+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hegyi Gyula
2019. november 25. hétfő, 16:11
Horváth János a szó nemes értelmében konzervatív volt. Részben a történelem tette azzá. Szomorú, hogy a két dolog, amit az életben fontosnak tartott, a tudás és a jó szándék a mai magyar pártpolitikában inkább hátrány, de semmiképp sem követelmény.

A kilencvennyolc éves korában elhunyt Horváth Jánossal végképp elbúcsúzott az a magyar politikusi generáció, amely még a Horthy-korszakban kapcsolódott be a politikába, és annyi fájdalmas csalódás ellenére kitartott a közügyek mellett. Antifasiszta ellenállóként megjárta a Gestapo börtönét, 1945 után kisgazda képviselő lett, és két évvel később a Magyar Közösség perében több évre börtönbe került. 1951-ben szabadult, és 1956-ban nyugatra távozott.

 

Az amerikai Columbia Egyetemen közgazdász diplomát szerzett, a Butler University egyetemi tanára lett, céget alapított. 1992-ben republikánus jelöltként a képviselőházi választásokon is elindult, de a körzetet veterán demokrata ellenfele vitte el. Nem sokkal később hazatelepült, 1998 és 2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt.

 

Ezek persze csak adatok.

 

Horváth János egy végtelenül kedves, udvarias, sokat látott ember volt. Hat éven át,

 

1998 és 2004 között volt a képviselőtársam a magyar parlamentben, előbb én voltam ellenzékben, majd ő. De ez a változás semmit sem változtatott a kettőnk viszonyán.

 

Mindketten nemzetközi ügyekkel, főleg az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal foglalkoztunk, ami azokban az években szép nemzeti ügynek számított. Az akkor természetesnek számító, többpárti delegációkkal többször együtt utaztunk Brüsszelbe is. Szeretett beszélgetni velem, és ha belejött egy nemzetközi vagy közösségi téma taglalásába, olykor angolra váltott. Végül is ezen a nyelven lett közgazdászprofesszor.

 

De talán mégis inkább azért kezdett angolul beszélni, mert így végképp nem kellett a hazai pártzsargon közhelyeibe bonyolódnia. És nem bánta, ha a sivár pártkatonák nem értették a szavait. Amennyire visszaemlékszem,

 

minden frakcióból jóban volt azokkal, akiket mérsékelt és érdeklődő embernek látott, és kerülte a véresszájú demagógokat.

 

Amerikából nem csak szaktudást, hanem politikai kultúrát, a „bipartisan” mentalitást is hazahozta. (Ami sajnos ott is eltűnőben lett mostanában.)

 

Még a magyar parlament tagja voltam, amikor a CEU akkreditációjának ügyében szenvedélyesen nekiment frakciója álláspontjának. Fideszes társai a CEU-val szemben buta vádakat hoztak fel, és pozitív példaként különböző magyar egyetemekre hivatkoztak. Az USA-ban bevándorlóként diplomát és professzori stallumot szerző Horváth János azzal iskolázta le őket, hogy az egyetemek rangját nem a kormányok és parlamentek, hanem a nemzetközi tudományos közélet adja meg: és ebben nálunk a CEU vezet. Önálló véleményét mindig kimondta, a világlátott ember bölcsességével, de olykor jogos indulattal is.

 

Ma azt mondanánk, a szó nemes értelmében konzervatív volt. De részben a történelem tette azzá. Hiszen 1945-ben a Független Kisgazdapárt egyáltalán nem konzervatív, hanem nyugati értelemben centrista, a feudalizmus maradékaival is szakító párt volr. És hát diákkora mozgalma, a Soli Deo Gloria a maga korában az antifasiszta progresszió, sokak szemében a szocialisztikus gondolat egyik bázisának számított. Nem rajta múlott, hogy hazánkban 1945 és 1990 után is a jobboldalt jelentette az, aki nem a szervezett baloldalhoz tartozott.

 

Egyik utolsó interjújában azt mondta:

 

két dolgot tartott fontosnak az életben, a tudást és a jó szándékot. Szomorú belegondolni abba, hogy ez a két tulajdonság a mai magyar pártpolitikában inkább hátrány, de semmiképp sem követelmény.

 

Hegyi Gyula az MSZP alelnöke, publicista, volt parlamenti és európai parlamenti képviselő. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás