+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 15. péntek, 11:52
A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

Mint arról az Azonnali is részletesen beszámolt, írásbeli kérdésekre kell válaszolnia Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltnek csütörtöki, külügyi szakbizottsági meghallgatása után, miután az európai parlamenti pártcsoportok delegációi nem találták elég meggyőzőnek a jelölt teljesítményét ahhoz, hogy rögtön elfogadják, és a novemberi plenáris szavazásra terjesszék a nevét.

 

Képtelen volt elhatárolódni

 

Elsősorban ezt Várhelyi nem gyenge teljesítményének köszönheti, hanem az Orbán Viktornak és a magyar jogállamisággal kapcsolatos kínos kérdéseknek:

 

a magyar bővítési biztosjelöltet ugyanis hiába kérlelték az EP-képviselők, az nem volt hajlandó nyíltan elhatárolódni Orbán Türk Tanács-beli kijelentéseitől. Bakuban ugyanis a magyar kormányfő az uniós szabályokat megszegve jelentette ki, hogy ha sikerül a magyaroknak megszerezni a bővítési portfóliót, akkor „a Keleti Partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal”, hozzátéve, hogy örömmel állnak majd az azeriak és törökök rendelkezésére, hogy segítsék a törekvéseiket.

 

Ez azért jogellenes, mert az Európai Bizottság tagjait hiába jelölik az egyes nemzeti kormányok, azok nem szolgálhatnak nemzetállami érdekeket, hanem a Bizottság érdekében kell eljárniuk. Azt pedig

 

az EP-képviselők is rossz néven vették, hogy Orbán már úgy elkezdett seftelni a bővítési portfólióval, hogy jelöltje még meg sem kapta az ehhez szükséges támogatást.

 

Ráadásul Várhelyi az illiberális demokrácia kifejezéséről, de még Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök kiadatásáról sem volt hajlandó egyértelmű véleményt formálni.

 

Várhelyi kapott még egy esélyt, hogy odamondjon Orbánnak

 

Részben ez is lehetett az oka, hogy a pártcsoportok plusz írásbeli kérdéseket fogalmaztak meg a szóbeli meghallgatás után Várhelyinek, melyekre a magyar jelöltnek hétfőig kell válaszolnia. Csütörtök estére pedig ki is derült, miket is kérdeznek majd a képviselők Várhelyitől, minderről a Politico brüsszeli szaklap írt:

 

+ Befolyásolva vagy megkötve érzi-e magát a leendő biztosi feladatai ellátásában az ön miniszterelnökének az ön szerepére tett kijelentései által – beleértve ebbe a miniszterelnök a Türk Tanács bakui ülésén, 2019. október 15-én tett kijelentését?

 

+ Hogyan értékelné azt, ha bármely tagállami kormány menedékjogot adna egy tagjelölt ország korábbi, elítélt miniszterelnökének?

 

+ Mi az álláspontja az Európai Unió Tanácsa által jelenleg is tárgyalt, az Európai Parlament által ajánlott emberi jogi szankciós rendszer bevezetéséről? Hogyan járulna hozzá ennek bevezetéséhez?

 

+ Amennyiben egy tagjelölt ország korlátozza az ellenzéki pártokat, szinte teljesen az irányítása alatt tartja a médiapiacot, korai nyugdíjazásba kényszeríti a bírákat, korlátozza a tanszabadságot, és nem harcol a korrupció és szervezett bűnözés ellen,

 

az ezért felelős biztosként milyen ajánlást tenne a tagjelölt országról szóló helyzetjelentésben?

 

+ A Déli Partnerséggel kapcsolatban a gazdasági fejlődéssel, a külföldi befektetésekkel és a migrációkezeléssel szóló kijelentéseiről: milyen támogatást biztosítana a civil társadalomnak a partnerországokban? El tud-e köteleződni amellett, hogy amennyiben egy partnerország az emberi jogokat – ebbe beleértve egyéb jogok mellett a jogvédők, a migránsok, menekültek és vallási kisebbségek jogait – megsérti, akkor felfüggesszék az uniós büdzséből való támogatásukat?

 

+ Mit gondol, az IPA (előcsatlakozási támogatási eszköz, vagyis a tagjelölteknek szóló pénzügyi támogatás) mely szintjét kell foganatosítani a Nyugat-Balkánon?

 

+ Gondolja, hogy szükség van az IPA és más pénzügyi források csökkentésére Törökország esetében?

 

+ Mik a tervei a Nyugat-Balkánon tapasztalható külső befolyás hatásának enyhítésére?

 

Természetesen amint megtudunk valamit Várhelyi válaszairól, illetve a külügyi bizottság vele kapcsolatos döntéséről, arról beszámolunk nektek az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás