Orbánról, Gruevszkiről és a jogállamiságról is faggatják Várhelyit az EP-képviselők

A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

Mint arról az Azonnali is részletesen beszámolt, írásbeli kérdésekre kell válaszolnia Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltnek csütörtöki, külügyi szakbizottsági meghallgatása után, miután az európai parlamenti pártcsoportok delegációi nem találták elég meggyőzőnek a jelölt teljesítményét ahhoz, hogy rögtön elfogadják, és a novemberi plenáris szavazásra terjesszék a nevét.

Képtelen volt elhatárolódni

a magyar bővítési biztosjelöltet ugyanis hiába kérlelték az EP-képviselők, az nem volt hajlandó nyíltan elhatárolódni Orbán Türk Tanács-beli kijelentéseitől. Bakuban ugyanis a magyar kormányfő az uniós szabályokat megszegve jelentette ki, hogy ha sikerül a magyaroknak megszerezni a bővítési portfóliót, akkor „a Keleti Partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal”, hozzátéve, hogy örömmel állnak majd az azeriak és törökök rendelkezésére, hogy segítsék a törekvéseiket.

Ez azért jogellenes, mert az Európai Bizottság tagjait hiába jelölik az egyes nemzeti kormányok, azok nem szolgálhatnak nemzetállami érdekeket, hanem a Bizottság érdekében kell eljárniuk. Azt pedig

Ráadásul Várhelyi az illiberális demokrácia kifejezéséről, de még Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök kiadatásáról sem volt hajlandó egyértelmű véleményt formálni.

Várhelyi kapott még egy esélyt, hogy odamondjon Orbánnak

Részben ez is lehetett az oka, hogy a pártcsoportok plusz írásbeli kérdéseket fogalmaztak meg a szóbeli meghallgatás után Várhelyinek, melyekre a magyar jelöltnek hétfőig kell válaszolnia. Csütörtök estére pedig ki is derült, miket is kérdeznek majd a képviselők Várhelyitől, minderről a Politico brüsszeli szaklap írt:

+ Befolyásolva vagy megkötve érzi-e magát a leendő biztosi feladatai ellátásában az ön miniszterelnökének az ön szerepére tett kijelentései által – beleértve ebbe a miniszterelnök a Türk Tanács bakui ülésén, 2019. október 15-én tett kijelentését?

+ Mi az álláspontja az Európai Unió Tanácsa által jelenleg is tárgyalt, az Európai Parlament által ajánlott emberi jogi szankciós rendszer bevezetéséről? Hogyan járulna hozzá ennek bevezetéséhez?

+ Amennyiben egy tagjelölt ország korlátozza az ellenzéki pártokat, szinte teljesen az irányítása alatt tartja a médiapiacot, korai nyugdíjazásba kényszeríti a bírákat, korlátozza a tanszabadságot, és nem harcol a korrupció és szervezett bűnözés ellen,

+ A Déli Partnerséggel kapcsolatban a gazdasági fejlődéssel, a külföldi befektetésekkel és a migrációkezeléssel szóló kijelentéseiről: milyen támogatást biztosítana a civil társadalomnak a partnerországokban? El tud-e köteleződni amellett, hogy amennyiben egy partnerország az emberi jogokat – ebbe beleértve egyéb jogok mellett a jogvédők, a migránsok, menekültek és vallási kisebbségek jogait – megsérti, akkor felfüggesszék az uniós büdzséből való támogatásukat?

+ Mit gondol, az IPA (előcsatlakozási támogatási eszköz, vagyis a tagjelölteknek szóló pénzügyi támogatás) mely szintjét kell foganatosítani a Nyugat-Balkánon?

+ Gondolja, hogy szükség van az IPA és más pénzügyi források csökkentésére Törökország esetében?

Természetesen amint megtudunk valamit Várhelyi válaszairól, illetve a külügyi bizottság vele kapcsolatos döntéséről, arról beszámolunk nektek az Azonnalin!