+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 2. hétfő, 10:10
Gyakori érv az európai integráció mellett, hogy ennek köszönhetően élünk békében a kontinensen. A NATO körüli viták azonban nagyon egyértelműen mutatnak rá arra, hogy az USA nélkül Európa képtelen lett volna és képtelen lesz békét teremteni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amikor könnyes-örömódás beszédekben szokás dicsérni az európai integrációt, visszatérő motívum – amit minden európai politikus szövegírója is előszeretettel alkalmaz –, hogy Európa békét teremtett. Az érv arról szól, hogy az európai integrációnak köszönhetően élhetünk a második világháború óta békében. Ez nagyon szép kijelentés – csak sajnos a mondat egyetlen eleme sem igaz.

 

Egyrészről Európában nincs béke a második világháború óta sem.

 

Elég csak a jugoszláviai polgárháborúra vagy a jelenlegi, hadüzenet nélküli ukrajnai orosz agresszióra gondolni. Emellett lehet említeni Albániától Grúzián át számos hosszabb-rövidebb ideig tartó fegyveres konfliktust. Erre lehet persze mondani, hogy ezeken a helyeken éppen azért lehetett, lehet még háború, mert nem részei az európai integrációnak.

 

De ha megnézzük, a kijelentés lényegi eleme, miszerint az európai egységnek köszönhetjük a békét, az európai egységen belül se igaz. Európa az első világháború óta soha nem tudta egyetlen konfliktusát megoldani az Egyesült Államok nélkül. Az, hogy a második világháború után Nyugat-Európában béke lehetett, nem az európai egységesülésre, hanem az amerikai jelenlétre vezethető vissza.

 

A részleges európai béke oka 1918 óta minden itteni konfliktusban az Egyesült Államok – ennek csak következménye a második világháború utáni európai integráció.

 

Azt, hogy mennyire nem tudunk az USA nélkül békét teremteni, éppen Jugoszlávia és Ukrajna bizonyítja. Az Európai Unió tagállamai tétlenül szemlélték a jugoszláviai polgárháborút. Európa ugyanis a nemzetközi jogtól remélte a konfliktus megoldását. Dehát jogszabályok – pláne a nagyon is fluid nemzetközi jogéi – ritkán szoktak konfliktusokat megoldani: ahhoz politikusokra, katonákra, parancsszavakra van szükség.

 

A jugoszláviai polgárháborúnak is azért lett vége, mert az USA beleszállt a konfliktusba – akár Szerbia bombázásával. Ukrajnában erre nem került már sor – az eredmény pedig látható: Berlin és Párizs még a teljesen erőtlen minszki megegyezést se képes betartatni.

 

A kilencvenes évekhez képest ugyanis mára leértékelődött Európa jelentősége a washingtoni diplomácia számára. Ez nem Donald Trump alatt kezdődött, mert

 

már a Barack Obama-adminisztráció is elfordult Európától a Csendes-óceán felé.

 

Trump is folytatja ezt, mert helyesen belátta: az USA világpolitikai szerepét ma már nem Európában, de nem is akár Oroszországgal szemben, hanem Kína ellenében – azaz Afrikában és a Csendes-óceán térségében – kell megvédenie.

 

Azaz most itt lenne az idő arra, hogy Európa megmutassa, mennyire tud békét teremteni. Ukrajnában láthatjuk: semennyire. Tárgyalgatni, nemzetközi szerződéseket kötögetni, nemzetközi jogra hivatkozgatni – Európa ennyit tud. Békét azonban nem így szokás teremteni. Si vis pacem, para bellum. Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Európa azonban nincs semmire sem felkészülve. Ezért tudja vele Moszkva vagy Washington is a bolondját járatni.

 

És ezért érzi meg annyira a kontinens, hogy csökkent Washington érdeklődése a NATO iránt. Ez nem „agyhalál”, ahogy Emmanuel Macron mondta, hanem a washingtoni politika újrapozicionálása.

 

Agyhalál nem Washingtonban, hanem Európában van,

 

amely egyelőre láthatóan teljesen ötlettelenül áll a kérdés előtt, hogyan is teremtsen 1918 óta először önmaga – azaz az USA nélkül – békét a kontinensen. Erre ma Európa ugyanúgy nem képes, ahogy 1918 óta egyszer sem volt.

 

Ma a helyzet úgy néz ki, hogy vannak európai hatalmak, mint Franciaország és Nagy-Britannia, amelyek önállóan is erős haderővel rendelkeznek. De ők a francia és a brit nemzeti és posztgyarmati érdekeken kívül nem fognak semmit se tenni Európáért. Amikor Trump arra akarja rászorítani az európai NATO-tagokat, hogy végre legyenek szívesek ők is nagyobb arányban hozzájárulni a katonai szövetséghez, akkor nagyon brutálisan mutat rá: Európa az USA nélkül ma is teljesen védtelen – védtelen önmagával és a külvilággal szemben is. Mivel azonban a világtörténelem európai korszaka lassan véget ér,

 

az USA-nak már se geopolitikailag, se morálisan nem fűződik akkora érdeke az európai rendteremtéshez, mint akár 1918, akár 1945, akár 1989 után volt.

 

Azaz ki fog derülni: Európa nem lesz képes békét teremteni.

 

Csak tetszés szerint a Jóistenben, a végzetben vagy a véletlenben bízhatunk, hogy az európai békéről szóló szép beszédek ne fulladjanak egyszer ezért még tragikusan röhejbe.

 

Olvass még cikkeket Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás