Még Orbán sem befolyásolhatja majd biztosként, esküdözik Várhelyi Olivér írásbeli válaszaiban

Szerző: Illés Gergő
2019.11.18. 14:07

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér az EP-képviselőknek adott írásbeli válaszaiban. A magyar biztosjelölt tovább hangoztatta, hogy semmilyen, tagállamoktól érkező befolyásolást nem fogad el biztosi munkája során: ezt azért kellett bizonygatnia, mert a magyar kormány jelöltjeként az EP-képviselőknek komoly aggályaik voltak Várhelyi függetlenségével kapcsolatban. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Még Orbán sem befolyásolhatja majd biztosként, esküdözik Várhelyi Olivér írásbeli válaszaiban

Ahogy arról az Azonnali is részletesen beszámolt, újabb, írásbeli kérdéseket intéztek az Európai Parlament külügyi szakbizottságának képviselői Várhelyi Olivér magyar bővítési biztosjelölthöz. Várhelyit múlt csütörtökön hallgatták meg a szakbizottságban, és bár alapvetően teljesítményébe nehezen lehetett belekötni, az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyára többnyire csak mismásolós válaszokat adott.

Részben emiatt is lehetett, hogy Várhelyit a szakbizottság több írásbeli kérdés megválaszolására is kötelezte,

melyekben az Orbántól való elhatárolódást is várták a magyar jelölttől. A kérdésekre hétfő délig kellett válaszolnia a jelenleg a Magyarország EU-hoz akkreditált képviseletét vezető Várhelyinek, és bár a válaszokról szóló teljes dokumentum még nem publikus, Twitteren több EU-s újságírótól is elkezdtek szivárogni Várhelyi a kérdésekre adott válaszai is. Elmondjuk, mire hogyan is válaszolt a magyar biztosjelölt.

Nem fog habozni, ha be kell szólni Ankarának, vagy Bakunak

Orbán Viktor október közepén már jóval azelőtt elkezdett a Türk Tanácsban seftelni a bővítési biztosi portfólióval, mielőtt azt Magyarország egyáltalán megkaphatta volna: a kormányfő azt mondta Bakuban, hogy segíteni fogja Azerbajdzsán és Törökország EU-s ügyeivel kapcsolatos törekvéseit, holott az EU-s szabályok szerint semelyik tagállami kormányfő nem gyakorolhat nyomást a biztosok munkájára és nem befolyásolhatja őket. Ezért a külügyi bizottságban megkérdezték Várhelyitől, nem érzi-e magát megkötve vagy befolyásolva Orbán Türk Tanács-beli kijelentései miatt.

Aki az Orbántól való nyílt elhatárolódást várta a magyar jelölttől, csalódhatott. Várhelyi azt mondta, bővítési biztosként folytatott tevékenységét

„sem kötni, sem befolyásolni nem fogja egy tagállam miniszterelnökének bármilyen álláspontja vagy kijelentése”,

ez bármelyik tagállami kormány bármelyik tisztségviselőjére igaz, írta a jelölt.

A türk tanácsi kijelentésekkel kapcsolatban Várhelyi Azerbajdzsánnak és Törökországnak is beszólt a Politico cikke szerint, mikor kijelentette, „nem fog szerénykedni”, ha az azeri emberi jogi helyzetet kell felemlegetnie. És nyilvánosan, valamint az azeri hatóságok előtt is fel fogja hozni a releváns kérdéseket, „legyen szó akár a politikai foglyokról, akár a gyülekezés és a szólás szabadságáról”, jegyezte meg. Ugyanakkor hozzátette: az EU Azerbajdzsán kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, az energiapolitikában pedig van közös érdek az unió és Baku között.

„Ugyanez érvényes Törökországra is” – hangoztatta, kiemelve, hogy Ankara az EU fontos partnere. „Ugyanakkor ez nem fog megakadályozni abban, hogy félreérthetetlen üzeneteket küldjek a jogállamisággal és az alapvető szabadságjogok korlátozásával kapcsolatban” Törökországnak, amely a szabadságjogok területén jelentősen visszacsúszott. Kiemelte: a Földközi-tengeren tapasztalható török illegális olajkitermeléssel és a szíriai katonai beavatkozással kapcsolatban is meg fog nyilvánulni.

Hűséget esküdött a bizottság felé

Várhelyi emellett kiállt a biztosok függetlensége mellett is mondván, hogy azok az Európai Unió érdekeit kötelesek képviselni, a közösségi jog alkalmazását kell felügyelniük, és teljesen függetlennek kell lenniük más kormányoktól vagy intézményektől. A biztosok ezzel szemben a bizottsági elnök és az Európai Parlament elnöke felé elszámoltathatók, erről az uniós szerződések is egyértelműen fogalmaznak – írta.

A képviselők a Gruevszki-ügyre is rákérdeztek, ezt Várhelyi azzal hárította el, hogy „a tagállamok felelőssége vizsgálni és döntést hozni az egyes menedékjogi kérelmekről, figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeket és az uniós jogszabályokat”.

A Der Spiegel újságírója által megszerzett dokumentum szerint Várhelyi azt írta: a fenti, a biztosok munkáját is meghatározó szerződéses szabályokkal ő is tisztában van: „kész vagyok, hogy megfeleljek a magas elvárásoknak biztosként napi feladataim ellátása során.”

„Ha úgy döntenek, hogy elfogadják a jelölésemet, nem leszek egy bizonyos ország követe, hanem az Európai Bizottág képviselője leszek a szomszédos országaink felé”

– jelentette ki.

Egyre nagyobb a politikai beavatkozás a médiában, panaszolja Orbán jelöltje

Amennyiben egy tagjelölt ország korlátozza az ellenzéki pártokat, az irányítása alatt tartja a médiapiacot, korai nyugdíjazásba kényszeríti a bírákat, korlátozza a tanszabadságot, és nem harcol a korrupció és szervezett bűnözés ellen, akkor biztosként milyen ajánlást tenne a tagjelölt országról szóló helyzetjelentésben? – ezt a kérdést is feltették Várhelyinek az EP-képviselők, aki Zalán Eszter, az EUobserver újságírójának tweetje szerint azt válaszolta, biztosként az egyetlen célja az Európai Unió politikájának átültetése lesz az EU szomszédságpolitikájával összhangban.

Hozzátette, a tagjelölt országokat sürgetni fogja, hogy biztosítsák az ellenzék lehetőségét arra, hogy részt vegyen a demokratikus folyamatokban, ahogyan az ellenzéki pártok is töltsék be alkotmányos szerepüket, és viselkedjenek a választók képviselőiként. Ami pedig a bírák korai nyugdíjazását illeti, ennek jogellenességét az Európai Bíróság is megállapította, jelentette ki Várhelyi. „A véleményszabadság és a média szabadsága kulcsfeladat.”

„A médiába történő politikai beavatkozás, gazdasági nyomás, és ami mindennél rosszabb, az erőszak és a megfélemlítés növekvőben van”

– jelentette ki Orbán biztosjelöltje, hozzátéve, hogy ilyen esetekben biztosként ragaszkodni fog a vélemény- és médiaszabadsághoz a tagjelölt országoknál, legyen szó akár reformokról, nyílt kiállásról vagy politikai párbeszédről.

„A nemzetközi jog azt is megköveteli az államoktól, hogy tartsák tiszteletben a tanszabadságot, az elvet, amely egy sor alapvető és széles körben elfogadott emberi jogon alapul” – írta az oktatás szabadságát firtató kérdésre megjegyezve, hogy minden, a Bizottság rendelkezésére álló eszközt meg fog ragadni, hogy a bővítés országai tartsák magukat ezen elvhez. A Bizottság egyébként pont a CEU elüldözése miatt Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást indított, az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van.

UPDATE: Várhelyi Olivért időközben a fenti válaszai alapján már elég jónak ítélték az EP-képviselők a bővítési portfólióhoz, így délután el is fogadták a jelölését: immár a liberális és a szocdem képviselők is mellé álltak, minderről itt olvashatsz bővebben az Azonnalin.

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / 2019

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek