+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. november 18. hétfő, 08:40
Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Ami Sebestyén Balázs poénjainál is jobban összeköti az országot reggelenként.

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

 

Az Azonnali rendszeres hírlevelében, a Reggeli feketében hétfő reggel Bukovics Martin a portugálok nemzeti édességéről írt, éspedig ezt:

 

„Nagyjából egy hete ilyenkor magyarázta nekem lelkesen egy lisszaboni Uber-sofőr, hogy neki egy nagy bűne van csak, de attól akkor se szabadulna meg, ha lehetne: hogy minden reggel betol a kávéja mellé egy pastel de natát. Egyszerűen annyira jól kiegészítik egymást az ízek, nem lehet ezt nem imádni, lelkesedett, miközben beszorultunk két villamos közé – egyúttal rengeteg turista fényképezőjének SD-kártyájára.

 

Én akkor még szkeptikus voltam a nagyjából minden kávézóban, minden kioszkban, minden szupermarketben, minden étteremben, minden piacon, na jó, mindenhol árult süteménnyel szemben: leveles tészta, pudingszerű töltelék, hát mi ebben a nagy cucc? Nem is tévedhettem volna nagyobbat:

 

a magyar Wikipédián csak portugál krémesként – lol – futtatott pastel de nata maga a portugál történelem és nemzeti identitás 2 in 1!”

 

De miről is van szó?

 

A pastel de nata úgy született, hogy az egyik belémi kolostor lakói az akkori szokásoknak megfelelően tojásfehérjét használtak szerzetesruháik keményítésére. Mivel megmaradt így egy csomó tojássárgája, kezdeniük kellett valamit vele. Elkezdtek hát süteményeket sütni. A Napóleon bukását követő brit megszállás elleni 1820-as liberális forradalom azonban sok jót nem hozott a Lisszabon melletti gyönyörű Szent Jeromos-kolostor lakóinak, a szerzetesrendeket ugyanis konkrétan feloszlatták. Annyira belejöttek viszont a sütésbe, hogy úgy döntöttek, boltot nyitnak a kolostor mellett, és elkezdik árulni a pastel de natát.

 

Persze nem mindenhol társul jó üzleti érzék a hit mellé: 1837-ben a szerzetesek eladták a receptet a szomszédos cukorgyárnak, ami azóta is vígan üzemelteti a boltot. Annyira, hogy elérte: csak az általuk készített süteményeket lehet pastel de Belémnek hívni. Minden más pasteis de nata (a pastel többesszáma a pasteis). Ami, mint írtam, tényleg mindenhol kapható Portugáliában. Van, ahol karamellásabb, van, ahol créme brulée-sebb, van, ahol flanosabb, van, ahol csak simán tojásosabb, van, ahol pudingosabb, van, ahol vastagabb a tészta, van, ahol a töltelék rengeteg, meg persze van, ahol csak simán tökéletes: a lényeg, hogy mindenhol van. És imádják.

 

Mivel a magyarok lelki alkata és történelmi tapasztatala állítólag nagyon hasonlít a portugálhoz – ott egy óriási gyarmatbirodalom, itt az ország területének 2/3-ának elvesztése, belesüllyedés a kisországlétbe –, ezért

 

adná magát, hogy itt is legyen egy olyan árkokat felülíró, betemető, meghaladó sütemény, mint a pastel de nata Portugáliában.

 

Ha már a nemzetközi focitornák csak négy-, de alsó hangon is max kétévente hozzák össze a nemzetet, legyen valami olyasmi, amihez ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Ami Sebestyén Balázs poénjainál is jobban összeköti az országot reggelenként.

 

De mi legyen az? Döntsétek el!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás