+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 19. kedd, 16:00
Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok Andalúziában: most börtönbe mehet egy volt tartományi miniszterelnök és négy minisztere is.

A dél-spanyolországi Andalúzia tartományában több magasrangú szocialista politikust, köztük egy volt tartományi miniszterelnököt is elítéltek egy nagyszabású és kilenc éven át tartó korrupciós botrányban. Ennek keretében a regionális szocialista kormánytagok tudtával

 

eurómilliókat utaltak ki korai nyugdíjazási pénzek formájában jogellenesen csókosoknak, más szocialista politikusoknak és üzletembereknek

 

 – írja az El País spanyol balközép lap.

 

Majdnem egy évtizeden át tartott a lopás

 

Ahogy a spanyolok hívják, az „ERE-ügyben” (az ERE a kollektív elbocsájtási mechanizmus spanyol nevéből képzett betűszó) az Andalúziát 2009 és 2013 között vezető José Antonio Griñánt hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a régiót 1990 és 2009 között vezető Manuel Chavest kilenc évre eltiltották a közügyektől. Griñánon kívül még több más, szocialista politikust is börtönre ítéltek vagy eltiltottak a közügyekről: köztük ott van Magdalena Alvarez volt regionális gazdasági miniszter, és a szintén miniszteri tisztséget betöltő Gaspar Zarrías is. Ők megúszták közügyekkel való eltiltással – a spanyol jogrendben ez jár azon közszereplőknek, akik hatalmukat tudatosan tisztességtelen döntések meghozatalára használták fel.

 

Börtönt kapott viszont négy volt regionális miniszter is Griñánon felül: két munkaügyi minisztert is elítéltek, de nem úszta meg az innovációs és a gazdasági tárca vezetője sem.

 

Antonio Fernández volt munkaügyi miniszter nyakába varrták a legsúlyosabb büntetést, ő hét év tizenegy hónapot kapott.

 

De miről is szól az a korrupciós botrány, amivel ma, az ítélethirdetés napján tele van a teljes spanyol média? Egy kifinomult, és 2001 és 2009 között folyamatosan működő korrupciós mechanizmusról, melynek keretében a szocialista kormányzat emberei több millió eurónyi közp loptak el. A regionális kormány ugyanis annakidején létrehozott egy 680 millió eurós alapot, amelyből azon cégeknek adott pénzt, akik egyébként nem tudták volna kifizetni a dolgozóik elbocsájtása utáni végkielégítéseket. A vádak szerint pedig ebből az alapból jogellenesen többek között olyanoknak is folyósítottak pénzeket, akik erre nem is lettek volna jogosultak.

 

Kokainra is jutott a közpénzből

 

Az egész ügyet körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a hatóságok, mikor a sevillai élelmiszeripari nagykereskedő cég, a Mercasevilla ment át a spanyolban ERE betűszóra hallgató kollektív elbocsájtási folyamaton. A rendőrség akkor arra lett figyelmes, hogy egy pár magánszemély korai nyugdíjazási kifizetéseket kapott a kormányzati alapból annak ellenére, hogy ők még csak soha nem is dolgoztak az érintett cégnek.

 

Ekkor a rendőrség vizsgálódni kezdett, és egy kifinomult, éveken át működő korrupciós sémát fedeztek fel, ahol az ERE-alapokat a kormányzat részben arra használta fel, hogy

 

korai nyugdíjazási alapokat folyósítson a munkaügyi osztály vezérigazgatója barátainak, polgármestereknek, és több, magasrangú szocialista politikusnak is.

 

Mivel a séma kilenc éven át stabilan működött, a nyomozás során eszméletlen mennyiségű, körülbelül kétmillió oldalnyi adat gyűlt össze a lehetséges bűncselekmények és jogellenes kifizetések listájára. Sőt, arra is fény derült, hogy a tartományi munkaügyi minisztérium alatt működő munkaügyi és szociális biztonsági osztályt vezető Javier Guerrero és sofőrje az alapból összeharácsolt közpénzt többek között kokainra is költötte. Zombicégek, és több száz, az alapból kifizetett vállalkozó, üzletember, jogász és politikus kiterjedt hálója jött ezzel létre.

 

Az El País az ügyre rálátó forrásai szerint az alapok körülbelül 85 százalékát szabályszerűen használták fel, több mint hatezer ember kapott elsősorban korkedvezményes nyugdíjkifizetést.

 

A Néppárt a saját botrányáról is elterelheti a figyelmet

 

Persze a konkrét lopáson kívül az ügynek sokkal komolyabb szimbolikus és politikai jelentősége is van: a szocialista PSOE ugyanis nagyon kényelmesen berendezkedett Andalúziában,

 

a párt harminchat éven át, egészen tavaly év végéig vezette a tartományt.

 

A 2018-as választásokon viszont – az országos, a baloldal erősödését mutató trend ellenére – a szocialisták nagyon meggyengültek, míg a jobboldal erősödni tudott. A jobbközép Néppárt a jobbliberális Ciudadanossal és a szélsőjobbos Vox-szal karöltve 2018-ban átvették a tartomány kormányzását.

 

Különösen fontos az ügy a Néppárt számára, mely ezzel sikeresen elterelheti a figyelmet az úgynevezett Gürtel-ügyről, melynek keretében viszont a néppárti kormányok tudtával és felügyeletével alakult ki egy nagyszabású korrupciós séma Spanyolországban. A Gürtel-ügybe bukott bele anno Mariano Rajoy néppárti kormánya is, és így tudott felemelkedni a szocialistákat vezető jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez is.

 

A döntés időzítése is érdekes: az andalúziai ítélőtábla ugyanis most kedden hirdetett ítéletet, míg Spanyolországban nem régen, november 10-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat. Így sokan azzal gyanúsították a bíróságot, hogy az direkt késleltette az ítélethirdetést a választások utánra, hogy az ne ártson még többet a lendületét a parlamenti választáson elveszítő PSOE-nek. Az ítélőtábla elnöke, Lorenzo del Río ugyanakkor visszautasította a vádakat mondván, hogy csak mostanra lett kész a bíróság az ítélethirdetésre, hiszen az ügy „a spanyol jogtörténet egyik legbonyolultabb döntését” képezi.

 

BORÍTÓKÉP: Andalúzia tartomány térképe. Azonnali / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás