+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 15. péntek, 11:52
A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

Mint arról az Azonnali is részletesen beszámolt, írásbeli kérdésekre kell válaszolnia Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltnek csütörtöki, külügyi szakbizottsági meghallgatása után, miután az európai parlamenti pártcsoportok delegációi nem találták elég meggyőzőnek a jelölt teljesítményét ahhoz, hogy rögtön elfogadják, és a novemberi plenáris szavazásra terjesszék a nevét.

 

Képtelen volt elhatárolódni

 

Elsősorban ezt Várhelyi nem gyenge teljesítményének köszönheti, hanem az Orbán Viktornak és a magyar jogállamisággal kapcsolatos kínos kérdéseknek:

 

a magyar bővítési biztosjelöltet ugyanis hiába kérlelték az EP-képviselők, az nem volt hajlandó nyíltan elhatárolódni Orbán Türk Tanács-beli kijelentéseitől. Bakuban ugyanis a magyar kormányfő az uniós szabályokat megszegve jelentette ki, hogy ha sikerül a magyaroknak megszerezni a bővítési portfóliót, akkor „a Keleti Partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal”, hozzátéve, hogy örömmel állnak majd az azeriak és törökök rendelkezésére, hogy segítsék a törekvéseiket.

 

Ez azért jogellenes, mert az Európai Bizottság tagjait hiába jelölik az egyes nemzeti kormányok, azok nem szolgálhatnak nemzetállami érdekeket, hanem a Bizottság érdekében kell eljárniuk. Azt pedig

 

az EP-képviselők is rossz néven vették, hogy Orbán már úgy elkezdett seftelni a bővítési portfólióval, hogy jelöltje még meg sem kapta az ehhez szükséges támogatást.

 

Ráadásul Várhelyi az illiberális demokrácia kifejezéséről, de még Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök kiadatásáról sem volt hajlandó egyértelmű véleményt formálni.

 

Várhelyi kapott még egy esélyt, hogy odamondjon Orbánnak

 

Részben ez is lehetett az oka, hogy a pártcsoportok plusz írásbeli kérdéseket fogalmaztak meg a szóbeli meghallgatás után Várhelyinek, melyekre a magyar jelöltnek hétfőig kell válaszolnia. Csütörtök estére pedig ki is derült, miket is kérdeznek majd a képviselők Várhelyitől, minderről a Politico brüsszeli szaklap írt:

 

+ Befolyásolva vagy megkötve érzi-e magát a leendő biztosi feladatai ellátásában az ön miniszterelnökének az ön szerepére tett kijelentései által – beleértve ebbe a miniszterelnök a Türk Tanács bakui ülésén, 2019. október 15-én tett kijelentését?

 

+ Hogyan értékelné azt, ha bármely tagállami kormány menedékjogot adna egy tagjelölt ország korábbi, elítélt miniszterelnökének?

 

+ Mi az álláspontja az Európai Unió Tanácsa által jelenleg is tárgyalt, az Európai Parlament által ajánlott emberi jogi szankciós rendszer bevezetéséről? Hogyan járulna hozzá ennek bevezetéséhez?

 

+ Amennyiben egy tagjelölt ország korlátozza az ellenzéki pártokat, szinte teljesen az irányítása alatt tartja a médiapiacot, korai nyugdíjazásba kényszeríti a bírákat, korlátozza a tanszabadságot, és nem harcol a korrupció és szervezett bűnözés ellen,

 

az ezért felelős biztosként milyen ajánlást tenne a tagjelölt országról szóló helyzetjelentésben?

 

+ A Déli Partnerséggel kapcsolatban a gazdasági fejlődéssel, a külföldi befektetésekkel és a migrációkezeléssel szóló kijelentéseiről: milyen támogatást biztosítana a civil társadalomnak a partnerországokban? El tud-e köteleződni amellett, hogy amennyiben egy partnerország az emberi jogokat – ebbe beleértve egyéb jogok mellett a jogvédők, a migránsok, menekültek és vallási kisebbségek jogait – megsérti, akkor felfüggesszék az uniós büdzséből való támogatásukat?

 

+ Mit gondol, az IPA (előcsatlakozási támogatási eszköz, vagyis a tagjelölteknek szóló pénzügyi támogatás) mely szintjét kell foganatosítani a Nyugat-Balkánon?

 

+ Gondolja, hogy szükség van az IPA és más pénzügyi források csökkentésére Törökország esetében?

 

+ Mik a tervei a Nyugat-Balkánon tapasztalható külső befolyás hatásának enyhítésére?

 

Természetesen amint megtudunk valamit Várhelyi válaszairól, illetve a külügyi bizottság vele kapcsolatos döntéséről, arról beszámolunk nektek az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás