+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Schiffer András
2019. november 28. csütörtök, 17:25
Hanem azok, akik lenyúlták a közvagyont és a kommunista állambiztonsági kapcsolatrendszerük által építették ki a politikai befolyásukat.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A rendszerváltó elit három nagy adósságot halmozott fel.

 

Nem államosította a pártállami utódszervezetek vagyonát.

 

Nem alkotott lusztrációs törvényt, amivel a közéletből és az állami vagyon környékéről egyaránt kitilthatta volna az egykori állampárt vezetőit és a kommunista állambiztonság tisztjeit.

 

Nem gondoskodott az aktanyilvánosságról, tehát nem tárta fel a kommunista állambiztonsági múltat.

 

Jómagam 2010 után tizenvalahányszor nyújtottam be törvényjavaslatot az aktanyilvánosságról (utóbbi alkalmakkal lusztrációs fejezettel kibővítve). Saját frakciótársaimon kívül még az akkoriban jobbikos Novák Előd verte az asztalt az ügyben. Ma már egyikünk sem parlamenti képviselő. A Varga Judit-affér kapcsán szeretném megvilágítani, miért tartottam fontosnak negyedszázaddal a rendszerváltás után napirenden tartani az aktanyilvánosság (és a lusztráció) kérdését.

 

Nem az az igazi kérdés ugyanis, hogy egy fiatal – nem Budapest V. kerületi, nem balatonszéplaki – miskolci szállodaigazgató mit tett, vagy nem tett SZT-tisztként,

 

és főleg nem az, hogy mondjuk egy előfelvett sorkatonáról milyen kartont fektetett fel a katonai elhárítás.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, napfényre kerülne az a kapcsolati háló, amelyet a kommunista állambiztonság (nem vidéki szállodaigazgatók, nem sorkatonák) szőtt, és amely rátelepedett az új magyar demokráciára és a magyar újkapitalizmusra.

 

Amíg nincsen aktanyilvánosság,

 

az egykori vagyon- és hatalomátmentők tovább folytathatják immáron három évtizedes kisded játékukat arról, hogy ‘89 előtt valójában mindenki egyformán kommunista volt, ergo nincs itt semmi látnivaló.

 

Ha viszont nyilvános lenne a kommunista állambiztonsági múlt, minden, ép erkölcsi érzékkel rendelkező magyar polgár különbséget tehetne ügynök és ügynök, SZT-tiszt és SZT-tiszt, pártvezető és pártvezető tettei, felelőssége között.

 

Amíg nincsen aktanyilvánosság, a posztkommunista utóvédek szabadon vádolhatják aktuális „házi” ellenfeleiket azzal, hogy az aktuális ellenség beépített ügynökei, jóllehet a riválisokhoz való beépülés, bomlasztás, alávándorlás tudásmonopóliuma 1945 óta a kommunistáknál és utódaiknál van.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, pontosan nyomon követhetnénk, hogyan épült be a régi rendszer állambiztonsági szolgálata a rendszerváltás médianyilvánosságába, a rendszerváltó pártokba, a privatizáló gazdasági elitbe, a kormányzati struktúrába.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, pontosan tudhatnánk, kik nyúlták le a közvagyont, kik építették ki politikai befolyásukat a kommunista állambiztonsági kapcsolatrendszerüknek köszönhetően.

 

Varga Judit igazságügy-miniszter és családja biztosan nem tartozik közéjük. Azért, hogy mégis az ő személyére fröccsent most a sár, ma már éppen saját pártja az első számú felelős, amely eddig húsz alkalommal szavazta le az aktanyilvánossági törvényjavaslatot a magyar Országgyűlésben.

 

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Olvasnál még Schiffer Andrástól az Azonnalin? Ide kattints! Ha a rendszerváltásról szóló sorozatunk is érdekel, akkor pedig ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Többször is meg kellett szakítani az új választást követelő lakosok miatt az ülést Gödön, mielőtt sikerült volna újabb 30 napra felfüggeszteni a momentumos polgármestert, Balogh Csabát.

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás