Egy ellenzéki képviselő sem jutott be a belarusz parlamentbe

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Egyetlen képviselői helyet sem szerzett az ellenzék a belarusz parlament alsóházában a vasárnap tartott parlamenti választásokon – írja a Deutsche Welle orosz nyelvű kiadása.

Többpártrendszer van: amelyik támogatja a kormányt, még indulhat is

Belarusz lényegében Európa utolsó diktatúrájának, Aljakszandr Lukasenka, az ország elnöke pedig a kontinens „utolsó diktátorának” számít – utóbbi fogalmat Guido Westerwelle német liberális külügyminiszter mondta róla még 2012-ben. Lukasenka az akkori német külügyminiszternek adott válaszában pár szóban megfogalmazta a belarusz rendszer lényegét, mikor úgy fogalmazott,

Westerwelle Németország első nyíltan meleg minisztere volt 2016-os halála előtt.

Szóval: Belaruszban nem szabadok, nem tiszták és nem egyenlőek a választások, a 2016-ban tartott voksoláson pedig már az is komoly fegyverténynek számított, hogy két, valóban ellenzéki képviselő beülhetett az alsóházba. A két eddigi ellenzékit, Anna Kanopackaját és Jelena Anyiszimet idén már rajthoz állni sem hagyták a hatóságok, így Belaruszban újra ellenzéki képviselők nélkül maradt a 110 fős törvényhozás – nem mintha eddig a kormánytöbbséget veszélyeztette volna a két ellenzéki parlamenti munkája.

Persze a belarusz választásokon sem csak egy párt indul.

így szerzett képviselői helyeket a Belarusz Hazafias Párt, a Munka és Igazság Köztársasági Pártja, a Liberális Demokrata Párt, és a Belaja Rusz szövetség is. A pártokban egy a közös: egytől egyik támogatják a lukasenkai irányvonalat, így túlságosan nagy ellenállásra egyiküktől sem kell számítani.

A független megfigyelők szerint több, mint 700 választási visszaélés volt, a hatóságok szerint egy sem

A választásokon 6,8 millió szavazópolgár járulhatott az urnákhoz, ők a „győztes mindent visz” rendszer szerint szavazhattak: vagyis az ország 110 szavazókörzetéből az juthatott be a parlamentbe, aki az adott körzetben a legtöbb szavazatot kapta. Többek között így került be a parlamentbe a volt információs miniszteren és a volt törökországi belarusz nagyköveten kívül a Miss Belarus szépségverseny győztese, Marija Vasziljevics is.

A hatóságok szerint a részvételi arány rendkívül magas, 77 százalékos volt, de független megfigyelők szerint ennél jóval csekélyebb érdeklődés kísérte a voksolást. A megfigyelők továbbá eddig 731 választási jogsértést jelentettek be – miután a hivatalos szervek egyetlen jogsértést sem jelentettek, a megfigyelők a választási csalásokról és az egyéb visszaélésekről szóló információkat a PVBY.org nevű honlapjukon összegezték. Ahhoz, hogy egy szavazókörben ne kelljen második fordulót tartani, legalább ötven százalékos részvételre van szükség.

Egyes szavazókörökben történtek persze extrémebb esetek is: a minszki 99. számú választókörzet 286. szavazókörzetében

Egy másik megfigyelő egy olyan videófelvételt tett közzé, melyen Bresztben hamis szavazatokat tömködnek a szavazóurnába, ezt követően a hatóságok a választási bizottság egyetértésével az ő akkreditációját visszavonták.

Egy belarusz ellenzéki még a választás előtt arról beszélt a bécsi Die Presse minszki tudósítójának, hogy a választóurnákba rendre már szombaton belerakják az előre kitöltött szavazólapokat, így a nemzetközi megfigyelők vasárnap már csak ritkán látnak furcsa dolgokat. Az országban az egyetemisták, a katonaság tagjai, valamint a bebörtönzöttek kötelező jelleggel már hétköznap le kell, szavazzanak – a Pressének nyilatkozó ellenzéki elmondása szerint az ő köreikben végül tízszer annyi voksot számoltak össze az egyik általa megfigyelt szavazókörben, mint ahányat ő számolt. Mikor kihívta a rendőrséget, a kiérkező rendőrök megtagadták, hogy befogadják a feljelentést, majd megfenyegették őt: ha még egyszer kihívja őket, baja lesz. A visszaéléseket a független megfigyelők honlapján (belarusz nyelven) itt lehet böngészni.

Persze Lukasenka sem ragaszkodik a hatalomhoz

Így bár ellenzéki képviselő a belarusz parlamentbe nem jutott, Aljakszandr Lukasenka elnök szerint márpedig őt is le lehet váltani, ha ezt akarják a választók.

– panaszolta az elnök, aki mellesleg folyamatosan táncol kelet és nyugat között az elmúlt pár hónapban: szeptemberben mi is megírtuk, hogy a belarusz miniszterelnök egy titokban kitárgyalt, minden eddiginél mélyebb, és az ország szuverenitását potenciálisan csorbító jövőbeli integrációról írt alá megállapodást Oroszországgal. Csupán egy nappal ezután Lukasenko bejelentette: újranyitják Minszkben az amerikai nagykövetséget, és ezentúl az Egyesült Államokkal is szoros partneri kapcsolatot terveznek kiépíteni.

Belarusz kötéltánca kelet és nyugat között a 2014-es ukrán válságot követően indult meg, mikor Minszk lépett elő közvetítői szerepbe az oroszok és az ukránok között a kelet-ukrajnai válság rendezésében. Így bár Belarusz legkomolyabb szövetségese még mindig Oroszország, az orosz térnyeréstől tartva azóta Lukasenka próbál másfelé is nyitni – habár ez, mint kiderült, nem jár együtt az ország politikai rendszerének demokratizációjával.

BORÍTÓKÉP: Lukasenka elnököt Ecuadorban köszöntik fiával, a most 15 éves Nyikolajjal együtt / Flickr