+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 18. hétfő, 15:32
A magyar jelölt írásbeli kérdésekre adott válaszaival már elégedettebbek voltak az EP-képviselők, így – hacsak a britek nem rondítanak bele a képbe – tiszta az út az új Bizottságról való plenáris szavazás előtt.

Az írásbeli kérdések megválaszolása után

 

elfogadták Várhelyi Olivért az Európai Parlament külügyi szakbizottságában a Bizottság bővítési portfóliójának jelöltjeként

 

– minderről Mehreen Khan, a Financial Times brüsszeli tudósítója számolt be Twitteren.

 

Várhelyi Olivér meghallgatását múlt héten tartották az Európai Parlament külügyi bizottságában, akkor bár a szakpolitikai kérdésekben magabiztosan teljesített és jó teljesítményt nyújtott, mikor arra került a sor, hogy Orbán Viktor vagy a magyar kormány egyes kínos kijelentéseitől vagy akcióitól kellett volna elhatárolódni, arra Várhelyitől mismásolós válaszokat kaptak csak a képviselők.

 

Ezért a jelöltet csütörtökön leszavazták az EP-szakbizottságban, és arra kötelezték, hogy hétfő délig válaszoljon a képviselők által feltett írásbeli kérdésekre. A kérdésekre Várhelyi válaszolt is (hogy pontosan miket, arról itt olvashatsz bővebben az Azonnalin), ahol már még egyértelműbben leszögezte: ki fog állni a jogállamiságért, a tanszabadságért, a média és a véleménynyilvánítás szabadságáért, ezen alapelveket meg fogja követelni a csatlakozni vágyó tagállamoktól és az EU partnereitől is, de ami még fontosabb, kijelentette: semmilyen tagállami kormányfőtől vagy más tisztségviselőtől nem fogad el utasításokat a munkáját tekintve.

 

Ez úgy látszik, már elég volt Várhelyinek a sikerhez, nem lesz tehát szükség további csuklóztatásra és egy második meghallgatásra: Zalán Eszter, az EUobserver újságírója szerint

 

a kérdések után már a liberális Renew Europe és a szocialista S&D frakciók képviselői is támogatták Várhelyit, ez pedig bőven elég volt a sikerhez.

 

Akik viszont továbbra is ellenezték a jelöltet, ők a Zöldek és a szélsőbalos GUE/NGL frakció voltak, de egyedül ez a két pártcsoport kevés volt a jelölés megfúrásához.

 

Ami viszont az Európai Bizottság szempontjából még ennél is fontosabb, hogy ezzel teljes a biztosjelöltek listája: a múlt héten meghallgatott román Adina-Ioana Văleant a közlekedési portfólióra, a francia Thierry Bretont (akivel kapcsolatban azért bőven voltak kínos kérdések) a belső piaci tisztségre fogadták el, Várhelyi Olivért pedig a bővítési és szomszédságpolitikai pozíciót nyerte el hétfőn. Csupán egy ország neve maradt még a levegőben: az Egyesült Királyság kötelezettségei ellenére sem jelölt senkit a biztosi tisztségre a brexit miatt, amit most Boris Johnson brit kormányfő január 31-ig szeretne levezényelni.

 

Így hacsak a britek miatt nem csúszik tovább a folyamat,

 

az új Bizottságot az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén nyílt szavazásra terjesztik be:

 

itt a 748 EP-képviselő szavazhat az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság névsoráról (papíron bár 751 képviselő van, de jelenleg hárommal kevesebb, miután Carles Puigdemont, Oriol Junqueras és Toni Comín katalán függetlenségpárti képviselők nem tudták felvenni mandátumaikat. Közülük Juqueras börtönben, Puigdemont száműzetésben van a katalán függetlenségi népszavazás megszervezése miatt). Ha a november 27-re tervezett voksoláson a biztosi kollégiumot elfogadják a képviselők, december 1-jétől léphet hivatalba az új bizottság, ezzel pedig a Jean-Claude Juncker által vezetett testület egy hónapos csúszással távozik majd.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás