+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 2. hétfő, 20:09
Vannak köztük milliárdos üzletemberek és volt munkatársak is.

Megérkezett hétfőn az izraeli parlament, a Knesszet asztalára Avichai Mandelblit főügyész vádirata, miután a főügyész még november 21-én bejelentette: csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés vádjával eljárást indít Benjamin Netanjahu ellen. Ezzel Netanjahu lesz az első hivatalban lévő miniszterelnök Izrael történetében, aki ellen büntetőjogi eljárás indult. A vádiratban nem kis helyet foglal el az ügyészség által meghallgatni kívánt tanúk listája:

 

összesen 333 embert hívnának be, hogy tanúskodjon a Likud-elnök ügyében.

 

A listán szerepel például az amerikai kaszinómogul, Sheldon Adelson, valamint felesége, Arnon Milchan hollywoodi producer, James Packer ausztrál milliárdos, valamint Netanjahu több közeli munkatársa, politikusoktól kezdve egészen egykori biztonsági szakemberekig. A jogi szakértők szerint egy ilyen sok ember tanúvallomását feldolgozó bírósági eljárás hosszú évekig fog tartani, főleg hogy a védelem névsorát még nem ismerjük.

 

De mi vár most Netanjahura?

 

Netanjahu mint egyelőre regnáló, ügyvivő miniszterelnök, nem köteles lemondani, sőt, a hétfőn megküldött vádirattal elindult az a harminc napos időszak, ami alatt kérheti a Knesszettől, hogy mentelmi jogot adjon neki. A főügyész a jogszabályok szerint csak akkor viheti bíróságra az ügyet, ha ebben a harminc napban ez nem történik meg. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik,

 

az ügy 2020-ra virradóan bírósági szakaszba léphet, tekintve, hogy a Knesszet egyelőre fizikailag képtelen lenne dönteni az Izraelben kialakult politikai patthelyzetnek köszönhetően.

 

Mint ismeretes, az áprilisi rendes és a szeptemberi előrehozott választások is ugyanazt az eredményt hozták: sem a Netanjahuval kormányozni kész, Likud vezette jobboldali blokk, sem a magyar származású Benny Gantz vezette, baloldali és centrista ellenzékieket magába tömörítő Kékfehér szövetség nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. Ugyan a szeptemberi választást követően is megkapta Netanjahu az esélyt a kormányalakításra, ám már október végén elismerte, megbuktak az erre irányuló kísérletek. Netanjahunak hivatalosan még december 11-ig maradt ideje kormányt alakítani, a körülmények ismeretében azonban óvatosan kijelenthetjük: Izrael lakossága újabb előrehozott választáson kell majd, hogy döntsön.

 

Emiatt aztán béna kacsaként hápog a Knesszet megannyi része az áprilisi választás óta: elvi lehetőség ugyan lenne rá, hogy a jogszabályok szerint a kérdésben kompetens Házbizottság döntsön Netanjahu mentelmi jogáról, ám erre egyelőre – tekintve, hogy a Házbizottság nem működik, annak konkrétan nincsenek tagjai – nem sok esély látszik. Igencsak skizofrén kijelentéseket tett Eyal Yinon parlamenti jogtanácsos is, aki szerint a Házbizottságnak, amennyiben Netanjahu mentelmi jogához folyamodna, mindenképpen döntenie kéne az ügyben, de csak emiatt nem szeretné összehívni a Házbizottságot.

 

Egy másik megoldás lehetne, hogy létrehozzanak egy mentelmi bizottságot, és az vitassa meg az ügyet, ám ezt Eyal Yinon nem javasolja, hiszen definíció szerint ez egy ideiglenes, korlátozott jogkörű intézmény lenne, ami szerinte nem veheti át a Házbizottság hatáskörét.

 

Netanjahu puccskísérletet lát a vádirat mögött

 

Mindehhez azonban Netanjahunak először is kérvényeznie kéne a mentelmi jogot a Knesszettől, amit ezidáig nem tett meg, illetve az is kérdés, hogy Avichai Mandelblit főügyész egyáltalán megindítja-e úgy a bírósági szakaszt, hogy nem várja meg a Knesszet valamely szervének véleményét az ügyben.

 

Maga Benjamin Netanjahu tagadta a vádakat, mondva, ő egy puccskísérlet áldozata, amit a jogi hatóságok azért indítottak ellene, hogy eltávolítsák a hatalomból. Twitter-oldalán úgy reagált a vádiratra, hogy

 

„amikor egy vád igaz, nem kell neked 333 tanú. Amikor a vád nem igaz, 333 tanú sem fog segíteni”.

 

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken tárgyal erről, Kurz kancellár már előre nyomást gyakorol a többiekre.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás