+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 27. szerda, 12:25
Ezzel többek között Várhelyi Olivér december 1-jétől már garantáltan európai biztos lesz, ekkor kezdi meg a munkáját az új testület. De mire is számíthatunk a von der Leyen-bizottságtól, és hogy állt össze az új elnök csapata? Összefoglaltuk a történteket!

Megszavazta az Ursula von der Leyen által vezetett, új Európai Bizottságot az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén: a mainstream középpártokon kívül meglepetésre több, ezeken kívüli képviselő is igennel szavazott a bizottsági elnök nélkül huszonhatfős csapatra, ugyanis von der Leyen csapata több igenlő szavazatot kapott, mint ahány képviselője a három nagy pártfrakciónak van.

 

Növelte a támogatottságát von der Leyen

 

A plenáris ülésen tartott szavazáson 461-en az új testület mellett tették le a voksukat, míg ellene csak 157-en szavaztak. 89-en tartózkodtak.

 

Ezzel jóval nagyobb szavazataránnyal választották meg a von der Leyen-bizottságot, mint öt évvel ezelőtt Jean-Claude Juncker csapatát, amelyet 209-en elleneztek.

 

Mindez pedig nagy siker Ursula von der Leyennek, akit emlékezetes módon júliusban eszméletlenül szorosan, csupán kilenc szavazattal fogadott csak el titkos szavazásán az EP. Az a szavazás jóval körömrágósabbra sikeredett a mostaninál, hiszen sok EP-képviselő szemét szúrhatta, hogy von der Leyen a tagállami állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács háttéralkujának köszönhetően lett bizottsági elnökjelölt, nem pedig az annál jóval demokratikusabb csúcsjelölti (Spitzenkandidat)-rendszer eredményeképp. Így már akkor is hiába tudhatta magáénak a három fő frakció, a jobbközép Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D, valamint a liberális Renew Europe támogatását, valószínűleg titokban egy csomó képviselő mégis nemmel szavazott júliusban, ezért is lett ennyire szoros a vége.

 

Most már nem ez volt a helyzet, von der Leyen pozíciója ugyanis csak erősödött az elmúlt pár hónapban: az EPP-n, az S&D-n és a Renew-on kívül más frakciókból is voltak, akik mellette szavaztak.

 

A zöldpárti és a konzervatív frakcióból már a vitán is többen jelezték, beállnak VDL mögé, ez is vezethetett az elsöprő arányú győzelemhez.

 

Döcögősen ment a Bizottság elfogadása

 

Az Azonnali az Európai Parlament és a Bizottság megalakulásáról is részletesen beszámolt nektek, de itt is idézzük fel az elmúlt hónapok legfontosabb eseményeit. Ursula von der Leyen még szeptember elején mutatta be biztosjelölti csapatát a nagyközönségnek, melyben bizonyára számos kompromisszumra kényszerült annak köszönhetően, hogy lényegében

 

minden valamirevaló nemzeti delegáció hőzönghetett vele, hogy VDL elnökjelöltsége csakis miattuk ment át az EP-ben,

 

ezt például a Fidesz és a Kaczynski-féle lengyel PiS is megtette. Ennek is köszönhető, hogy a magyarok a rendkívül befolyásos bővítési, a lengyelek pedig az óriási forrásokkal rendelkező mezőgazdasági tárcát kapták meg.

 

Ugyanakkor a jelöltek nem bizonyultak tökéletesnek: a román Rovana Plumbot és a magyar Trócsányi Lászlót már a jogi szakbizottság elkaszálta összeférhetetlenség miatt, míg a francia Sylvie Goulardot kétszer is leszavazta az EP belső piaci szakbizottsága. Emiatt a három ország miatt is nem állhatott fel az eredeti terv szerint már november elejére az új Bizottság. Végül viszont a román kormány által javasolt Adina-Ioana Vălean, a magyarok által állított Várhelyi Olivér, valamint a macronista francia üzletember Thierry Breton is átment a szakbizottsági rostán. Mivel pedig a britek a brexit miatt nem állítottak ki biztosjelöltet (ellenük ezért kötelezettségszegési eljárás indult :DDD), az új Bizottságot nélkülük terjesztették elő szavazásra az EP strasbourgi plenáris ülésén.

 

December 1-jén elkezdődik a munka, mi pedig ezúton is sok sikert kívánunk Ursula von der Leyennek!

 

A von der Leyen megszavazása előtti vitáról készített percről percre tudósításunkat itt olvashatjátok.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás