+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 2. hétfő, 20:09
Vannak köztük milliárdos üzletemberek és volt munkatársak is.

Megérkezett hétfőn az izraeli parlament, a Knesszet asztalára Avichai Mandelblit főügyész vádirata, miután a főügyész még november 21-én bejelentette: csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés vádjával eljárást indít Benjamin Netanjahu ellen. Ezzel Netanjahu lesz az első hivatalban lévő miniszterelnök Izrael történetében, aki ellen büntetőjogi eljárás indult. A vádiratban nem kis helyet foglal el az ügyészség által meghallgatni kívánt tanúk listája:

 

összesen 333 embert hívnának be, hogy tanúskodjon a Likud-elnök ügyében.

 

A listán szerepel például az amerikai kaszinómogul, Sheldon Adelson, valamint felesége, Arnon Milchan hollywoodi producer, James Packer ausztrál milliárdos, valamint Netanjahu több közeli munkatársa, politikusoktól kezdve egészen egykori biztonsági szakemberekig. A jogi szakértők szerint egy ilyen sok ember tanúvallomását feldolgozó bírósági eljárás hosszú évekig fog tartani, főleg hogy a védelem névsorát még nem ismerjük.

 

De mi vár most Netanjahura?

 

Netanjahu mint egyelőre regnáló, ügyvivő miniszterelnök, nem köteles lemondani, sőt, a hétfőn megküldött vádirattal elindult az a harminc napos időszak, ami alatt kérheti a Knesszettől, hogy mentelmi jogot adjon neki. A főügyész a jogszabályok szerint csak akkor viheti bíróságra az ügyet, ha ebben a harminc napban ez nem történik meg. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik,

 

az ügy 2020-ra virradóan bírósági szakaszba léphet, tekintve, hogy a Knesszet egyelőre fizikailag képtelen lenne dönteni az Izraelben kialakult politikai patthelyzetnek köszönhetően.

 

Mint ismeretes, az áprilisi rendes és a szeptemberi előrehozott választások is ugyanazt az eredményt hozták: sem a Netanjahuval kormányozni kész, Likud vezette jobboldali blokk, sem a magyar származású Benny Gantz vezette, baloldali és centrista ellenzékieket magába tömörítő Kékfehér szövetség nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. Ugyan a szeptemberi választást követően is megkapta Netanjahu az esélyt a kormányalakításra, ám már október végén elismerte, megbuktak az erre irányuló kísérletek. Netanjahunak hivatalosan még december 11-ig maradt ideje kormányt alakítani, a körülmények ismeretében azonban óvatosan kijelenthetjük: Izrael lakossága újabb előrehozott választáson kell majd, hogy döntsön.

 

Emiatt aztán béna kacsaként hápog a Knesszet megannyi része az áprilisi választás óta: elvi lehetőség ugyan lenne rá, hogy a jogszabályok szerint a kérdésben kompetens Házbizottság döntsön Netanjahu mentelmi jogáról, ám erre egyelőre – tekintve, hogy a Házbizottság nem működik, annak konkrétan nincsenek tagjai – nem sok esély látszik. Igencsak skizofrén kijelentéseket tett Eyal Yinon parlamenti jogtanácsos is, aki szerint a Házbizottságnak, amennyiben Netanjahu mentelmi jogához folyamodna, mindenképpen döntenie kéne az ügyben, de csak emiatt nem szeretné összehívni a Házbizottságot.

 

Egy másik megoldás lehetne, hogy létrehozzanak egy mentelmi bizottságot, és az vitassa meg az ügyet, ám ezt Eyal Yinon nem javasolja, hiszen definíció szerint ez egy ideiglenes, korlátozott jogkörű intézmény lenne, ami szerinte nem veheti át a Házbizottság hatáskörét.

 

Netanjahu puccskísérletet lát a vádirat mögött

 

Mindehhez azonban Netanjahunak először is kérvényeznie kéne a mentelmi jogot a Knesszettől, amit ezidáig nem tett meg, illetve az is kérdés, hogy Avichai Mandelblit főügyész egyáltalán megindítja-e úgy a bírósági szakaszt, hogy nem várja meg a Knesszet valamely szervének véleményét az ügyben.

 

Maga Benjamin Netanjahu tagadta a vádakat, mondva, ő egy puccskísérlet áldozata, amit a jogi hatóságok azért indítottak ellene, hogy eltávolítsák a hatalomból. Twitter-oldalán úgy reagált a vádiratra, hogy

 

„amikor egy vád igaz, nem kell neked 333 tanú. Amikor a vád nem igaz, 333 tanú sem fog segíteni”.

 

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

Szerinte az a nemzet szégyene: több karakterben foglalkoztak egy rapperrel, mint azzal, ahogy átadott Orbánnal egy villamosvezetéket.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás