+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 25. hétfő, 08:22
A nemzetközi szervezet felmérte, hol állnak az egyes EU-tagállamok a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben, hazánk huszonegyedik az huszonnyolcból.

Komoly fejlődésre szorul az ENSZ által felállított tizenhét fenntarthatósági cél elérésében Magyarország, hazánk csupán a huszonegyedik helyen áll ezek tekintetében a huszonnyolc uniós tagállamból – mindez a nemzetközi szervezet a fenntarthatósági célok az Európai Unióban való eléréséről szóló éves jelentéséből derül ki.

 

A szegénység felszámolásában jól haladunk, az oktatás kérdésében csúszunk hátra

 

Magyarország a jelentés alapján még a tizenhét cél egyikét sem érte el teljesen, habár volt, amelyben jobban teljesített: a szegénység felszámolása, a jó munkalehetőségek és a gazdasági fejlődés biztosítása, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése területén az ENSZ szerint csupán „kihívásokkal” állunk szemben, míg a fennmaradó céloknál már „komoly kihívásokról” beszélnek.

 

Mindenesetre a tizenhét cél közül a legtöbben Magyarország felfelé ívelő tendenciát mutat, a szegénység felszámolásában és a jó munkalehetőségek biztosításában az ENSZ szerint haladunk a fenntarthatósági célok elérése felé, de más területeken is „mérsékelten fejlődő” tendenciát könyveltek el. Például az egészség, a tiszta víz és a köztisztaság, az innováció és az infrastruktúra, valamint a fenntartható városok és közösségek elnevezésű pontokban is fejlődni tudtunk. Más területeken, többek között az élelmezés kérdésében, a nemek közötti egyenlőségben, a klímavédelemben, valamint a fenntartható és befogadó intézményekre vonatkozó pontok tekintetében stagnált Magyarország.

 

Egy terület volt, ahol kifejezett visszalépést könyvelhettünk el, mégpedig a minőségi oktatás biztosítása.

 

Ebben az ENSZ több szempontból is vizsgálja az oktatás helyzetét egy országban, vizsgálják például a PISA-teszteket, a felnőttképzések helyzetét, valamint a felsőoktatásban való részvételt is. Mindezek alapján viszont hazánk nagyon alulteljesített, itt nemhogy közeledtünk volna, hanem messzebb kerültünk a fenntarthatósági cél elérésétől.

 

ÍGY ÁLL MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOKKAL. FORRÁS: ENSZ

 

Mindezek alapján Magyarország 65,1 pontot kapott a megszerezhető 100-ból a fenntarthatósági célok elérésében, ez pedig az Európai Unión belül a huszonegyedik helyre elég.

 

A régióból csak Romániát és Horvátországot előztük meg

 

Persze ennek önmagában semmi értelme nincs anélkül, hogy az adatokat össze ne hasonlíthatnánk a régió más országaival. Románia például 55,9 pontot kapott, ezzel utolsó előtti az EU-tagállamok sorában. Szlovákia csak minimálisan, 65,2 ponttal került elénk, ezzel ők a tizenkilencedikek, Lengyelország 66,1 ponttal a tizenhatodik.

 

Közép-Európában persze a legjobban Csehország húzott el, ők 71,8 pontjukkal már az egész EU-ban is a nyolcadikak

 

a fenntartható fejlődési célok elérésében, ráadásul a cseheknél szinte mind a tizenhét iránycél tekintetében felfelé mutató tendenciát láthatunk. 71,7 ponttal közvetlenül mögöttük végzett Szlovénia a kilencedik helyen, míg a 63,2 pontos Horvátország eggyel mögöttünk, a huszonkettedik helyen állt meg.

 

A legfenntarthatóbb ország ezúttal Dánia lett az EU-n belül, őket közvetlenül a svédek és a finnek követik, míg az utolsó helyen a szinte mind a tizenhét területen nagy kihívásokkal küszködő Ciprus végzett.

 

Az ENSZ még 2015-ös New York-i csúcstalálkozóján fogadta el az úgynevezett fenntartható fejlődési célokat főként a szegénység felszámolása, a klímavédelem, valamint az életminőség javítása érdekében, a fenti jelentés is ennek szellemében készült. Ha bővebben is szeretnél a célokról és azok lényegéről olvasni, akkor ide kattintva megteheted.

 

BORÍTÓKÉP: Az Emberi Erőforrások Minisztériumának központja Budapesten / Wikipédia

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A húsipari lobbi szerint nem szabadna kolbásznak hívni olyan élelmiszert, amiben nincs hús. Az EP a héten szavaz erről.

Orosz hírforrások szerint a rendfenntartók gumilövedékeket használnak, és egyelőre azokat is csak a levegőbe lövöldözik.

A hét kérdése

Sok olyan mese létezik, amely megbotránkoztathatja Dúró Dórát, mert nem a keresztény értékeket és a klasszikus családmodellt hirdetik.

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás