+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 22. péntek, 18:09
Miközben Ausztria más részein már azt se nagyon tudni, hogy léteznek-e még egyáltalán, Stájerországban az osztrák Kommunista Párt (KPÖ) megint bent lesz a parlamentben a vasárnapi választás után. Mitől marxista ez a vidék, és hogyan cáfolják meg a grazi kommunisták mindazt, amit a politológusok gondolnak a szélsőbalról? Elmondjuk!

Most vasárnap tartományi választások lesznek a több, mint egymillió lakosú délkelet-osztrák tartományban, Stájerországban. A stájer voksolás bizonyos értelemben egy pillanatfelvétel is a szeptember végi országos parlamenti választás után. Egyrészről

 

kiderülhet, hogy a Néppártnak (ÖVP) és a balliberális Zöldeknek ártott-e az azóta megkezdődött koalíciós tárgyalás,

 

másrészről az ellenzékbe szorult Szabadságpárt (FPÖ) is megmutathatja: folytatódik-e a visszaesés, vagy sem.

 

Az előrejelzések szerint az első kérdésre nem lesz a válasz: mind az ÖVP, mind a Zöldek növelni fogják támogatottságukat. Az FPÖ esetében viszont folytatódik a visszaesés: a felmérések szerint a szavazói harmadát elveszítheti a szélsőjobboldali párt helyben. Szintén nem állnak jól a szocdemek. A kis liberális NEOS viszont történelme során először mandátumot nyerhet a grazi parlamentben.

 

Stájerországnak azonban van még egy sajátossága: itt a Kommunista Párt (KPÖ) támogatottságát nem az egyéb kategóriába száműzik, ugyanis a vörösök jó eséllyel idén is öt-hat százalékkal bent lesznek a tartományi gyűlésben. Miközben a KPÖ Ausztria más vidékein tényleg alig látható (egyetlen tartományban sincs képviselője),

 

Stájerországban és különösen Grazban nagyon jelentős bázist tudtak kiépíteni. 2017-ben Grazban a kommunisták a húsz százalékot is megugrották.

 

Miközben mindig a „vörös Bécsről“ hallani, netán Stájerország lenne a marxizmus utolsó bástyája?

 

Kevéssé erről van szó. Noha a KPÖ egy dogmatikus baloldali párt (ezért nem hajlandó a már nem túl divatosan csengő nevét sem lecserélni), helyben nem ezért népszerűek. Főleg Grazban sikerült az elmúlt évtizedekben a pártnak szociális, de nagyon is gyakorlati témákkal népszerűséget szerezniük:

 

ők az a párt helyben, amely odafigyel a kisnyugdíjasokra, a gyerekeküket egyedül nevelő anyákra, a nyugdíj előtt álló munkavállalókra.

 

És nem csak pártpolitikát csinál, de szociális akciókat szervez, akár bevásárol beteg embereknek – azaz a kisemberek néppártjaként vannak a kommunisták jelen a grazi mindennapokban.

 

A párti grazi sikereit Ernest Kalteneggernek köszönheti, aki 2005-ben hat százalékkal vitte be a városházára a KPÖ-t. Kaltenegger előtte építésügyi városi tanácsnokként szerzett jó hírnevet. Tőle vette át a grazi pártvezetést Elke Kahr, aki örökbe fogadott munkásgyerekként is hitelesen jelenítette meg a párt szavazóbázisát. Alatta a párt hat százalékról húszra jött fel. 

 

A KPÖ sikere azért meglepő, mert ellentmond mindannak, amit a politológiai irodalom a szélsőbaloldali pártokól tart. A KPÖ úgy erősödik, hogy közben van mellette egy erős széljobb is (azaz nem megy át minden balos kisember a széljobbra); nem szégyelli a nevét, nem cserélte valami trendibbre (és ez nem látszik zavarni az amúgy inkább konzervatív stájereket); és Grazban a párt népszerűsége igazán azután lódult meg, hogy bekerült a helyi városvezetésbe (azaz a kormányzati részvétel nem ártott, hanem segített).

 

A grazi KPÖ sikerét az adja, hogy helyi problémákra fókuszálnak – például azon lakáskérdésre, amely a stájer fővárosban nem olyan jól megoldott, mint a „vörös Bécsben”. A KPÖ elérte, hogy több önkormányzati bérlakás legyen, emellett ingyenes jogsegélyszolgálatot, sőt egy akár költözésre is hívható, ingyenes segélyvonalat indított. Ez pedig a KPÖ elismertségét azok között is növelte, akiket amúgy akár a hideg is kiráz a kommunista szó hallatára.

 

Csak Grazban az embereknek a KPÖ kapcsán nem ez, hanem a mindennapi jelenlét, a bármikor elérhető politikusok, a számos ingyenes segélyszolgálat és sikeres városi lobbizások jutnak eszükbe.

 

A KPÖ elismertségét növeli az is, hogy

 

nem baloldali értelmiségiek vagy egyetemisták határozzák meg

 

– amint az számos más európai országban a szélsőbaloldalra jellemző –, hanem valóban dolgozó emberek. A párt stájer listavezetője, Claudia Klimt-Weithaler (a plakát képén) például óvónő.

 

A STÁJER KPÖ A PRAGMATIZMUSSAL KAMPÁNYOL. SEGÍTENI, NEM BESZÉLNI. A PÁRT EZT GRAZBAN TÉNYLEG MEG IS VALÓSÍTOTTA. FOTÓ: KPOE-STEIERMARK.AT

 

Lesz országos áttörés is?

 

Ez a grazi sikeres modell pedig áthallatszik Stájerország más vidékeire is. Igaz, a párt a tartományi szinten várható öt-hat százalék nagyrészét Grazból hozza. Mivel a stájer választási rendszer értelmében nincs is bejutási küszöb, a grazi jó eredménnyel önmagában bent lehetnek a stájer parlamentben.

 

A grazi siker azonban nem ragadt át az országos KPÖ-re. A párt rendszerint egy százalék körül teljesít országosan, hiába próbálja magát országos szinten akár trendibbé is tenni: 2017-ben például a KPÖ a Zöldek ifjúsági szervezetét is megszerezte, és közösen indultak a szövetségi választásokon, de nem sok sikerrel.

 

Az országos KPÖ még mindig túl elméleti, távoli és kommunista az osztrák szavazóknak.

 

A KPÖ név persze történelmi, de – ellentétben mondjuk Ausztria számos szomszédjával – a kommunisták szabad választásokon soha nem tudtak sikert elérni. Az első világháború után is – ellentétben Budapesttel vagy Münchennel – Bécsben nem volt vörös forradalom, a változásokat a szociáldemokraták határozták meg, akik aztán Bécsben jelentős hatalomra tettek szert. A KPÖ a szocdemek baloldali hangos, de teljesen törpe ellenzéke volt – pár száz főnél nem volt sohasem több a KPÖ tábora.

 

Igazán jelentőségre aztán a náci megszállás alatti emigrációban tettek szert, ahol az osztrák kommunisták nagyon keményen – Sztálin felszólítására – az önálló osztrák nemzet mellett álltak ki. Miközben a szocdem emigráció továbbra sem tartotta önállóságra méltónak Ausztriát, az osztrák sztálinista Alfred Klahr foglalta össze 1937-ban (itt olvasható el az újrakiadott kis könyv), miért nem németek az osztrákok. Ezzel

 

a sztálinisták és a monarchisták egy platformra kerültek a szocdemekkel és nácikkal szemben.

 

A KPÖ azonban – hiába volt az önálló osztrák nemzeti lét egyik legkeményebb támogatója – 1945 után, az emigrációból visszatérve se tudott komolyabb szerepet játszani. A bécsi parlamentben csak addig volt bent, amíg az orosz megszállási övezetből besegítették őket – utána a párt nagyrészt eltűnt az osztrák első vonalból. A grazi sikerek egyelőre azonban nem egy országos visszatérés főpróbái – hanem egy helyi sajátosság, amit a párt másutt nem tud megismételni.

 

NYITÓKÉP: ORF Steiermark

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért van műanyagból a volt főpolgármester karácsonyfája? Tarlós István az Azonnali karácsonyi körkérdésében!

A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a katasztrofális választási eredménnyel záró Labour rendezi sorait.

Mit jelent, ha valaki küld neked egy tüzet? És ha barackot? Ha padlizsánt? Mit jelent a szív? És az, ha egy majom befogja a szemét? 16 kérdés, hajrá!

Csütörtök van, választanak a britek, eldőlhet a szigetország sorsa. Egy gendersemleges pingvin tegnap megjósolta, hogy Corbyn nyer, de mit mondasz te?

Életében először tesz újévi fogadalmat Ferencváros független polgármestere. Hogy mégis mi lesz az, azt az Azonnalinak árulta el.

A budapesti bazilika előtti karácsonyi vásár olyan közönségszavazáson lett a legjobb, ahol már a jelöltséghez tízezer eurót kell kipengetni. Orbán azért büszkélkedik vele.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás