+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 25. hétfő, 09:14
Óriási környezeti terhe van annak, hogy az EP-képviselőknek folyamatosan Brüsszel és Strasbourg között kell ingázniuk, az európai konzervatívok változtatnának.

Hétfő délután ötkor vitáznak arról az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hogy kihirdesse-e az EP a klímavészhelyzetet, számol be a Politico brüsszeli szaklap reggeli hírlevele, a Brussels Playbook.

 

Óriási a strasbourgi ingázás ökológiai költsége

 

A macronista liberális képviselők által előterjesztett vita ugyanakkor még ötletgazdája, a francia Pascal Canfin szerint is inkább diplomáciai húzás, mintsem valami nagyon komoly dolog, mindenesetre az erről való párbeszédet a nagyobb pártcsaládok, a liberális Renew Europe, a szocialista S&D és a Zöldek is támogatták az EP-ben. A liberálisok egyik szóvivője úgy fogalmazott, „Európában sürgősen klímavészhelyzetet kell hirdetni”, „egyértelmű üzenetet kell küldeni, hogy az EU klímavédelmi csomagja egy projekt az egész generációnk számára”.

 

Ugyanakkor hiába a szép szavak, ha az EU a klímavédelmet nem magán kezdi. Az Európai Parlament strasbourgi épülete ugyanis az év több, mint háromszáz napján áll üresen (a parlamenti munka leginkább Brüsszelben folyik), miután

 

a belga fővárosból csak évi tizenkétszer négy napra utaznak az elzászi városba a képviselők.

 

Ennek ellenére az épületet továbbra is kivilágítják és karban is tartják, mivel pedig óriási épületről beszélünk, ennek költségei igen magasak.

 

A papíron 751 EP-képviselő EU-ba utazása egyes tanulmányok szerint 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxidmennyiséget pöfékel a levegőbe, hiszen a képviselők jobb esetben vonattal, de inkább autóval vagy repülővel teszik meg a Brüsszel-Strasbourg távot. Tömegközlekedéssel ráadásul nincs is közvetlen kapcsolat a két város között, így a Strasbourgba jutás igen körülményes, ha valaki nem autóval szeretne menni. Arról nem is beszélve, hogy ha az Európai Parlamentnek a mostani kettő helyett csak egy székhelye lenne (kizárólag Brüsszelben), az évi 114 millió eurós megtakarítást jelentene.

 

Csak nevezzük át a Brüsszeli üléstermet Strasbourgnak!

 

Ezért is vetette fel a klímaakciózással egyébként gyakran kritikus Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja az EP környezetvédelmi szakbizottsága előtt, hogy ha már ennyire aggódunk a klíma miatt, miért is nem csinálunk egy tanulmányt, hogy milyen környezeti költségei is vannak a strasbourgi épület fenntartásának? A Politico Brussels Playbook által megszerzett ECR-es dokumentumban a konzervatív képviselők hozzáteszik: a Strasbourgba való folyamatos ingázás csak

 

„aláássa és elsilányítja a Parlament ígéretét, hogy karbonsemlegessé váljon”.

 

Még ennél is nagyobb trollkodást adott elő a német viccpárt Die Partei EP-képviselője, Nico Semsrott. A képviselő ugyanis levelet írt David Sassoli EP-elnöknek, miszerint talált egy megoldást arra, hogy megszüntessék a felesleges strasbourgi üléseket. "A szerződések a Parlament székhelyének meghatározásakor csupán úgy fogalmaznak, hogy annak Strasbourgban kell összeülnie, de azt már nem teszik hozzá, hogy ez a franciaországi Strasbourg, vagy éppen [a kanadai] Saskatchewanban található Strasbourg. Sőt, még arról sem fogalmaznak, hogy Strasbourg város-e egyáltalán!

 

„Ezért is neveztem át a brüsszeli plenáris üléstermet Strasbourgnak, így a szerződéseknek megfelelve találkozhatunk ott tizenkétszer egy évben”.

 

Bármilyen vicces is Semsrott ötlete, és bármilyen jó is az ECR felvetése, vajmi kevés az esélye, hogy a strasbourgi épülettől egyhamar megszabadulunk: ahhoz, hogy ez megváltozzon, a tagállami állam- és kormányfők egyhangú szavazatával módosítani kéne az EU alapító szerződéseit. Ez pedig nem fog megtörténni, amíg Emmanuel Macron is ott ül az asztalnál: a francia álláspont nagyon egyértelműen elutasítja a Parlament székhelyének áthelyezését, hiszen akkor egyik kulcsfontosságú uniós intézménynek sem lenne francia székhelye. Miközben Belgiumnak ott lenne az Tanács és a Parlament, Luxemburgnak a Bíróság, Frankfurtnak pedig a Központi Bank.

 

BORÍTÓKÉP: Az Európai Parlament strasbourgi épülete / EP (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken tárgyal erről, Kurz kancellár már előre nyomást gyakorol a többiekre.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás