Keményen osztja egymást Kína és Svédország egy irodalmi díjazott miatt

Szerző: Petróczi Rafael
2019.11.18. 18:45

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”. A svéd válasz már a miniszterelnöktől érkezett.

Keményen osztja egymást Kína és Svédország egy irodalmi díjazott miatt
„Nálunk Svédországban véleménynyilvánítási szabadság van, így megy ez, pont!”

ütött vissza ellentmondást nem tűrően Stefan Löfven svéd miniszterelnök a stockholmi kínai nagykövetségnek, miután az nyíltan megfenyegette az egyik svéd írószövetséget. Az éles vita a PEN nevű, nemzetközi írószövetség svéd leágazásának döntése miatt robbant ki. A PEN egy mozaikszó, ami a költőkre (poets), az esszéírókra (essayists) és a novellaírókra (novelists) utal, a „pen” pedig egyébként angolul tollat jelent.

A kínai nagykövetséget az akasztotta ki, hogy a svéd PEN idén egy vitatott írónak, a Kínában született svéd állampolgárnak, Gui Minhainak adta az úgynevezett Tucholsky-díjat. A Tucholsky-díj nevét Kurt Tucholsky német íróról kapta, aki a náci Németország elől menekült Svédországba. A svéd PEN az ő tiszteletére adja a Tucholsky-díjat minden évben egy üldözött vagy hazájából száműzött írónak.

De mi a baj Gui Minhaival?

A most 55 éves Gui Minhai 2006-ban kezdte írói pályafutását, könyvei pedig rendszerint a kínai politikusokról és a rendszer működéséről közöltek kompromittáló információkat. Gui Minhai 2013-ban Hongkongban erre a célra létre is hozta másokkal egyetemben a Mighty Current könyvkiadót.

Ez a kiadó vásárolta fel 2014-ben az úgyszint hongkongi Causeway Bay Books könyvesboltot, aminek öt munkatársa, köztük maga Gui Minhai is egyik pillanatról a másikra eltűnt 2015 októberében. Hongkong ugyebár az „egy állam, két rendszer” koncepció alapján 1997 óta a Kínai Népköztársaság részét képezi, hivatalosan Kína közigazgatási területeként, és időről időre visszatérő ügy, hogy vajon Kína tiszteletben tartja-e Hongkong viszonylagos autonómiáját. (Hongkong alaptörvénye értelmében a honvédelmi és külügyi kérdésekben teljesen önállóan dönthet, továbbá jogrendszere is független Pekingtől.) Így nem csoda, hogy

Gui Minhai és társainak nyomtalan eltűnése mögött sokan a kínai titkosszolgálatokat vélték felfedezni, szemére vetve Kínának, hogy megszegte az „egy állam, két rendszer” elvét.

Három hónappal később kiderült, hogy Gui Minhait valóban Kínában tartják fogva egy 2003-as eset miatt: Gui Minhai egy cserbenhagyásos gázolás elkövetője volt, az áldozat, egy diáklány meg is halt. Mint azt az érintett utóbb videóban közölte, önszántából adta fel magát, mert nem akart tovább menekülni a tette elől.

A kínai hatóság közölte azt is, hogy Gui Minhai ellen eljárás folyik azért is, mert a vád szerint Kínában illegálisan terjesztette a politikai könyveit. (A Causeway Bay Books könyveiről beszélve egyébként egy másik eltűnt, azóta már Hongkongba visszatért könyvárus, Li Po azt nyilatkozta, hogy a politikailag kényes művek egy része hanyagul összeollózott, helyenként fikciókat tényként beállító tartalom volt.) Gui Minhait azóta is ismeretlen helyen tartják fogságban, támogatói pedig rendre azt hangoztatják, az író minden bizonnyal kényszer hatása alatt tett vallomást, illetve készítette el a nyilvánosság elé tárt videót.

Hazugsággyáros vagy a szólásszabadságért harcoló hős?

Ugyanerről van meggyőződve a svéd PEN is, ami az író szólásszabadságért való fáradhatatlan munkájára hivatkozva adta oda Gui Minhainak az idei Tucholsky-díjat. A kínai nagykövetség válaszában elmondta, szerintük Gui Minhai díjazása „nem csupán puszta komédia, hanem kigúnyolása a valódi szólásszabadságnak (…), amit a Kínával szembeni következetes elfogultság és rosszindulat szült”. A „hazugsággyárosnak” és „pletykaterjesztőnek” nevezett író díjazásának visszavonását is követelte a nagykövetség, majd hozzátette:

a színjáték producerei „egész biztosan el fogják szenvedni cselekedeteik következményeit”.

„Nem fogunk engedni az ilyen fenyegetéseknek!” – reagált Stefan Löfven svéd miniszterelnök, és a kulturális és demokrácia miniszter, Amanda Lind is komoly ügyként írta le az esetet, hozzátéve: „a hatalmon lévők soha nem támadhatják a szabad művészi kifejezést”. (A rasztahajú, svéd miniszterről itt írtunk bővebben.)

Az ügyben megszólalt Jennifer Clement is, a PEN nemzetközi szervezetének elnöke, aki elmondása szerint nagyon felháborodott a kínai reakción. „Ez nem az első alkalom, hogy a kínai rezsim megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik rámutatnak a Gui Minhai ellen elkövetett igazságtalanságokra. (…) Teljes mértékben támogatjuk a svéd PEN-t és a döntésüket, hogy Gui Minhainak adták a Tucholsky-díjat. ”

Az ügy kirobbanása – annak hongkongi kötődése miatt – különösen érzékeny időszakban érte Kínát. Mint tudható, Hongkongban még nyáron törtek ki demonstrációk a hongkongi kormányzat által kiadott, és azóta már visszavont kiadatási törvényjavaslat ellen, ami ha hatályba lépett volna, Kína kedvére büntethette volna a Hongkongban biztonságot kereső politikai menekülteket. A törvénytervezet visszavonása ellenére az egyre erőszakosabb demonstrációk azóta is folynak részben a kínai elnyomás, részben a Pekinggel megalkudni akart hongkongi kormányzat, részben pedig a tüntetések során elkövetett rendőri brutalitások miatt.

NYITÓKÉP: Amanda Lind / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek