+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 15. péntek, 18:25
Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. Noha az utóbbi időben enyhült az ellenállás, a mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek. Azaz nem tűntek el, a társadalom többsége ma is melletük áll.

Egy évvel ezelőtt kezdődött meg a főleg vidéki autósokat mozgósító tüntetéshullám, a sárgamellényesek mozgalma. A tüntetések leglátványosabb (legalábbis a sajtóban legtöbbet mutató) képei Párizsból jöttek, de valójában inkább a francia vidék lázadásaként voltak értékelhetőek – a Párizsban tüntetők is sokszor vidékről érkeztek fel.

 

Noha egyesek a mozgalomból a benzinár ökológiai adó miatti emelkedése ellen vették elé az autóikból a sárgamellényeket, maga az ellenállás sokkal többet jelentett – igaz,

 

a benzinár kérdése alkalmat adott az ellenfeleknek, hogy környezetellenességgel vagy egyszerű autós érdekérvényesítéssel vádolhassák a sárgamellényeseket.

 

Az, hogy a tüntetéshullám nem (csupán) a vidéki autósokról szólt, mutatja: Emmanuel Macron elnöknek sem volt elegendő pusztán a környezeti adót visszavonnia, hanem más, szociális intézkedéseket – például a közszférában dolgozóknak általános kétszáz eurós bérnövekedést vagy a minimálbér száz euróval való megemelését – kellett végrehajtania.

 

Macron már idén januárban reagált az eseményekre: bejelentette, hogy Nagy Nemzeti Vita néven országjárásba kezd, ahol a polgármesteri hivatalokban nem csak a helyi vezetőkkel, de az érdeklődő polgárokkal is találkozik. Az üzenet az volt, hogy az itt hallott kritikák alapján fogalmazza újra a kormánypolitikát. Macron persze nem lett populista, mert még a Nagy Nemzeti Vitában is idén márciusban hatvan értelmiségivel több mint nyolc órán át beszélgetett (ez itt nézhető vissza).

 

A sárgamellényes mozgalom azonban a tavaszt is megérte: minden szombaton tüntetés volt Franciaország-szerte. Március közepén is tudtak még több mint háromszázezer embert megmozgatni. A pártpolitikában azonban nem tudtak megjelenni, mert

 

nem sikerült pártot alapítaniuk, amely elindulhatott volna a májusi EP-választásokon.

 

A nyár folyamán pedig vissza is esett mind a résztvevők száma (amely már egyetlen hétvégén se érte el országosan se a százezret), mind ennek megfelelően a médiaérdeklődés is. A társadalmi támogatás azonban nem szűnt meg. A legfrissebb felmérés szerint

 

a franciák ötvenöt százaléka támogatja továbbra is a sárgamellényeseket,

 

és kevesebb, mint harminc százalékuk utasítja csak el őket egyértelműen. A sárgamellényesek legtöbb híve a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélanchon táborából kerül ki (ezt mi is tapasztaltuk Párizsban idén márciusban), de még Emmanuel Macron híveinek egyharmada is egyetért a tüntetőkkel.

 

A mozgalmat nehezen lehetett leírni pártpolitikai és ideológiai jelzőkkel. Rendszerellenesség jellemezte őket, amelyben bal- és jobboldali eszmék egyaránt keveredhettek. A fősodratú médiában éppen ezért – egy-egy erőszakos cselekmény után – a sárgamellényesek radikalizmusát emelték ki, de

 

az antiszemitizmus vádja is megjelent,

 

amikor idén februárban egy párizsi felvonuláson pár sárgamellényes szóban inzultálta (cionistának nevezte) Alain Finkelkraut, neokonzervatív filozófust, aki eleve provokáció szándékával jelent meg a tüntetők között.

 

Mindazonáltal a mozgalmat nem lehet egyáltalán már azzal vádolni, hogy csupán önző autósok érdekeit képviselné. Ezt mutatja, hogy a hírek szerint a vasárnapi születésnapon több sárgamellényes – amint azt kissé kódoltan bejelentették – „a fogyasztás egyik templomát“ akarja elfoglalni. Ezzel egy  októberi radikális zöld akciót másolnának, amikor az Extenction Rebellion csoport egy párizsi bevásárlóközpontot szállt meg.

 

Még májusban több neves francia értelmiségi és színész állt ki a mozgalom mellett, akik éppen a zöld fordulat, a zöld ellenállás jeleként értékelik az egyéves tüntetéshullámot. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Azonnalin Kardos Gábor borász-filozófus is.

 

A sárgamellényesek még az irodalomban is megjelentek. Michel Houellebecq idén januárban közölt új regényében ugyanis a vidéki francia utakat lezáró tüntetésekről ír – amely jóslatként is felérhet, ugyanis a regényt a sárgamellényesek tüntetései előtt írta már meg. Ez is mutatja: a sárgamellényes mozgalom nem más, mint a macroni politikával – de eleve az elégtelen parlamentarizmussal és pártpolitikával szembeni – népi ellenállás, amelyre lehetett számítani. Nincs még ugyan konkrét formája és egyetlen követelése, azonban a forradalmi alany sohasem világos üzenettel jelenik meg.

 

NYITÓKÉP: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit jelent, ha valaki küld neked egy tüzet? És ha barackot? Ha padlizsánt? Mit jelent a szív? És az, ha egy majom befogja a szemét? 16 kérdés, hajrá!

Csütörtök van, választanak a britek, eldőlhet a szigetország sorsa. Egy gendersemleges pingvin tegnap megjósolta, hogy Corbyn nyer, de mit mondasz te?

Életében először tesz újévi fogadalmat Ferencváros független polgármestere. Hogy mégis mi lesz az, azt az Azonnalinak árulta el.

A budapesti bazilika előtti karácsonyi vásár olyan közönségszavazáson lett a legjobb, ahol már a jelöltséghez tízezer eurót kell kipengetni. Orbán azért büszkélkedik vele.

A győri helyi választási iroda közlése szerint az eddig ismert öt jelöltön kívül van még öt trónkövetelő Győrben. Kérdés, hogy össze tudják-e karácsonyig szedni az ajánlásokat.

Mit ajándékozna Orbánnak és Gyurcsánynak? A jobbikos Jakab Péter erre is válaszol az Azonnali karácsonyi körkérdésében.

A boszniai táborban körülbelül hatszáz ember élt embertelen körülmények között: mosdó és víz sem volt, az emberek pedig még a hóesés után is sátrakban húzták meg magukat.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Végre megtelik élettel az egyik legszebb budapesti vásárcsarnok. December 14.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás