+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. december 3. kedd, 17:12
Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

Újra fellángolt a vita arról, hogy bevezessék-e az eurót Magyarországon a jó magyar forint helyére. A bombát a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György robbantotta a Financial Times-ban megjelent írásában: szerinte az euró kudarc, azt valahogy meg kell reformálni, hiszen az eurózóna a mostani állapotában törékeny és fenntarthatatlan, ezért azt többsebességessé kell tenni akár úgy is, hogy távozni lehessen belőle.

 

A jegybankelnöki diagnózissal egyébként számos közgazdász egyetért. Ami a hét kérdése szempontjából lényeges, hogy Madár István a Portfólión megjelent írásában mindebből azt olvasta ki, hogy a magyar gazdaságpolitika letett arról, a szocialista-szabaddemokrata kormányok által korábban gyakran hangoztatott célról, hogy hazánk az euróövezet tagja legyen a közeljövőben – még ha Varga Mihály pénzügyminiszter arról is beszél, hogy de, de, ígéretes kezdeményezés ez az euródolog.

 

Még Matolcsy írása előtt, szeptemberben a Párbeszéd nevű baloldali-zöld párt parlamenti frakciója benyújtott egy határozati javaslatot a parlamentnek azt sürgetve, hogy mivel a forint akkorát zuhant a román lejhez és a horvát kunához képest, hogy a régió legsebezhetőbb valutájává vált, Magyarország tegyen határozott lépéseket az euró minél korábbi bevezetésének érdekében. Ezt a javaslatot végül decemberben visszavonta a párt.

 

Ezt az LMP, amelyik szintén zöld párt – igaz, balos és jobbos politikusokkal –, külön közleményben üdvözölte: „A túl nagy gazdasági és szociális különbségek, valamint az euró-tagországok eltérő gazdasági ciklusai miatt az euró nem segíti elő a periféria integrációját, és gazdasági stabilitást sem jelent automatikusan.”

 

„Aki Európa-párti, az nem lehet euróellenes!” – ezzel a felütéssel csatlakozott a vitához Berg Dániel II. kerületi momentumos alpolgármester, aki egyben az európai liberális és progresszív pártokat tömörítő ALDE-pártcsalád alelnöke is. Mint írja, le kéne számolni az euróellenes „schifferi kurzussal„ és „matolcsynomicsszal”, mert bár valóban rászorul pár reformra az euróövezet, mégis: az ahhoz való csatlakozás gazdasági stabilitást és növekedést, valamint nagyobb biztonságot, több és jobb lehetőséget jelent a világpiacon, ezért nem ragadhatunk meg a múltban. „És valljuk be: azért, mert aki az eurót ellenzi, az akarva-akaratlanul, de a történelem rossz oldalán áll” – így Berg Dániel, aki még a 338 forintos euróárfolyam rémképét is felhozza érvként az euró mielőbbi bevezetése mellett (az elmúlt tíz évben 336,86 volt a maximum, igaz, az pont idén november 28-án).

 

Az LMP részéről a zöldpárt országgyűlési képviselője, Ungár Péter (aki az Azonnali többségi tulajdonosa is) erre úgy reagált, hogy Berg egysíkú és leegyszerűsít, majd hozzátette: „Az a konstrukció, amiben [az euró] létezik, nem egy kőzet, ami kialakult, hanem egy politikai intézmény. Lehessen anélkül kritizálni, hogy kizárnak minket a történelem jó oldalán tevékenykedő élcsapatból.”

 

Szóval mit mondasz, kell-e nekünk euró?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás