar ügy amúgy is teljesen különböző, 

 

hiszen a lengyelek ellen az Európai Bizottság, ellenünk pedig a közvetlen demokratikus legitimációval rendelkező Európai Parlament indította meg az eljárást. 

 

Ettől függetlenül mindenesetre az Európai Parlament képviselői az általuk indított eljárásban nem vehettek részt a keddi tanácsi meghallgatáson, ellentétben a Bizottság tagjaival. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre a szóvivő annyit mondott: nincs joguk az EP-képviselőknek ezeken a meghallgatásokon részt venni, de tájékoztatják az ügyben illetékes EP-szakbizottságot.

 

Kovács Zoltán sorosozós tweetözöne miatt írásbeli magyarázatot várnak

 

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a Kovács Zoltánnak az ülést „közvetítő” tweetjeire vonatkozó újságírói kérdésre a finn Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a meghallgatáson nagyon érzékeny témáról volt szó, a meghallgatás pedig a szerződések értelmében bizalmas.

 

Nagyon csalódottak voltak Kovács viselkedése és az antiszemitizmusa miatt is, amit teljes mértékben elutasítanak, mondta a sorosozásra utalva. Épp ezért írásos tisztázást várnak az ügyben.

 

A jogállamisággal kapcsolatos magyar fejleményekről a szlovák Maroš Šefčovič bizottsági alelnök azt mondta: a legutóbbi meghallgatás óta nem javult a helyzet, sőt, inkább úgy tűnik, mintha romlana, ezért folytatni fogják a helyzet nyomon követését, és szeretnének majd bevezetni egy minden tagállamra vonatkozó jogállamisági vizsgálatot is, ami összehasonlítási alapot adhatna (erről itt írtunk részletesen).

 

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az énekesnő a vagyon újraelosztásáról osztott meg egy gondolatot, ami egy ismeretlen Sanders-aktivistától származik. Mutatjuk a legjobb mémeket Britney elvtársról!

A Twitteren már meg is indult a szóváltás a kizárást követelők és Deutsch Tamás között.

Milyen hatása van annak az ígéretesnek tűnő gyógyszernek a koronavírusos betegekre, amit Kínától kaptunk? Hogyan védekezzünk, ha szerelőt kell hívni a lakásba? Ezekről is beszélt az operatív törzs kedden.

Hétfőről keddre kilencen haltak meg, így összesen már 47 áldozata van a betegségnek Magyarországon: grafikonokon mutatjuk, hol áll a járvány itthon.

A német közéletben is vitatott, hogy szükségesek-e a jelenlegi szigorú intézkedések a járvány megfékezésére. Orvosok, közgazdászok ki is dolgoztak egy alternatív javaslatot, miként lehetne megindítani lassan a visszatérést a normalitásba.

Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most?

A magyar kormány 200 ezer maszkot küldött Szerbiának, és 100 ezret Horvátországnak a koronavírus elleni harcban.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás