+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 15. péntek, 14:45
Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért? Mert annak az Orbán-kormánynak az emberét látják benne, amely agresszív külpolitikájával joggal győzte meg az európai közösséget arról, hogy a magyarokra nem érdemes semmit rábízni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A főbb politikai csoportok ellenkezése nélkül fogadták el Várhelyi Olivér magyar bővítési biztosjelölt jelölését csütörtökön az Európai Parlament a külügyi szakbizottságában, miután a magyar kormány jelöltje magabiztos teljesítményt nyújtott nyílt meghallgatásán – valami ilyesmi felütéssel kellett volna megírnom a Várhelyi meghallgatásáról szóló hírt, ha a jelöltről tisztán meritokratikusan döntött volna a külügyi szakbizottság csütörtök délután.

 

Várhelyi Olivért ugyanis dicsérjük meg kicsit: példás teljesítményt nyújtott.

 

Magabiztosan, habogás nélkül, bemutatkozó beszédében részben franciául, egyébként pedig angolul, jegyzetek nélkül válaszolgatott a képviselők szakmázós kérdéseire, és a provokatívabb felvetések megválaszolásánál is meg tudta őrizni a hidegvérét. A több évtizede uniós pályán mozgó Várhelyi megmutatta, pontosan milyen szaktudásra és hozzáértésre van szükség ahhoz, hogy valakiből biztos válhassék.

 

És – egyelőre – mégsem vált. Hiszen mint az Azonnalin is megírtuk, a jelöltnek további írásbeli kérdésekre kell majd válaszolnia hétfőig (hogy milyen kérdések is ezek, arról itt olvashatsz). Ekkor a politikai csoportok újra döntenek róla: a kérdésekre adott válaszai alapján tovább is engedhetik, de vissza is rendelhetik egy második meghallgatásra, fokozva a magyar jelölt megaláztatását.

 

Mindezek után persze nehéz megérteni, mi az oka annak, hogy egy ilyen, szinte tankönyvi példába illően vérprofi teljesítmény után az EP-képviselők mégis úgy látták, hogy minimum még egyszer csuklóztatni kell Várhelyit. Várhelyi is nehezen értette meg ezt, hiszen meghallgatásán az EP-képviselők többszöri, kifejezett kérésére sem volt hajlandó elhatárolódni Orbán Viktor egyes kijelentéseitől, az illiberális demokrácia megfogalmazásától, de a Gruevszki-ügyről sem alkotott véleményt. Csak azt ismételgette, hogy biztosként semmilyen tagállami kormánytól nem fog utasításokat elfogadni, ez pedig nyilvánvalóan kevés volt az Orbán-kritikára epedő képviselőknek.

 

A magyar kormány pedig láthatóan még nehezebben érti meg, mi is lehetett az EP gondja Várhelyivel, pedig nem olyan bonyolult dolog ez. Az öt éve tartó Szijjártó-éra kemény és kitartó munkájával ugyanis a magyar külpolitikának sikerült olyan komolyan lerombolnia a reputációját Európában, hogyha mégoly hozzáértő és alkalmas jelöltet is állítanak ki, mint amilyennek Várhelyi tűnt csütörtökön,

 

az EP-képviselők nem a tapasztalt diplomatát, hanem az Orbán-kormány emberét fogják benne látni.

 

Ha pedig valaki – hiába nem volt soha párttag, és hiába dolgozik több évtizede, több kormány alatt is a diplomáciai pályán – az Orbán-kormány jelöltje, az az Európai Parlamentben a lehető legrosszabb ajánlólevél. 

 

Bizony, mindenkinél mélyebbre küzdöttük le magunkat az európai politikában.

 

+ A parlamenti szakbizottságok (bár plusz kérdésekkel, de) gond nélkül odaadták a kulcsfontosságú energiaügyi portfóliót annak az észt Kadri Simsonnak, akinek történész-politológusként sem uniós, sem energiapolitikával kapcsolatos tapasztalata nincs – az egyedüli érdeme, hogy az Észtországot irányító Centrumpárt hűséges embere (meg az, hogy nő, ami a nemi kvóták alapján szerveződő von der Leyen-bizottságban külön előny).

 

+ Különösebb fenntartások nélkül kapta meg részben a jogállamiság kezelését a cseh Věra Jourová, akit az EU-s pénzek elcsalásával is gyanúsított Andrej Babiš-vezette cseh kormány jelölt.

 

+ Senkinek nem volt problémája azzal, hogy a meghallgatásán kifejezetten gyenge teljesítményt nyújtó román Adina-Ioana Văleanra rábízzák a közlekedési portfóliót.

 

+ Az sem zavart sok vizet, hogy Emmanuel Macron egy globális multi korábbi ügyvezető igazgatóját jelöli belső piaci biztosnak úgy, hogy Thierry Breton és cége számtalanszor lobbizott az Európai Bizottságnál a versenypolitika gyengítéséért az előző ciklusban.

 

+ Még az sem okozott felháborodást, hogy a szintén a jogállamiság rombolásával gyanúsított, hetes cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország Janusz Wojciechowskival, a nacionalista Kaczynski-kormány jelöltjével megkaparintsa az eszméletlen pénzek fölött diszponáló mezőgazdasági portfóliót – igaz, utóbbinak kellett egy második meghallgatás, hogy rájöjjön: nem tud eléggé angolul, és javallott számára inkább lengyelül válaszolgatnia.

 

És akkor ott van Várhelyi Olivér, a magyar kormány jelöltje, akit – a biztost egyébként sem jelölő briteket kivéve – az EU-tagállamok közül utoljára még szívat egy kicsit az Európai Parlament. Nem azért, mert rosszul teljesített volna, nem is azért, mert ne lenne kellő tapasztalata, és még csak korrupciós vagy összeférhetetlenségi ügyeket sem lehetett a nyakába varrni.

 

Hanem azért, mert a kormánya melldöngetős, agresszív hőzöngésével, jogerősen elítélt baráti exminiszterelnökök befogadásával, autokratákkal való haverkodásával, és a bővítési portfólió kiárusításának kilátásba helyezésével

 

joggal győzte meg az európai közösséget arról, hogy a magyarokra nem érdemes semmit rábízni.

 

A magyarokra.

 

Emlékszünk még Manfred Weber EPP-s frakcióvezető tavaly decemberi, minden magyart brutálisan megalázó kijelentésére, mikor büszkén kijelentette: a Sargentini-jelentésről tartott parlamenti szavazáson „nem a Fidesz, nem Orbán Viktor, hanem Magyarország ellen” szavazott. Weber szavait értelmezhetnénk önmagában, azonban nem érdemes: a néppárti frakció feje ezzel nagyjából leírta, hogyan viszonyulnak az országhoz az EU központjában.

 

Amiért természetesen lehet hibáztatni az uniós bürokrácia szűklátókörűségét, sokszor beteges és fikciókon alapuló Orbán-fóbiájukat. Nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy Brüsszel sokszor valóban nem érti Magyarországot. Azt is bátran kijelenthetjük, hogy az uniós elit elfogult Magyarországgal szemben.

 

Azért viszont, hogy ez így legyen, Szijjártó Péter és Orbán Viktor kőkeményen megdolgoztak.

 

Kitartó munkával juttatták az országot ebbe a vállalhatatlan és megalázó helyzetbe az EU-n belül, ameddig még az újságírógyilkosságba belebukó szlovák kormány, a korrupciós botrányokat egymásra halmozó (november elején leváltott) román szociáldemokraták, sőt, még az orbáni irányvonalat kopírozó Kaczyński-féle lengyelek sem süllyedtek.

 

Egy olyan kormány ugyanis, amely saját parlamentjében, ezzel pedig a saját országában a kétharmados többségével azt csinál, amit csak akar, nem érti az uniós politikát. Az uniós politika a kompromisszumok művészetéről, a win-win-szituációkról szól. Az uniós politika arról szól, hogy ha kell, nemcsak szót értek az ellenfelemmel, de le is paktálok vele. No meg legfőképp arról, hogy huszonnyolc tagállam érdekeit kell egyszerre megjeleníteni mind a Bizottságban, mind a Tanácsban, mind a Parlamentben.

 

Az EU egy olyan osztályterem, ahonnan a szotyit szétköpködő és a teremben ordibáló hülyegyereket kiutálják, és nem ölelgetik. Ezt nem érti meg, aki otthon kétharmadhoz, erőpolitikához és beszólogatáshoz szokott hozzá.

 

Eközben a magyar kormány a saját alternatív valóságában ragadt. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint Várhelyit az EP bevándorláspárti erői bosszúból utasították vissza. Persze abban az univerzumban, ahol a külpolitikai irányvonalat is csak a migránsok, bevándorláspártiak és globalisták elleni harc határozza meg, nehéz is látni, hogy mennyire elbasztuk.

 

Talán lassan fel kéne ébredni, és észrevenni, hogy miért.

 

Olvasnál még Illés Gergőtől? Ide kell kattintanod!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás