+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 18. hétfő, 11:57
Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Egyetlen képviselői helyet sem szerzett az ellenzék a belarusz parlament alsóházában a vasárnap tartott parlamenti választásokon – írja a Deutsche Welle orosz nyelvű kiadása.

 

Többpártrendszer van: amelyik támogatja a kormányt, még indulhat is

 

Belarusz lényegében Európa utolsó diktatúrájának, Aljakszandr Lukasenka, az ország elnöke pedig a kontinens „utolsó diktátorának” számít – utóbbi fogalmat Guido Westerwelle német liberális külügyminiszter mondta róla még 2012-ben. Lukasenka az akkori német külügyminiszternek adott válaszában pár szóban megfogalmazta a belarusz rendszer lényegét, mikor úgy fogalmazott,

 

„jobb diktátornak lenni, mint buzinak”.

 

Westerwelle Németország első nyíltan meleg minisztere volt 2016-os halála előtt.

 

Szóval: Belaruszban nem szabadok, nem tiszták és nem egyenlőek a választások, a 2016-ban tartott voksoláson pedig már az is komoly fegyverténynek számított, hogy két, valóban ellenzéki képviselő beülhetett az alsóházba. A két eddigi ellenzékit, Anna Kanopackaját és Jelena Anyiszimet idén már rajthoz állni sem hagyták a hatóságok, így Belaruszban újra ellenzéki képviselők nélkül maradt a 110 fős törvényhozás – nem mintha eddig a kormánytöbbséget veszélyeztette volna a két ellenzéki parlamenti munkája.

 

Persze a belarusz választásokon sem csak egy párt indul.

 

Az emberek szabadon választhatnak a rendszer részét képező politikai csoportosulások közül:

 

így szerzett képviselői helyeket a Belarusz Hazafias Párt, a Munka és Igazság Köztársasági Pártja, a Liberális Demokrata Párt, és a Belaja Rusz szövetség is. A pártokban egy a közös: egytől egyik támogatják a lukasenkai irányvonalat, így túlságosan nagy ellenállásra egyiküktől sem kell számítani.

 

A független megfigyelők szerint több, mint 700 választási visszaélés volt, a hatóságok szerint egy sem

 

A választásokon 6,8 millió szavazópolgár járulhatott az urnákhoz, ők a „győztes mindent visz” rendszer szerint szavazhattak: vagyis az ország 110 szavazókörzetéből az juthatott be a parlamentbe, aki az adott körzetben a legtöbb szavazatot kapta. Többek között így került be a parlamentbe a volt információs miniszteren és a volt törökországi belarusz nagyköveten kívül a Miss Belarus szépségverseny győztese, Marija Vasziljevics is.

 

LUKASENKA ARCKÉPÉVEL ELLÁTOTT BÉLYEG 1996-BÓL

 

A hatóságok szerint a részvételi arány rendkívül magas, 77 százalékos volt, de független megfigyelők szerint ennél jóval csekélyebb érdeklődés kísérte a voksolást. A megfigyelők továbbá eddig 731 választási jogsértést jelentettek be – miután a hivatalos szervek egyetlen jogsértést sem jelentettek, a megfigyelők a választási csalásokról és az egyéb visszaélésekről szóló információkat a PVBY.org nevű honlapjukon összegezték. Ahhoz, hogy egy szavazókörben ne kelljen második fordulót tartani, legalább ötven százalékos részvételre van szükség.

 

Egyes szavazókörökben történtek persze extrémebb esetek is: a minszki 99. számú választókörzet 286. szavazókörzetében

 

egy választási megfigyelő a szavazatok újraszámlálását követelte, ezután a rendőrség letartóztatta.

 

Egy másik megfigyelő egy olyan videófelvételt tett közzé, melyen Bresztben hamis szavazatokat tömködnek a szavazóurnába, ezt követően a hatóságok a választási bizottság egyetértésével az ő akkreditációját visszavonták.

 

Egy belarusz ellenzéki még a választás előtt arról beszélt a bécsi Die Presse minszki tudósítójának, hogy a választóurnákba rendre már szombaton belerakják az előre kitöltött szavazólapokat, így a nemzetközi megfigyelők vasárnap már csak ritkán látnak furcsa dolgokat. Az országban az egyetemisták, a katonaság tagjai, valamint a bebörtönzöttek kötelező jelleggel már hétköznap le kell, szavazzanak – a Pressének nyilatkozó ellenzéki elmondása szerint az ő köreikben végül tízszer annyi voksot számoltak össze az egyik általa megfigyelt szavazókörben, mint ahányat ő számolt. Mikor kihívta a rendőrséget, a kiérkező rendőrök megtagadták, hogy befogadják a feljelentést, majd megfenyegették őt: ha még egyszer kihívja őket, baja lesz. A visszaéléseket a független megfigyelők honlapján (belarusz nyelven) itt lehet böngészni.

 

Persze Lukasenka sem ragaszkodik a hatalomhoz

 

Így bár ellenzéki képviselő a belarusz parlamentbe nem jutott, Aljakszandr Lukasenka elnök szerint márpedig őt is le lehet váltani, ha ezt akarják a választók.

 

„Megígértem, hogy nem fogom körmömszakadáig ragaszkodni az ülésemhez. Higgyék el, nem ez a legkényelmesebb ülés”

 

– panaszolta az elnök, aki mellesleg folyamatosan táncol kelet és nyugat között az elmúlt pár hónapban: szeptemberben mi is megírtuk, hogy a belarusz miniszterelnök egy titokban kitárgyalt, minden eddiginél mélyebb, és az ország szuverenitását potenciálisan csorbító jövőbeli integrációról írt alá megállapodást Oroszországgal. Csupán egy nappal ezután Lukasenko bejelentette: újranyitják Minszkben az amerikai nagykövetséget, és ezentúl az Egyesült Államokkal is szoros partneri kapcsolatot terveznek kiépíteni.

 

Belarusz kötéltánca kelet és nyugat között a 2014-es ukrán válságot követően indult meg, mikor Minszk lépett elő közvetítői szerepbe az oroszok és az ukránok között a kelet-ukrajnai válság rendezésében. Így bár Belarusz legkomolyabb szövetségese még mindig Oroszország, az orosz térnyeréstől tartva azóta Lukasenka próbál másfelé is nyitni – habár ez, mint kiderült, nem jár együtt az ország politikai rendszerének demokratizációjával.

 

BORÍTÓKÉP: Lukasenka elnököt Ecuadorban köszöntik fiával, a most 15 éves Nyikolajjal együtt / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit ajándékozna Gyurcsánynak és Orbánnak a Wellhello frontembere, és mennyi pénzt fog költeni karácsonyra?

Az ázsiai pénznek akkora hatalma van az európai topsportban, hogy simán el tudják hallgattatni a kínos ügyekről beszélő sportolókat.

A klímaaktivista posztolt magáról egy képet, ahogy egy túlzsúfolt német vonaton a földön ül csomagjaival, a német vasút szerint viszont nyugodtan ülhetett volna a saját, első osztályra szóló helyén is.

Volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől. Szóval áll a báll, de miért is?

A volt Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ablonczy Balázs előadása az összeomlás rejtett oldalairól december 19-én.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás