+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. december 3. kedd, 09:02
Legutóbb nagy port kavart a gyerekek kompetenciáját mérni hívatott, 2015-ös PISA-teszt, miután a magyar diákok eredménye csúnyán visszazuhant. De vajon milyenek lettek a legfrissebb, 2018-as eredmények? Megszereztük őket! Mutatunk pár beszédes számot arról is, mennyire tudnak értően olvasni és számolni a gyerekek a többi közép-európai országban, vagy épp különböző társadalmi csoportokban.

Bár minimálisan javult a magyar diákok teljesítménye a 2018-as PISA-teszten, továbbra is minden területen az OECD-átlag alatti maradt – ez derül ki az Azonnali által megismert részletes eredményekből. A PISA-teszt (angol nevén a Programme for International Student Assessment) a 15 éves diákok kompetenciáját méri a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén attól függetlenül, hogy hányadik évfolyamra járnak. A teszt lényege, hogy nem a tárgyi tudásra kíváncsi, hanem arra, hogy az iskolában tanultakat tudják-e alkalmazni a gyerekek számukra ismeretlen helyzetekben, legfőképp pedig a való életben.

 

Mi ez az egész PISA-dolog, és miért érdekes?

 

A tesztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD alkotta meg, ám a PISA-tesztben nem csak az OECD-tagországok diákjainak teljesítményét vizsgálják. Érdekesség, hogy a felmérés minden évben különösen nagy hangsúlyt fordít valamelyik területre a három közül, ez 2015-ben például a természettudomány volt, tavaly pedig az olvasás.

 

Ami Magyarországot illeti, hazánk OECD-tag, és már a legelső, 2000-es PISA-felmérésen is részt vett, ami akkor még csak és kizárólag az olvasási készséget mérte. A PISA-teszt adatait egyébként háromévente veszik fel, legutóbb ez 2018 tavaszán történt hazánkban, az eredményeket pedig – miután nyilvánvalóan hatalmas munka az adatokat feldolgozni – rá egy évre szokták nyilvánosságra hozni.

 

Ugyan tény, hogy nem a PISA az egyetlen, kompetenciákat vizsgáló felmérés, de kétségkívül az egyik legelismertebb, és eredményeit komoly visszajelzésként szokták tekinteni az országok az oktatási rendszerükre nézve.

 

A legutóbbi, 2015-ös PISA-teszt nyilvánosságra hozása után, amelyen szövegértésből és természettudományokból igen rosszul szerepeltek a magyar diákok, Orbán Viktor miniszterelnök például jelentést kért az akkor oktatásért is felelős Emmi-minisztertől, Balog Zoltántól emiatt.

 

Kiknek sikerült a legjobban?

 

A PISA-teszten mint egy hatszázezer 15 éves vett részt összesen 79 országból, amelyek közül 36 tagja az OECD-nek. Magyarországról például több mint 5100 diák töltötte ki a PISA-tesztet. A résztvevő fiataloknak egészen pontosan legalább 15 évesnek és három hónaposnak kellett lenniük a teszt felvételekor, és legfeljebb 16 évesek és két hónaposak lehettek. A PISA-tesztben egyébként elméletileg nincsen maximálisan elérhető pontszám, az összes résztvevő eredményéhez viszonyítva alakítják ki a pontszámokat úgy, hogy az átlaguk 500 pont körülire jöjjön ki.

 

Ha nem csak az OECD-országok teljesítményét vesszük alapul, akkor a legjobban Kína négy tartományi jogú területe szerepelt,

 

amelyek részt vettek a felmérésben: Peking, Sanghaj, és az utóbbi város szomszédságában fekvő Csiangszu és Csöcsiang. Az itteni diákok összesített átlagpontszáma szövegértésből 555, matematikából 591, míg természettudományból 590 pont volt. Kínát Szingapúr és Makaó követi a dobogón.

 

Ezzel szemben viszont az OECD-tagországok átlagpontszámai csak az alábbiak voltak: 487, 489, 489. Közülük a legjobb eredményeket az észt, a kanadai és a finn tanulók érték el, de például még az élbolyban végzett Írország, Korea, Lengyelország, Svédország, vagy Új-Zéland is.

 

Na de mi volt a magyar diákokkal?

 

Általánosságban elmondható, hogy a magyar diákok – akik közül a résztvevők nagy része a 9. évfolyamba járt – mindhárom főbb területen valamivel jobban szerepeltek, mint 2015-ben, ám ettől függetlenül még mindig az OECD-tagországok átlaga alatt végeztünk, holott utóbbi ha lassan is, de romló tendenciát mutatott az elmúlt években.

 

Ráadásul a 2018-as javulás sem az olvasás, sem a matek, sem pedig a természettudományok esetén nem minősül jelentősnek statisztikai értelemben.

 

 

 

A MATEK ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNY PONTSZÁMAI TELJESEN MEGEGYEZNEK: 481 PONTOSAK, A SZÖVEGÉRTÉSBEN 476 PONTOT ÉRTEK EL A MAGYAR DIÁKOK. ADATOK FORRÁSA: PISA-TESZT 2018 / OECD

 

Az összes hazai diák résztvevő 15,5 százaléka azon gyerekek közé tartozott, akik mindhárom területen a leggyengébb eredményt érték el, ez valamivel magasabb az OECD-átlagnál (13,4 százalék).

 

Szövegértés: némileg javult, de volt már jobb is

 

Ami a szövegértési készséget illeti, az OECD azt érti alatta, hogy a diákok mennyire képesek érteni, használni, értékelni egy-egy szöveget, vagy például mennyire tudnak rá reflektálni céljaik elérése, illetve éppen tudásuk fejlesztése érdekében, vagy azért, hogy részt vegyenek a társadalom életében. Fontos, hogy a PISA-teszt már reagál arra, hogy míg korábban papíralapon olvastak a diákok, ma ez a digitalizációval már teljesen megváltozott, ráadásul az interneten fellelhető hamis információk miatt a kritikai gondolkodás is elengedhetetlenné vált, mint ahogy az is, hogy az emberek meg tudják különböztetni a tényeket a véleményektől.

 

ÍME, EGY OLVASÁSÉRTÉSI PÉLDAFELADAT A 2018-AS PISA-TESZTBŐL. FORRÁS: OECD

 

Ami a magyar szövegértési eredményeket illeti, míg a tanulók 2015-ben mindössze 470 pontot értek el átlagosan, 2018-ban már 476-ot, miközben tavaly az OECD országok átlaga 487 pont volt. 

 

Bár örvendetes a magyar diákok szövegértési készségének minimális javulása, még mindig nem éri el a 2000-res – vagyis a legelső PISA-teszt – szövegértési eredmény átlagát, ami akkor 480 pont volt a hazai diákok között. Annak tükrében pedig főleg van még tennivaló, hogy 2009-ben a magyar kamaszok egyszer már 494 pontot értek el, amivel bizonyították: akár statisztikailag jelentős javulás is lehetséges volt a három évvel az előtti eredményekhez képest (482 pont).

 

Az OECD a magyar diákok szövegértése kapcsán megjegyzi: a leggyengébben teljesítő diákok aránya közel nyolc százalékkal nőtt 2018-ra 2009-hez képest. A leggyengébbek közé azokat sorolták, akik kevesebb, mint 407 pontot értek el. 

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti: a tavalyi évre már a diákok 25,3 százaléka tartozott a leggyengébben teljesítők közé, míg kilenc éve ez csak 17,6 százalék volt.

 

A matek gyakorlatilag stagnál


A matematikai tudást a PISA-tesztben úgy tekintik: a diákok képessége arra, hogy matematikai kérdéseket fogalmazzanak meg, alkalmazzák matematikai tudásukat, és értelmezzék a matematikát a különféle helyzetekben. Hozzátartozik még például a matematikai érvelés és a matematikai fogalmak, eljárások, tények és eszközök használata a jelenségek leírására, magyarázatára és előrejelzésére.

 

Ennél a szekciónál a magyar tanulók 481 pontot értek el 2018-ban, míg a korábbi két méréskor egyaránt csak 477 pontot.

 

Nagyobb teljesítményromlás korábban 2009-ről 2012-re következett be, akkor csökkent 490-ről 477 pontra a hazai átlagpontszám. Egyébként a magyar diákok 25,6 százaléka tartozik a legrosszabbul teljesítők közé, vagyis azokhoz, akik kevesebb, mint 420 pontot értek el. Ez 2012-ben és 2015-ben is 28 százalék körül volt.

 

Természettudományok: enyhe a javulás, több a nagyon gyenge teljesítmény

 

A természettudományokban jártas tanuló a PISA szerint képes tudományos kérdésekkel és elképzelésekkel foglalkozni, és többek között tud a jelenségekre tudományos magyarázatokat adni, vizsgálatokat  értékelni, vagy például adatokat értelmezni.

 

A természettudományokban Magyarország 2006 és 2009 tájékán még 500 pont feletti átlagot hozott, ám az igazi bezuhanást a 2015-ös PISA-eredmény hozta, ahol a korábbi 494 ponthoz képest már csak 477-et szereztünk. Ehhez képest az idén megszerzett 481 pontos átlag sem jelent valódi áttörést. 

 

Sajnos a legrosszabul teljesítő diákok aránya a természettudomány területén jelentősen nőtt az évek alatt: míg 2009-ben 14 százalék volt, 2015-ben 26 százalékra emelkedett, de még 2018-ban is 24 százalék.

 

Vagyis a gyerekek közel negyede nem tudott magasabb pontszámot elérni, mint 409.

 

Mi újság a szomszédokkal?

 

A V4 országok közül Lengyelország és Csehország minden területen messze jobb eredményt tudott hozni hazánknál, valamint a szomszédos országok közül Szlovénia és Ausztria is. A lengyel tanulók például mindhárom területen 510 pont feletti (!) átlagot teljesítettek, a csehek 490 felettieket, a szlovénok 490, illetve 500 felettieket, míg az osztrák is 480-490 felettieket produkáltak.

 

 

 

ADATOK FORRÁSA: PISA-TESZT 2018 / OECD

 

Ami a horvátokat illeti, összességében az olvasást leszámítva (három ponttal többet értek el) gyengébben szerepeltek nálunk a többi területen, míg a szlovákoknál a matek sikerült jobban öt ponttal, de a szövegértés és természettudomány rosszabb lett. A leggyengébben szereplő környező országok a következők lettek: Ukrajna, Szerbia és Románia. Ez azt jelenti, az ukránoknak már csak 450 és 460 feletti átlagaik voltak, a szerbeknek 430-440 felettiek, míg a románoknak már csak 420 és 430 közöttiek.

 

Óriási eltérés a különböző hátterű gyerekek eredményében

 

Az OECD egyébként még számtalan más kérdést is vizsgált a három főbb tárgy mellett: például azt, mekkora a különbség a hátrányos helyzetű, illetve a legjobb hátterű tanulók között, vagy hogy éri-e őket iskolai bántalmazás. Íme még néhány megállapítás a magyar tanulókról a teljesség igénye nélkül:

 

+ A jó gazdasági, szociális és kulturális háttérrel rendelkező diákok átlagosan 113 ponttal (!) érnek el többet szövegértésben, mint a hátrányos helyzetűek, miközben az OECD-tagországoknál az átlagos eltérés 89 pont. Igaz, hasonlóan magas a különbség a német diákoknál, míg Izrael és Luxemburg esetén még magasabb, 120 pont feletti a különbség. Ugyanakkor a szlovén tanulók esetén csak 80 pontos különbség van. 

 

Egyébként a szocioökonómiai háttér húsz százalékban magyarázza azt is, milyen eredményt érnek el a magyar gyerekek matematikában (az OECD-átlag 13,8 százalék)

 

A PISA-teszt az olvasási feladatok kitöltetésekor azt is vizsgálta, mennyire koncentrálódnak ugyanazokban az iskolákban a hátrányos helyzetű diákok, míg más intézményekben a jó hátterű tanulók. Ha az ezt mérő izolációs index a 0-hoz közelített, akkor gyakorlatilag nem volt szegregáció, ha az egyhez, akkor pedig volt. Magyarország itt a 0,8-as értéket közelítette, aminél csak Bulgáriában és Peruban volt magasabb ez a szám: 0,82. Mindezt úgy, hogy közben az OECD-átlag 0,67 volt. Bőven ezen átlag fölött szerepeltek a csehek, a szlovákok és a románok is például.
 

A magyar hátrányos helyzetű gyerekek kevesebb, mint 19 százaléka számít arra, hogy elvégzi majd az egyetemet, ez a legjobb helyzetben lévő diákoknál közel 83 százalék.


Magyarországon a tanulók 2,6 százaléka bevándorló hátterű, közülük

 

a második generációs bevándorló gyerekek átlagosan 510 pontot értek el a szövegértésben (míg az összes gyermek átlaga 476 volt).

 

A lányok átlagosan 26 ponttal értek el többet a fiúknál szövegértésben, de a fiúk a mateknál 9, míg a természettudományoknál 6 ponttal teljesítenek többet.

 

+  A diákok 23 százalékát legalább havonta egyszer zaklatják (bullying) valamilyen formában az iskolában.

 

A magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével.

 

Orbán vagy Gyurcsány örülhetne-e jobban a picike javulásnak?

 

Szögezzük le az elején: annak, ha a magyar diákok egy kicsit is jobban teljesítenek, természetesen mindenki egyformán örülhet. Amikor a 2015-ös PISA-eredmények ismertté váltak, és jelentős romlást mutattak, akkor az ellenzék a Fidesz oktatáspolitikáját hibáztatta, mondván: bizonytalanná tették a rendszert, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felállításával pénzt vontak ki az oktatásból, míg az új Alaptantervet azért kritizálták, mert a kompetenciafejlesztésről az ismeretek oktatására fektették a hangsúlyt, továbbá bevezették a mindennapos testnevelést, illetve hit- és erkölcstan oktatását, ami miatt a gyerekek óraszáma, így leterheltsége is nőtt.

 

A kormány viszont akkor azzal védekezett: többfajta mérés is létezik, például a hazai fejlesztésű, nemzetközileg is elismert Országos Kompetenciamérés, amely egyáltalán nem mutatott olyan tragikus képet, mint a négy évvel ezelőtti PISA-teszt. Arra is felhívták a figyelmet, az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felmérésekben mutatkoznak majd meg.

 

Azért a 2013-as évet jelölte meg a kormány, mert felmenő rendszerben onnantól vezették be az új Nemzeti alaptantervet az első, az ötödik, illetve a kilencedik évfolyamokon. Vagyis azokra a gyerekekre, akik tavaly 15 évesek voltak, és például 2009-ben kezdtek iskolába járni, még nem vonatkozhatott a 2013 szeptemberétől bevezetett új Nemzeti alaptanterv az általános iskola első éveiben, később, ötödik évfolyamtól viszont már igen.

 

Tehát ezek a gyerekek mind a szocialista, mind pedig a fideszes kormány alakította oktatási politikából kaptak ízelítőt, igaz, utóbbiból többet.

 

Összeségében jó hír, hogy 2009 óta először állt meg a tanulók eredményeinek romlása, de annak már kevésbé lehet örülni, hogy még mindig nem segít eleget az iskoalrendszer a hátrányos helyzetű diákoknak.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Csalódott-e az MSZP-s Pollreisz Balázs győri polgármesterjelölt, hogy egy volt párttársa nyíltan a fideszes jelölt mellé állt? Válaszolt az Azonnalinak!

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Kiszivárgott a bölcsek jelentése, eszerint a Fidesz maradhatna a Néppártban, de amíg nem viselkedik jól nyilvánosan, felfüggesztve marad.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás