„Sokszor külföldön többet tudnak az ikonikus magyar nőkről, mint Magyarországon!”

Szerző: Fekő Ádám
2019.11.17. 18:56

Szenes Hanna szobra lesz először Budapesten olyan, ami kifejezetten mozgalmi céloknak köszönhetően született meg. Erről, illetve a nők történelemben elfoglalt helyének félreértéséről beszéltünk a mozgalom alapítójával, Koniorczyk Borival.

„Sokszor külföldön többet tudnak az ikonikus magyar nőkről, mint Magyarországon!”

Jól sejtem, hogy jól jött a Hosszúlépés mozgalom kezedeményezésének a budapesti városvezetés cseréje?

Mikor elindítottuk ezt, nem tudtuk, hogy alakulnak a választások, de azt gondolom, igen. Azt soha nem tudjuk már meg, mi lett volna, ha máshogy alakulnak az önkormányzati választások, de amiatt nagyon boldogok lehetünk, hogy az új városvezetés ennyire kiáll a projekt mellett.

Szimbolikus ügy ez a szoborkérdés, vagy tényleg lesz haszna, ha a budapesti járókelők több női alakot fognak látni az utcán?

Elsősorban szimbolikus, de azok a szobrok, akikkel találkozol egy nap, inspirálnak is. Ha több nőt látunk fontos szerepben, akik letettek valami elképesztőt az asztalra, az rengeteg kislánynak adhat inspirációt arra, hogy válasszanak komoly szakmát, és merjék megvalósítani az álmaikat.

Azokkal a véleményekkel mit lehet kezdeni, hogy ez a köztériszobor-állapot sem azért van így, mert elnyomnák a nőket, hanem mert nem is játszottak fontos szerepet nők, és erőltetni ilyen dolgokat csak kontraproduktív, és csak egyenlőtlenségeket szül?

Egyenlőtlenség létezik, de fordított irányban. Azért vannak ilyen vélemények a történelemről, mert keveset tudunk ezekről a nőkről. Sokszor külföldön többet tudnak róluk, mint a szülőhazájukban, Magyarországon! 

A szoborállítás ahhoz járulhat hozzá, hogy végre megismerjük ezeket a nőket.

De miért alakult így Budapesten a helyzet?

Nem kiugró Budapesten, az egész világra jellemző. Ez nyilván megmutatja, hogyan gondolkozik egy-egy társadalom a nőkről, és mennyire tartja fontosnak a kiemelkedő teljesítményeket.

Akkor ez rosszat mond rólunk is?

Jót biztos nem. Az, hogy ilyen mértékben elhanyagoljuk azokat a nőket, akik ikonikus kutatóként, festőként, politikusként vagy aktivistaként rengeteget tettek ezért az országért, elmondja, hogy gondolkozunk a nőkről.

A női egyenjogúsági küzdelem alapvetően balos dologként él a fejünkben, ezt át lehet lépni?

Szerintem a feminizmus egy nagyon jó cél, és lehet érte tenni, hogy politikai oldaltól függetlenül magáénak érezhessük a céljait.

Találkozott már jobboldali feministával?

Igen, de nem Magyarországon. Ezek a dolgok nem zárják ki egymást.

A szoborválasztásnál nem félnek tőle, hogy megjelenik valamelyik szélsőjobboldali csoport, és felhozza, hogy Szenes Hanna nem is volt igazán magyar (Szenes Hanna zsidó származású volt – a szerk.)?

Szenes Hanna száz százalékig magyar volt, én nem látom, hogy lehetne belekötni. De azt is el lehetne tudni viselni, ha egy nem magyar embernek állítunk szobrot.

Melyik a kedvenc női alakra emlékező szobra?

Jó kérdés, mert nagyon kevés van. Olyanból még kevesebb van, ami innovatív, de amit szeretek, az a vár tövében Brunszvik Teréz szobra. Szép helyen van, el is lehet rajta gondolkozni felfelé.

FOTÓ: Koniorczyk Bori bejelenti a mozgalom sikerét

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek