PISA-teszt: első ránézésre javult, gyakorlatilag stagnál a magyar diákok eredménye. Elemzés!

Legutóbb nagy port kavart a gyerekek kompetenciáját mérni hívatott, 2015-ös PISA-teszt, miután a magyar diákok eredménye csúnyán visszazuhant. De vajon milyenek lettek a legfrissebb, 2018-as eredmények? Megszereztük őket! Mutatunk pár beszédes számot arról is, mennyire tudnak értően olvasni és számolni a gyerekek a többi közép-európai országban, vagy épp különböző társadalmi csoportokban.

Bár minimálisan javult a magyar diákok teljesítménye a 2018-as PISA-teszten, továbbra is minden területen az OECD-átlag alatti maradt – ez derül ki az Azonnali által megismert részletes eredményekből. A PISA-teszt (angol nevén a Programme for International Student Assessment) a 15 éves diákok kompetenciáját méri a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén attól függetlenül, hogy hányadik évfolyamra járnak. A teszt lényege, hogy nem a tárgyi tudásra kíváncsi, hanem arra, hogy az iskolában tanultakat tudják-e alkalmazni a gyerekek számukra ismeretlen helyzetekben, legfőképp pedig a való életben.

Mi ez az egész PISA-dolog, és miért érdekes?

A tesztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD alkotta meg, ám a PISA-tesztben nem csak az OECD-tagországok diákjainak teljesítményét vizsgálják. Érdekesség, hogy a felmérés minden évben különösen nagy hangsúlyt fordít valamelyik területre a három közül, ez 2015-ben például a természettudomány volt, tavaly pedig az olvasás.

Ami Magyarországot illeti, hazánk OECD-tag, és már a legelső, 2000-es PISA-felmérésen is részt vett, ami akkor még csak és kizárólag az olvasási készséget mérte. A PISA-teszt adatait egyébként háromévente veszik fel, legutóbb ez 2018 tavaszán történt hazánkban, az eredményeket pedig – miután nyilvánvalóan hatalmas munka az adatokat feldolgozni – rá egy évre szokták nyilvánosságra hozni.

A legutóbbi, 2015-ös PISA-teszt nyilvánosságra hozása után, amelyen szövegértésből és természettudományokból igen rosszul szerepeltek a magyar diákok, Orbán Viktor miniszterelnök például jelentést kért az akkor oktatásért is felelős Emmi-minisztertől, Balog Zoltántól emiatt.

Kiknek sikerült a legjobban?

A PISA-teszten mint egy hatszázezer 15 éves vett részt összesen 79 országból, amelyek közül 36 tagja az OECD-nek. Magyarországról például több mint 5100 diák töltötte ki a PISA-tesztet. A résztvevő fiataloknak egészen pontosan legalább 15 évesnek és három hónaposnak kellett lenniük a teszt felvételekor, és legfeljebb 16 évesek és két hónaposak lehettek. A PISA-tesztben egyébként elméletileg nincsen maximálisan elérhető pontszám, az összes résztvevő eredményéhez viszonyítva alakítják ki a pontszámokat úgy, hogy az átlaguk 500 pont körülire jöjjön ki.

amelyek részt vettek a felmérésben: Peking, Sanghaj, és az utóbbi város szomszédságában fekvő Csiangszu és Csöcsiang. Az itteni diákok összesített átlagpontszáma szövegértésből 555, matematikából 591, míg természettudományból 590 pont volt. Kínát Szingapúr és Makaó követi a dobogón.

Ezzel szemben viszont az OECD-tagországok átlagpontszámai csak az alábbiak voltak: 487, 489, 489. Közülük a legjobb eredményeket az észt, a kanadai és a finn tanulók érték el, de például még az élbolyban végzett Írország, Korea, Lengyelország, Svédország, vagy Új-Zéland is.

Na de mi volt a magyar diákokkal?

Általánosságban elmondható, hogy a magyar diákok – akik közül a résztvevők nagy része a 9. évfolyamba járt – mindhárom főbb területen valamivel jobban szerepeltek, mint 2015-ben, ám ettől függetlenül még mindig az OECD-tagországok átlaga alatt végeztünk, holott utóbbi ha lassan is, de romló tendenciát mutatott az elmúlt években.

Az összes hazai diák résztvevő 15,5 százaléka azon gyerekek közé tartozott, akik mindhárom területen a leggyengébb eredményt érték el, ez valamivel magasabb az OECD-átlagnál (13,4 százalék).

Szövegértés: némileg javult, de volt már jobb is

Ami a szövegértési készséget illeti, az OECD azt érti alatta, hogy a diákok mennyire képesek érteni, használni, értékelni egy-egy szöveget, vagy például mennyire tudnak rá reflektálni céljaik elérése, illetve éppen tudásuk fejlesztése érdekében, vagy azért, hogy részt vegyenek a társadalom életében. Fontos, hogy a PISA-teszt már reagál arra, hogy míg korábban papíralapon olvastak a diákok, ma ez a digitalizációval már teljesen megváltozott, ráadásul az interneten fellelhető hamis információk miatt a kritikai gondolkodás is elengedhetetlenné vált, mint ahogy az is, hogy az emberek meg tudják különböztetni a tényeket a véleményektől.

Ami a magyar szövegértési eredményeket illeti, míg a tanulók 2015-ben mindössze 470 pontot értek el átlagosan, 2018-ban már 476-ot, miközben tavaly az OECD országok átlaga 487 pont volt. 

Bár örvendetes a magyar diákok szövegértési készségének minimális javulása, még mindig nem éri el a 2000-res – vagyis a legelső PISA-teszt – szövegértési eredmény átlagát, ami akkor 480 pont volt a hazai diákok között. Annak tükrében pedig főleg van még tennivaló, hogy 2009-ben a magyar kamaszok egyszer már 494 pontot értek el, amivel bizonyították: akár statisztikailag jelentős javulás is lehetséges volt a három évvel az előtti eredményekhez képest (482 pont).

Az OECD a magyar diákok szövegértése kapcsán megjegyzi: a leggyengébben teljesítő diákok aránya közel nyolc százalékkal nőtt 2018-ra 2009-hez képest. A leggyengébbek közé azokat sorolták, akik kevesebb, mint 407 pontot értek el. 

A matek gyakorlatilag stagnál

A matematikai tudást a PISA-tesztben úgy tekintik: a diákok képessége arra, hogy matematikai kérdéseket fogalmazzanak meg, alkalmazzák matematikai tudásukat, és értelmezzék a matematikát a különféle helyzetekben. Hozzátartozik még például a matematikai érvelés és a matematikai fogalmak, eljárások, tények és eszközök használata a jelenségek leírására, magyarázatára és előrejelzésére.

Nagyobb teljesítményromlás korábban 2009-ről 2012-re következett be, akkor csökkent 490-ről 477 pontra a hazai átlagpontszám. Egyébként a magyar diákok 25,6 százaléka tartozik a legrosszabbul teljesítők közé, vagyis azokhoz, akik kevesebb, mint 420 pontot értek el. Ez 2012-ben és 2015-ben is 28 százalék körül volt.

Természettudományok: enyhe a javulás, több a nagyon gyenge teljesítmény

A természettudományokban jártas tanuló a PISA szerint képes tudományos kérdésekkel és elképzelésekkel foglalkozni, és többek között tud a jelenségekre tudományos magyarázatokat adni, vizsgálatokat  értékelni, vagy például adatokat értelmezni.

A természettudományokban Magyarország 2006 és 2009 tájékán még 500 pont feletti átlagot hozott, ám az igazi bezuhanást a 2015-ös PISA-eredmény hozta, ahol a korábbi 494 ponthoz képest már csak 477-et szereztünk. Ehhez képest az idén megszerzett 481 pontos átlag sem jelent valódi áttörést. 

Vagyis a gyerekek közel negyede nem tudott magasabb pontszámot elérni, mint 409.

Mi újság a szomszédokkal?

A V4 országok közül Lengyelország és Csehország minden területen messze jobb eredményt tudott hozni hazánknál, valamint a szomszédos országok közül Szlovénia és Ausztria is. A lengyel tanulók például mindhárom területen 510 pont feletti (!) átlagot teljesítettek, a csehek 490 felettieket, a szlovénok 490, illetve 500 felettieket, míg az osztrák is 480-490 felettieket produkáltak.

Ami a horvátokat illeti, összességében az olvasást leszámítva (három ponttal többet értek el) gyengébben szerepeltek nálunk a többi területen, míg a szlovákoknál a matek sikerült jobban öt ponttal, de a szövegértés és természettudomány rosszabb lett. A leggyengébben szereplő környező országok a következők lettek: Ukrajna, Szerbia és Románia. Ez azt jelenti, az ukránoknak már csak 450 és 460 feletti átlagaik voltak, a szerbeknek 430-440 felettiek, míg a románoknak már csak 420 és 430 közöttiek.

Óriási eltérés a különböző hátterű gyerekek eredményében

Az OECD egyébként még számtalan más kérdést is vizsgált a három főbb tárgy mellett: például azt, mekkora a különbség a hátrányos helyzetű, illetve a legjobb hátterű tanulók között, vagy hogy éri-e őket iskolai bántalmazás. Íme még néhány megállapítás a magyar tanulókról a teljesség igénye nélkül:

+ A jó gazdasági, szociális és kulturális háttérrel rendelkező diákok átlagosan 113 ponttal (!) érnek el többet szövegértésben, mint a hátrányos helyzetűek, miközben az OECD-tagországoknál az átlagos eltérés 89 pont. Igaz, hasonlóan magas a különbség a német diákoknál, míg Izrael és Luxemburg esetén még magasabb, 120 pont feletti a különbség. Ugyanakkor a szlovén tanulók esetén csak 80 pontos különbség van. 

+ A PISA-teszt az olvasási feladatok kitöltetésekor azt is vizsgálta, mennyire koncentrálódnak ugyanazokban az iskolákban a hátrányos helyzetű diákok, míg más intézményekben a jó hátterű tanulók. Ha az ezt mérő izolációs index a 0-hoz közelített, akkor gyakorlatilag nem volt szegregáció, ha az egyhez, akkor pedig volt. Magyarország itt a 0,8-as értéket közelítette, aminél csak Bulgáriában és Peruban volt magasabb ez a szám: 0,82. Mindezt úgy, hogy közben az OECD-átlag 0,67 volt. Bőven ezen átlag fölött szerepeltek a csehek, a szlovákok és a románok is például.
 

+ A magyar hátrányos helyzetű gyerekek kevesebb, mint 19 százaléka számít arra, hogy elvégzi majd az egyetemet, ez a legjobb helyzetben lévő diákoknál közel 83 százalék.

+ Magyarországon a tanulók 2,6 százaléka bevándorló hátterű, közülük

+  A lányok átlagosan 26 ponttal értek el többet a fiúknál szövegértésben, de a fiúk a mateknál 9, míg a természettudományoknál 6 ponttal teljesítenek többet.

+  A diákok 23 százalékát legalább havonta egyszer zaklatják (bullying) valamilyen formában az iskolában.

+  A magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével.

Orbán vagy Gyurcsány örülhetne-e jobban a picike javulásnak?

Szögezzük le az elején: annak, ha a magyar diákok egy kicsit is jobban teljesítenek, természetesen mindenki egyformán örülhet. Amikor a 2015-ös PISA-eredmények ismertté váltak, és jelentős romlást mutattak, akkor az ellenzék a Fidesz oktatáspolitikáját hibáztatta, mondván: bizonytalanná tették a rendszert, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felállításával pénzt vontak ki az oktatásból, míg az új Alaptantervet azért kritizálták, mert a kompetenciafejlesztésről az ismeretek oktatására fektették a hangsúlyt, továbbá bevezették a mindennapos testnevelést, illetve hit- és erkölcstan oktatását, ami miatt a gyerekek óraszáma, így leterheltsége is nőtt.

A kormány viszont akkor azzal védekezett: többfajta mérés is létezik, például a hazai fejlesztésű, nemzetközileg is elismert Országos Kompetenciamérés, amely egyáltalán nem mutatott olyan tragikus képet, mint a négy évvel ezelőtti PISA-teszt. Arra is felhívták a figyelmet, az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felmérésekben mutatkoznak majd meg.

Azért a 2013-as évet jelölte meg a kormány, mert felmenő rendszerben onnantól vezették be az új Nemzeti alaptantervet az első, az ötödik, illetve a kilencedik évfolyamokon. Vagyis azokra a gyerekekre, akik tavaly 15 évesek voltak, és például 2009-ben kezdtek iskolába járni, még nem vonatkozhatott a 2013 szeptemberétől bevezetett új Nemzeti alaptanterv az általános iskola első éveiben, később, ötödik évfolyamtól viszont már igen.

Összeségében jó hír, hogy 2009 óta először állt meg a tanulók eredményeinek romlása, de annak már kevésbé lehet örülni, hogy még mindig nem segít eleget az iskoalrendszer a hátrányos helyzetű diákoknak.

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali