+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. november 17. vasárnap, 17:11
A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

Úgy tűnik, tényleg beindult valami Budapesten: ahogy már írtunk róla, a Hosszúlépés névre hallgató egyesület szeretné elérni, ha Budapesten több fontos női történelmi személyiségnek lenne szobra, ugyanis jelenleg élő állatra emlékező szoborból is több van közterületen, de most úgy tűnik, sikerülhet javítani az arányon.

 

Vasárnap délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be a II. kerület frissen megválasztott polgármestere, Őrsi Gergely, hogy kezdeményezi a Széna téren Szenes Hanna, magyar költő és ejtőernyős szobrának felállítását.

 

ŐRSI GERGELY, KONIORCZYK BORI, KERPEL-FRONIUS GÁBOR (FOTÓ: AZONNALI)

 

A mozgalom alapítója, Koniorczyk Bori hangsúlyozta, hogy óriási fordulat, hogy a főváros a kezedeményezés mellé állt, de talán még fontosabb a város jövőjére nézve, amit Budapest alpolgármestere, a momentumos Kerpel-Fronius Gábor mondott: 

 

„Támogatjuk a kezdeményezést, hogy legyenek női emlékművek Budapesten. Az emlékmű kifejezést határozottan mondom, mert amikor beszéltünk erről, akkor halkan megjegyeztem, hogy nagyon szeretném, ha ez az arány nem úgy javulna, hogy közben azt az irdatlan mennyiségű vizuális környezetszennyezést folytatnánk, amivel az elmúlt egy évtizedben telerakták Budapest köztereit. Ne csak szobrok legyenek, hanem olyan emlékművek, amik intellektuális és vizuális bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amik méltók azokhoz a nőkhöz, akiknek emléket állítunk.

 

Elrettentő példaként hoznám fel a Sisi-szobrot a Madách téren, az pont nem felel meg annak a módszernek, amit mi követni szeretnénk. Nem szeretnénk, ha giccsfilmekből vett giccsszobrokkal javítanánk az arányon.”

 

Kerpel-Fronius ezzel viszonylag egyértelműen állt a rég zajló vita azon oldalára, ami szerint Budapesten az elmúlt években leginkább bármiféle fantázia nélküli emberszobrok kerültek ki a közterületekre, az általa említett Sisi-szobor pedig egészen komoly felháborodást váltott ki, amiért a tér látképét is tönkretette kicsit.

 

A Széna-téren tehát egy izgalmasnak szánt Szenes Hanna-szobor születik. A 23 évesen meghalt költő egyébként bár Magyarországon nem annyira ismert, Izraelben nemzeti hősnek számít: a zsidó származású Szenes egyike volt annak a tizenhét embernek, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.

 

Miután elfogták a magyar határon, bebörtönözték és megkínozták, de a küldetése részleteit így sem árulta el, ezért kivégezték.

 

KIEMELT KÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás