+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. november 22. péntek, 17:34
Nem attól leszünk magyarok, mert „egy vérből valók vagyunk”, hanem mert a magyar történettel azonosulunk. És azzal genetikától függetlenül azonosulhat bárki.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Napok óta megy a se veled, se Nélküled adok-kapok. Cikkek és posztok tucatjaiban feszül egymásnak megint ugyanaz a két tábor, de kábé senkinek se tűnt fel a sok okoskodásban, hogy igazából vérmagyar identitás egyáltalán nincs. Ne értsük mindjárt az elején félre egymást: nem az itt a kérdés, hogy szimpatizálunk-e az ilyen eszmeiséggel vagy fasisztának tartjuk-e azt, hanem azt a tényt kéne végre kimondani és felfogni, hogy nemzeti véridentitás egyáltalán nem létezik. Ugyanis minden identitás alapja az, hogy ki mivel azonosul.

 

Damjanich és a nemrég ünnepelt aradi vértanúk több, mint fele viszonylag közismerten nem magyar etnikumú volt. Mégis az ország szabadságáért hoztak véráldozatot. A vérmagyarkodók szerint ők nem magyarok? Ahogyan Petőfi, Zrínyi sem, és hadd ne soroljam tovább, ki mindenki még. Nélkülük mi lenne a magyar kultúra és a nemzet?

 

Vagy ott volt Szegedi Csanád esete, aki vérmagyarnak vélve magát bőszen antiszemitáskodott évekig, míg meg nem tudta, hogy valójában maga is zsidó… akkor hirtelen identitást váltott. Nem tagadta meg magyarságát, csak a kirekesztő vérmagyarkodást. De nem is ez itt a legérdekesebb, hanem

 

az az egyszerű kérdés, hogy Szegedi Csanád mitől és mennyiben is volt vérmagyar antiszemita korszakában: attól, hogy azzal a sztorival azonosult. Utána meg egy másikkal.

 

Itt érthetjük meg a minden identitás lényegét: mindenki az, amivel azonosul, illetve amivel azonosítják. A magukat vérmagyaroknak tartók is csak addig és annyiban azok, amíg a Nélküledben is megénekelt vérmagyar történettel azonosítják magukat. Vagyis nem a közös magyar vérük (genetikai örökségük) által, hanem identifikációjuk által. Minden eredet mitikus, mert mindig egy történettel való azonosulást jelent.

 

Nemcsak az szomorú, hogy az egyre szélsőségesebb jobboldali médiában most újjáélednek a 30-as, 40-es éveket idéző antiszemita gúnyrajzok a Nélküled-ügy kapcsán, hanem az is, hogy még a másik tábor sem kezelte evidenciaként azt a tényt, hogy

 

vérmagyar identitás tulajdonképp nem is létezik, illetve csak ugyanannyira létezik, mint bármilyen más történettel való azonosulás.

 

Tényleges génmagyarság sose volt, és nem is lesz. Legfeljebb eszmeként létezhet, de genetikai realitásként önmagában nem képez identitást.

 

Az európai közjogi hagyományoknak megfelelően a magyar állampolgárság alapja sem valamilyen vérbeli vagy genetikai azonosítás, hiszen bárki magyarrá válhat, aki azonosulva a magyarsággal kéri és megkapja a magyar állampolgárságot. Függetlenül a származásától. A külhoni magyarok sem feltétlenül genetikailag azok, hanem azért és annyiban magyarok, mert annak tartják magukat, már mióta.

 

Oszlassunk el végleg egy közkeletű félreértést! Közjogilag a gyerekek nem szüleik vérmagyarságát öröklik, hanem állampolgárságukat.

 

Etnikai szempont egyáltalán nincs a magyar állampolgárság megszerzésében. Ha ad absurdum egy marslakó magyar állampolgár lenne, a kis zöld ufófia vagy lánya is az lenne. Vagyis nem genetikailag, hanem közjogilag öröklődik az állampolgárság. Egyáltalán nincs semmilyen génmagyarsági feltétele.

 

Mi több, a vérmagyarság hívei még a náciknál is nácibbak próbálnak lenni (ha mondharjuk így, még „rendes” náci se lenne belőlük), mivel a hitleri nácizmus közismerten a vérhez hozzávette a rögöt is (Blut und Boden) – a vér joga ( ius sanguinis) mellé vette a föld jogát is (ius soli). Kínos ügy.

 

És akkor még nem is mentünk bele abba, hogy a genetikai vizsgálatok alapján mennyire sok különböző etnikumú vérvonal keveréke van gyakorlatilag minden magyarban. Vagyis nemcsak elvileg nem lehetséges vérmagyar identitás, de evidensen a gyakorlatban sem létezik „tisztán magyar” vérvonal.

 

Olvass még többet Kardos Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás