Több, mint háromszázan tanúskodnának Netanjahu ellen

Vannak köztük milliárdos üzletemberek és volt munkatársak is.

Megérkezett hétfőn az izraeli parlament, a Knesszet asztalára Avichai Mandelblit főügyész vádirata, miután a főügyész még november 21-én bejelentette: csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés vádjával eljárást indít Benjamin Netanjahu ellen. Ezzel Netanjahu lesz az első hivatalban lévő miniszterelnök Izrael történetében, aki ellen büntetőjogi eljárás indult. A vádiratban nem kis helyet foglal el az ügyészség által meghallgatni kívánt tanúk listája:

A listán szerepel például az amerikai kaszinómogul, Sheldon Adelson, valamint felesége, Arnon Milchan hollywoodi producer, James Packer ausztrál milliárdos, valamint Netanjahu több közeli munkatársa, politikusoktól kezdve egészen egykori biztonsági szakemberekig. A jogi szakértők szerint egy ilyen sok ember tanúvallomását feldolgozó bírósági eljárás hosszú évekig fog tartani, főleg hogy a védelem névsorát még nem ismerjük.

De mi vár most Netanjahura?

Netanjahu mint egyelőre regnáló, ügyvivő miniszterelnök, nem köteles lemondani, sőt, a hétfőn megküldött vádirattal elindult az a harminc napos időszak, ami alatt kérheti a Knesszettől, hogy mentelmi jogot adjon neki. A főügyész a jogszabályok szerint csak akkor viheti bíróságra az ügyet, ha ebben a harminc napban ez nem történik meg. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik,

Mint ismeretes, az áprilisi rendes és a szeptemberi előrehozott választások is ugyanazt az eredményt hozták: sem a Netanjahuval kormányozni kész, Likud vezette jobboldali blokk, sem a magyar származású Benny Gantz vezette, baloldali és centrista ellenzékieket magába tömörítő Kékfehér szövetség nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. Ugyan a szeptemberi választást követően is megkapta Netanjahu az esélyt a kormányalakításra, ám már október végén elismerte, megbuktak az erre irányuló kísérletek. Netanjahunak hivatalosan még december 11-ig maradt ideje kormányt alakítani, a körülmények ismeretében azonban óvatosan kijelenthetjük: Izrael lakossága újabb előrehozott választáson kell majd, hogy döntsön.

Emiatt aztán béna kacsaként hápog a Knesszet megannyi része az áprilisi választás óta: elvi lehetőség ugyan lenne rá, hogy a jogszabályok szerint a kérdésben kompetens Házbizottság döntsön Netanjahu mentelmi jogáról, ám erre egyelőre – tekintve, hogy a Házbizottság nem működik, annak konkrétan nincsenek tagjai – nem sok esély látszik. Igencsak skizofrén kijelentéseket tett Eyal Yinon parlamenti jogtanácsos is, aki szerint a Házbizottságnak, amennyiben Netanjahu mentelmi jogához folyamodna, mindenképpen döntenie kéne az ügyben, de csak emiatt nem szeretné összehívni a Házbizottságot.

Egy másik megoldás lehetne, hogy létrehozzanak egy mentelmi bizottságot, és az vitassa meg az ügyet, ám ezt Eyal Yinon nem javasolja, hiszen definíció szerint ez egy ideiglenes, korlátozott jogkörű intézmény lenne, ami szerinte nem veheti át a Házbizottság hatáskörét.

Netanjahu puccskísérletet lát a vádirat mögött

Mindehhez azonban Netanjahunak először is kérvényeznie kéne a mentelmi jogot a Knesszettől, amit ezidáig nem tett meg, illetve az is kérdés, hogy Avichai Mandelblit főügyész egyáltalán megindítja-e úgy a bírósági szakaszt, hogy nem várja meg a Knesszet valamely szervének véleményét az ügyben.

Maga Benjamin Netanjahu tagadta a vádakat, mondva, ő egy puccskísérlet áldozata, amit a jogi hatóságok azért indítottak ellene, hogy eltávolítsák a hatalomból. Twitter-oldalán úgy reagált a vádiratra, hogy

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons