+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. november 18. hétfő, 12:57
Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az idei év egyik nagy EU-s blamája, hogy hiába teljesítette az EU feltételeit két nyugat-balkáni ország, Albánia és Észak-Macedónia – utóbbi még nevet is változtatott az ügy érdekében – főleg Franciaország, és részben Hollandia, illetve Dánia vétója miatt mégsem kezdhetik meg egyhamar az EU-csatlakozást. A háttérben meghúzódó okokról már értekeztünk itt,

 

de a Párizs által leginkább kommunikált ok az, hogy szerintük az egész csatlakozási folyamatot át kéne gondolni. Most fel is vázolták, hogy hogyan

 

írja a Politico.

 

A jelenlegi folyamat ugye lényegileg úgy néz ki, hogy a tagjelölt országok harmonizálják a jogrendjüket az Európai Unióval – ezeket az ügyeket 35 fejezetre osztották fel, és ha mindent sikerül megoldani, akkor csatlakozhat az ország az EU-hoz. Az alapfeltételeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik: avagy az, hogy stabil demokratikus legyen az intézményrendszer, az emberi és kisebbségi jogok érvényesüljenek; legyen annyira erős a gazdaság, hogy az EU-s versenyt bírja; és hogy a jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

 

Az új francia javaslat egy hétlépéses belépési folyamatot vázol fel, amelyből ki is táncolhat az EU, ha úgy látja, hogy az adott állam elfordul az EU-s normáktól. A lényegi különbség az, hogy

 

nem egymással párhuzamosan nyitnak meg több harmonizációs fejezetet, hanem egymással összefüggő blokkokban, szintenként vezetnék be a harmonizációt,

 

az így átláthatóbbá, fokozatosabbá tett folyamatot pedig hozzászabnák az adott tagjelölt adottságaihoz.

 

Ha egy lépcsőt sikerül lezárni, akkor az abban foglaltaknak megfelelő EU-s rendszerekbe becsatlakozhatna az adott tagjelölt állam. A javaslat szerint tehát például a csatlakozás korai fázisában a tagjelölt csatlakozhatna az EU digitális menetrendjéhez, az Európai Kutatási Térséghez, a környezetvédelmi LIFE+- és a kulturális Kreatív Európa-programokhoz; a csatlakozás középső szakaszában bankunióhoz, a végén pedig a belső piachoz is hozzáférhetnének

 

Az új folyamatban résztvevő országok pedig a tagjelölteknek most is járó támogatásokon felül a francia javaslat szerint a strukturális alapokból is az előrelépéssel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben részesülhetnének.

 

Az adott állam így gyakorlatilag fokozatosan az EU-s intézmények és programok részévé válna,

 

bár a javaslat nem szól arról, hogy a döntéshozatalban a tagjelöltek hogyan vennének részt, ha részt vennének egyáltalán.

 

Franciaország úgy blokkolta a két nyugat-balkáni ország belépésének megkezdését – miközben az Európai Bizottság és a tagországok jelentős része legalább Észak-Macedónia esetében támogatta azt –, hogy nem állt elő javaslattal, a mostani javaslatot pedig amiatt kritizálják sokan, hogy ezzel csak utólag próbálják alátámasztani a korábbi lépésüket; és valójában azt akarják, hogy ne bővüljön az EU. Párizs erre azzal reagált, hogy ha ezt szeretnék, akkor csak simán vétóznának.

 

A javaslat azért is különösen érdekes nekünk, mert a bővítésért – amennyiben végül az Európai Parlamentben megszavazzák – az új Európai Bizottságban a magyar Várhelyi Olivér fog felelni.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás