+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 18. hétfő, 18:45
A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”. A svéd válasz már a miniszterelnöktől érkezett.
„Nálunk Svédországban véleménynyilvánítási szabadság van, így megy ez, pont!”

 

ütött vissza ellentmondást nem tűrően Stefan Löfven svéd miniszterelnök a stockholmi kínai nagykövetségnek, miután az nyíltan megfenyegette az egyik svéd írószövetséget. Az éles vita a PEN nevű, nemzetközi írószövetség svéd leágazásának döntése miatt robbant ki. A PEN egy mozaikszó, ami a költőkre (poets), az esszéírókra (essayists) és a novellaírókra (novelists) utal, a „pen” pedig egyébként angolul tollat jelent.

 

A kínai nagykövetséget az akasztotta ki, hogy a svéd PEN idén egy vitatott írónak, a Kínában született svéd állampolgárnak, Gui Minhainak adta az úgynevezett Tucholsky-díjat. A Tucholsky-díj nevét Kurt Tucholsky német íróról kapta, aki a náci Németország elől menekült Svédországba. A svéd PEN az ő tiszteletére adja a Tucholsky-díjat minden évben egy üldözött vagy hazájából száműzött írónak.

 

De mi a baj Gui Minhaival?

 

A most 55 éves Gui Minhai 2006-ban kezdte írói pályafutását, könyvei pedig rendszerint a kínai politikusokról és a rendszer működéséről közöltek kompromittáló információkat. Gui Minhai 2013-ban Hongkongban erre a célra létre is hozta másokkal egyetemben a Mighty Current könyvkiadót.

 

Ez a kiadó vásárolta fel 2014-ben az úgyszint hongkongi Causeway Bay Books könyvesboltot, aminek öt munkatársa, köztük maga Gui Minhai is egyik pillanatról a másikra eltűnt 2015 októberében. Hongkong ugyebár az „egy állam, két rendszer” koncepció alapján 1997 óta a Kínai Népköztársaság részét képezi, hivatalosan Kína közigazgatási területeként, és időről időre visszatérő ügy, hogy vajon Kína tiszteletben tartja-e Hongkong viszonylagos autonómiáját. (Hongkong alaptörvénye értelmében a honvédelmi és külügyi kérdésekben teljesen önállóan dönthet, továbbá jogrendszere is független Pekingtől.) Így nem csoda, hogy

 

Gui Minhai és társainak nyomtalan eltűnése mögött sokan a kínai titkosszolgálatokat vélték felfedezni, szemére vetve Kínának, hogy megszegte az „egy állam, két rendszer” elvét.

 

Három hónappal később kiderült, hogy Gui Minhait valóban Kínában tartják fogva egy 2003-as eset miatt: Gui Minhai egy cserbenhagyásos gázolás elkövetője volt, az áldozat, egy diáklány meg is halt. Mint azt az érintett utóbb videóban közölte, önszántából adta fel magát, mert nem akart tovább menekülni a tette elől.

 

A kínai hatóság közölte azt is, hogy Gui Minhai ellen eljárás folyik azért is, mert a vád szerint Kínában illegálisan terjesztette a politikai könyveit. (A Causeway Bay Books könyveiről beszélve egyébként egy másik eltűnt, azóta már Hongkongba visszatért könyvárus, Li Po azt nyilatkozta, hogy a politikailag kényes művek egy része hanyagul összeollózott, helyenként fikciókat tényként beállító tartalom volt.) Gui Minhait azóta is ismeretlen helyen tartják fogságban, támogatói pedig rendre azt hangoztatják, az író minden bizonnyal kényszer hatása alatt tett vallomást, illetve készítette el a nyilvánosság elé tárt videót.

 

Hazugsággyáros vagy a szólásszabadságért harcoló hős?

 

Ugyanerről van meggyőződve a svéd PEN is, ami az író szólásszabadságért való fáradhatatlan munkájára hivatkozva adta oda Gui Minhainak az idei Tucholsky-díjat. A kínai nagykövetség válaszában elmondta, szerintük Gui Minhai díjazása „nem csupán puszta komédia, hanem kigúnyolása a valódi szólásszabadságnak (…), amit a Kínával szembeni következetes elfogultság és rosszindulat szült”. A „hazugsággyárosnak” és „pletykaterjesztőnek” nevezett író díjazásának visszavonását is követelte a nagykövetség, majd hozzátette:

 

a színjáték producerei „egész biztosan el fogják szenvedni cselekedeteik következményeit”.

 

„Nem fogunk engedni az ilyen fenyegetéseknek!” – reagált Stefan Löfven svéd miniszterelnök, és a kulturális és demokrácia miniszter, Amanda Lind is komoly ügyként írta le az esetet, hozzátéve: „a hatalmon lévők soha nem támadhatják a szabad művészi kifejezést”. (A rasztahajú, svéd miniszterről itt írtunk bővebben.)

 

Az ügyben megszólalt Jennifer Clement is, a PEN nemzetközi szervezetének elnöke, aki elmondása szerint nagyon felháborodott a kínai reakción. „Ez nem az első alkalom, hogy a kínai rezsim megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik rámutatnak a Gui Minhai ellen elkövetett igazságtalanságokra. (…) Teljes mértékben támogatjuk a svéd PEN-t és a döntésüket, hogy Gui Minhainak adták a Tucholsky-díjat. ”

 

Az ügy kirobbanása – annak hongkongi kötődése miatt – különösen érzékeny időszakban érte Kínát. Mint tudható, Hongkongban még nyáron törtek ki demonstrációk a hongkongi kormányzat által kiadott, és azóta már visszavont kiadatási törvényjavaslat ellen, ami ha hatályba lépett volna, Kína kedvére büntethette volna a Hongkongban biztonságot kereső politikai menekülteket. A törvénytervezet visszavonása ellenére az egyre erőszakosabb demonstrációk azóta is folynak részben a kínai elnyomás, részben a Pekinggel megalkudni akart hongkongi kormányzat, részben pedig a tüntetések során elkövetett rendőri brutalitások miatt.

 

NYITÓKÉP: Amanda Lind / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap elnökválasztást tartanak Belaruszban, az Európa utolsó diktatúrájaként emlegetett országban. Lukasenka mellett 4 másik jelölt is elindul, azonban vajmi kevés esélyük van nyerni. Podcast!

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden hétvégén elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás