Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.
Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken tárgyal erről, Kurz kancellár már előre nyomást gyakorol a többiekre.
Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.
Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.
1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.
Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
Hogy miért olyan nehéz megszabadulni a függőségeinktől? Leginkább azért, mert a függő agya pozitív emlékként tárolja el azt az időszakot, amikor káros szenvedélyének hódol. Éppen ezért a leszokás során az egyik legnagyobb ellenség pont az ilyen, nehezen felülírható, kellemes emlékek, még akkor is, ha az ember egyébként tudja: szenvedélye káros az egészségére.
Ha ketaminozol, kevesebb sört fogyasztasz
Az már eddig is tudható volt, hogy a ketamin alkalmas lehet az alkoholizmus kezelésére. Ezt erősítette meg Ravi Das, a Londoni Egyetem viselkedészavarokkal és egyéb pszichés betegségekkel foglalkozó munkatársának legújabb kutatása is, amiben szerzőtársaival közösen kimutatták: a ketamin – alacsony dózisban és rövid távon – képes csökkenteni az alkohol iránti vágyakozás mértékét, és ezzel együtt magát az alkoholfogyasztást is.
A kísérletben kilencven olyan ember vett részt, akik önbevallásuk szerint túl sok sört isznak a mindennapokban, azonban egyiküket sem diagnosztizálták alkoholfüggőként. Először mindegyik alanynak mutattak egy sört ábrázoló fényképet, előhívva a sörhöz kapcsolódó pozitív képzettársításokat, majd ezt ki is elégítették azzal, hogy kaptak egy sört. A kísérlet közben a résztvevők értékelték a sör iránti vágyuk erősségét, a fogyasztás nyújtotta élvezet mértékét, majd miután elfogyott a sör, az újabb sör iránti vágyakozásukat.
Pár nappal később három csoportra osztották a résztvevőket: az első csoportnak ismételten megmutatták a sörös képet, eléjük is tették aztán a korsó sört, ám hogy a sörhöz kapcsolódó emlékeket minél erősebben hozzák vissza, még mielőtt az alanyok belekortyolhattak volna, a kutatók el is vették előlük az italt. Hasonlóan jártak el a második csoport esetében is, csak sör helyett egy pohár narancsléről készült képet mutattak a résztvevőknek. A harmadik csoport alanyainak ugyanazon az eljáráson kellett átesniük, mint az első csoportnak. A lényegi különbség az volt, hogy míg az első és a második csoport tagjai kaptak ezt követően, alacsony dózisban ketamint, addig a harmadik csoportnak enélkül kellett megküzdeni a sörhöz kapcsolódó emlékeivel.
Egy héttel később ismét behívták a résztvevőket a kutatók, hogy értékeljék a sörhöz fűződő viszonyukat.
Kisebb mértékben ugyanez volt megfigyelhető a másik ketamint kapó csoportnál is, akiknek az emlékeit csak egy pohár narancslével hívták elő. Mindkét ketamint kapó csoportban szignifikánsan kevesebb sört is fogyasztottak a kísérlet utáni egy hétben. Az eredmény meglepte Ravi Dast, hiszen – mint azt a kutató elmondta – a mindennapi alkoholfogyasztás megelőzésére tett kísérletek igen ritkán sikeresek.
A ketamin nemcsak az alkoholfüggőségre lehet válasz
Ami viszont ennél is váratlanabb volt, az a kísérlet hosszú távú pszichológiai hatása: kilenc hónappal később a kilencven ember sörfogyasztása átlagosan majdnem a felére csökkent. A csökkenés megfigyelhető volt a harmadik, ketamint nem kapott csoportban is. A ketamin tehát itt már nem játszhatott szerepet. A kutatók szerint arról van szó, hogy a résztvevők a kísérletnek hála sokkal öntudatosabban kezdtek el figyelni saját alkoholfogyasztásukra.
Az viszont mindenképpen bizonyítást nyert, hogy a ketamin rövid távon képes felülírni, semlegesíteni a sörhöz társított, a vágyakozást kiváltó pozitív emlékeket. Ravi Das és társai azonban nem elégednek meg ennyivel, további kutatásokat is szeretnének folytatni: a következő lépésben már orvosilag igazolt alkoholfüggőkön szeretnék tesztelni a ketamin jótékony hatásait.
A ketamin azonban nem csupán az alkoholfüggőségre lehet gyógyír a kutatók szerint: ha a droghoz társított társadalmi előítéleteket leküzdve sikerülne széles körben, gyógyászatilag alkalmazhatóvá tenni,
NYITÓKÉP: Needpix.com
Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.
Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken tárgyal erről, Kurz kancellár már előre nyomást gyakorol a többiekre.
Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.
Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.
1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.
Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.