+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 29. péntek, 19:50
Madrid belvárosában a szárazabb időjárás ellenére is húsz százalékkal visszaesett a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja.

Egy éve hozták létre Madridban Spanyolország első alacsony emissziós zónáját, ezen periódus alatt pedig

 

összességében húsz százalékkal esett vissza a spanyol főváros központjában a nitrogén-dioxid koncentrációja

 

az elmúlt kilenc év átlagához képest – írja az El País spanyol napilap pénteken.

 

Az új évezredben egyre inkább elterjedtek az európai nagyvárosokban az autómentes övezetek, London 2003-ban, Berlin 2008-ban hozott létre olyan övezeteket, ahol valamilyen formában korlátozzák a gépjárművek behajtását. Ezekre nemcsak a kialakuló forgalmi dugók és az aggasztó méreteket öltő légszennyezettség, de a városok élhetőségének javítása miatt is szükség volt.

 

Nem csoda, hogy Madrid is szerette volna követni a többi nagyvárosok példáját: az akkori baloldali városvezetés 2018 végén vezette be a Madrid Central névre hallgató rendszert, melynek keretében az öt négyzetkilométeres városközponti területre csak a tömegközlekedési eszközök, az áruszállítók és a helyi lakosok hajthattak be, no meg a B és C jelzéssel ellátott, kifejezetten környezetkímélő járművek.

 

Régebbi, jelzés nélküli járművek – hacsak azok nem az ott élőkhöz tartoznak – nem mehetnek be a központba, ha tulajdonosaik nem akarnak bírságokat begyűjteni ezért. Ez is eredményezte azt, hogy a Környezetvédők Akcióban nevű civil szervezet jelentése szerint

 

a 24 madridi légszennyezettséget mérő állomásból 21-ben csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja a levegőben az elmúlt kilenc év átlagához képest.

 

Azt sem lehet mondani, hogy a levegőminőség csupán az időjárásbeli változások, például egy csapadékosabb év miatt javult volna: az idei volt a harmadik legszárazabb év Madridban 2010 óta, ennek ellenére tudott jelentősen visszaesni a nitrogén-dioxid koncentrációja.

 

A Plaza del Carmen nevű, Madrid központjában elhelyezkedő téren 2010 óta átlagosan köbméterenként 45 mikrogramm nitrogén-dioxid volt a levegőben, ez magasabb, mint az EU által egészségügyi határértékként megállapított 40 mikrogramm. Az idei év eddigi tizenegy hónapjának átlaga viszont már csak 36 mikrogramm, ez pedig 20 százalékos csökkenést jelent. Annak ellenére, hogy nem esnek a Madrid Central intézkedéseinek hatása alá, más mérőállomásokon is javult a helyzet, noha nem olyan drasztikusan, mint a városközpontban.

 

Bár a madridi példa ragadós, és a jövő évtől Barcelona is behajtási zónát vezet be, az intézkedéseknek bőven vannak ellenzői is, rögtön ott van például a főváros új, jobboldali polgármestere. Idén május végén választást tartottak Madridban, ahol a jobboldal szerzett többséget a képviselőtestületben, így a Néppárt színeiben José Luis Martínez-Almeida válhatott az új városvezetővé.

 

Ő egyik első intézkedéseként rögtön

 

felfüggesztette a belvárosba engedély nélkül behajtó autósok bírságolását, ennek az lett az eredménye, hogy meg is ugrott a légszennyezettség.

 

A polgármesteri döntésnek négy nappal később egy madridi bíróság vetett véget, amely jogellenesnek találta az új intézkedést, így továbbra is bírságolhatók a központi területre engedély nélkül behajtók. Persze nemcsak a jobboldali politikusok, de a helyi lakosok közül is sokakat magára haragíthatott az előző városvezetés: márciusban kezdték megbírságolni az autósokat illetéktelen behajtás miatt, júniusra pedig már majdnem 80 ezer bírságot osztottak ki.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás