+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Pintér Bence
2019. november 14. csütörtök, 07:55
Meghallgatták az Európai Parlament külügyi szakbizottságában a magyar kormány második biztosjelöltjét: Várhelyi Olivér magabiztosan vette az akadályokat, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként nem lenne a magyar kormány hűséges embere, ezért írásbeli kérdésekre kell válaszolnia. Az Azonnalin élőben közvetítettük a történéseket, te pedig elolvashatod, mi történt!

+++ FRISSÍTSD GYAKRAN A CIKKET, MERT GYORSAK VAGYUNK! +++

 

összesen: 47 db | 20 db/oldal

1 2 3

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képvielő jön: Várhelyi úr, önt egy olyan kormány delegálta, amely kilenc év alatt felszámolta Magyarországon a jogállamiságot, a Fidesz pártállami rendszert épített Magyarországon, ez alól a külügy és a diplomácia sem kivétel – önt is inkább pártkatonaként, és nem diplomataként ismerik. Mi a garancia, hogy Orbántól és a Fidesztől független lesz majd biztosként? Gyöngyösi azt is megkérdezte, hogy ellenőrzi majd Észak-Macedóniában a jogállamiságot, ha pont Magyarország volt az, amely egy jogerősen elítélt embert, Nikola Gruevszkit három országon át csempészte Magyarországra?

Várhelyi magyarul válaszol: az európai alapító szerződések szerint a Bizottság tagjait a tagállami kormányok jelölik a bizottsági elnök egyetértésével. Párt tagja nem vagyok, így nehéz lenne engem pártdelegáltként definiálni, tette hozzá.  Ami pedig Gruevszki menedékjogát illeti, menedékjog ügyében a tagállamok döntenek, ezek a szabályok pedig minden esetben irányadóak. Ebben az ügyben ennél többet nem tudok mondani.

Gyöngyösi kontráz: harmadjára is nekifut Orbán Viktor bakui türk tanácsi kijelentésének, mert három a magyar igazság. Aggasztó, hogy Magyarország miniszterelnöke kézivezérelt bábként tekint magára, elmélkedik. Várhelyi pont úgy válaszol, ahogyan azt várhattuk: „csak azt tudom mondani, hogy a bizottság tagjai semmilyen kormánytól nem fogadhatnak el utasításokat. Én sem fogok, és semmilyen beavatkozást nem tűrök el a portfóliómban. Ezen szabályok szerint fogok dolgozni.”

Pintér Bence

A balközép S&D képviselője Észak-Macedónia kapcsán arról kérdezi Várhelyitől, hogy mit gondol arról, hogy a magyar kormány menekültstátuszt adott Nikola Gruevszkinek. Várhelyi elmondta, hogy ez a téma biztosként nem a hatásköre, a menekültügy tagállami hatáskör, majd elismételte, hogy biztosként senki sem fogja befolyásolni – ugye az összes orbánozós kérdésre ezt válaszolja.

Andreas Schieder azt is megkérdezte, hogy rávenné-e Magyarországot, hogy kiadják Gruevszkit Észak-Macedóniának, de Várhelyi erre is azt mondta, hogy ez nem az ő hatásköre.

Illés Gergő

...el kell ismerni, hogy Várhelyi valóban vérprofi válaszokat ad, ha engem kérdeztek, a képviselőknek nehéz dolguk lesz, ha le akarják szavazni.

Pintér Bence

Lukas Mandl osztrák néppárti képviselő a nyugat-balkáni brain drainről kérdezi Várhelyit, konkrétan arról, hogy sok koszovói fiatal megy Törökországba dolgozni azért, mert az EU-ba nem utazhatnak vízum nélkül, Törökországba meg igen. Várhelyinek úgy látszik, mindenre ugyanaz a válasza: helyben kell erős gazdaságot építeni, főleg az oktatást, erre koncentrál a bizottság. A koszovói vízummentesség kérdése nehéz lesz, előbb meg kell oldani a szeb-koszovói ellentéteket, de erre lát esélyt idén Várhelyi.

Arról is kérdezi az osztrák képviselő Várhelyit, hogy hogyan győzné meg Macront arról, hogy szükség van a balkáni bővítésre. A magyar biztosjelölt szerint nem csak Macront, de a dánokat és a hollandokat is meg kell győzni, de ezen fog dolgozni.

A legerősebb kijelentéseket pont az a Sergey Lagodinsky teszi Várhelyivel kapcsolatban, aki – a jogi szakbizottság alelnökeként – nem is kérdezi a külügyi bizottságban meghallgatott magyar jelöltet. Ezért Lagodinsky inkább tweetel, nem is gyengéket: Várhelyinek „arany tálcán kínáljuk a lehetőségeket, hogy eltávolítsa magát Orbántól, ő mégis folyamatosan eldobja ezeket magától”, írja. Raphaël Glucksmann kérdésére „képtelen eltávolítani magát az illiberális demokrácia koncepciójától. Túl sok a diplomácia, túl kevés a demokrácia itt!” – szólt be Várhelyinek Lagodinsky.

Illés Gergő

Kisebb közjáték a teremben
2019. november 14. 09:43

A felszólalók listájára felírt konzervatív képviselő, Angel Dzhambazki nem volt jelen a teremben, szóval aki kapja, marja alapon az ECR-frakcióból a holland Bert-Jan Ruissen csapott le a lehetőségre. Ruissen a Közel-Keletről, Izraelről kérdez, szerinte ugyanis a zsidó államot Irán fenyegeti, és megkérdezte: mit tud majd tenni ezellen biztosként? Várhelyi hozzátette: minden erejével próbálja majd garantálni Izrael biztonságát, ugyanakkor Irán kérdése nem esik a portfóliója alá. 

Pintér Bence

Arról kérdezi a biztosjelöltet a széljobbos Identitás és Demokrácia francia képviselője, hogy nem kéne-e végre kimondani, hogy Törökország sose lesz EU-tag. Várhelyi szerint ez nem az ő kapacitása, erről az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Tanácsnak kell döntenie, hiszen ez egy fontos politikai, stratégiai döntés. A török csatlakozási folyamat teljesen áll most, de figyelmbe kell venni, hogy Törökország fontos szövetséges a NATO-ban is.

Illés Gergő

Kemény zöldpárti kritika Várhelyinek
2019. november 14. 09:36

„Várhelyi Olivér folyamatosan képtelen eltávolítani magát Orbán problémás álláspontjaitól. A mantra az, hogy »független fogok maradni«. De nyilvánvalóan nem elég független ahhoz, hogy egyenes véleményt adjon MA, mikor igazán számítana” – kemény véleményt fogalmazott meg Sergey Lagodinsky, a jogi szakbizottság zöldpárti alelnöke Várhelyi Olivérről Twitteren. Lagodinskyvel korábban még Trócsányi elkaszálása kapcsán interjúztunk.

 

Pintér Bence

Mi a helyzet Oroszországgal?
2019. november 14. 09:32

Orbán jóban van Putyinnal, mondja egy német zöldpárti képviselő, tehát Várhelyi hogy fogja kezelni az orosz befolyást a tagjelölt országokban? Várhelyi a sablonválasszal jön most is az orbánozásra, miszerint ő biztosként az EU érdekeit fogja nézni, nem egy nemzeti kormányét.

Hogy fogja biztosként segíteni Várhelyi, hogy a keleti partnerek az orosz eredetű fake news ellen küzdjenek, miközben azzal van tele a magyar állami média is? A magyar biztosjelölt szertin az EU külügyi főképviselőjével fognak együtt dolgozni az ügyön, van erre egy külön csapat – és Ukrajnának külön pénzt is adnak majd a fake news elleni küzdelemre.

Illés Gergő

Raphaël Glucksmann francia szocialista képviselő megint előhúzza Orbán türk tanácsi kijelentéseit, és megkérdezte: elítéli-e a miniszterelnök szavait, valamint a szintén Orbán által hangoztatott illiberális demokrácia kijelentését?

A függetlensége bizonyítéka mindazon munka, amelyet az Európai Bizottságon belül végeztem: négy éven keresztül voltam osztályvezető a bizottságon belül, és jelentős eredményeket értem el, függetlenül végeztem a munkámat, külső befolyás nélkül. Ami pedig bármilyen kormány vagy kormányfő kijelentéseit illeti, ez az ő dolguk, nekem viszont az Európai Unió érdekeit kell képviselnem, felelte.

Nem akarja tehát sem ezt a kijelentést, sem az illiberális demokráciát elítélni. Akkor mit szól ehhez? „Minden egyes migráns terrorfenyegetettséget jelent” – ezt is Orbán mondta, szóval hogyan képviseli majd az uniós elveket a szomszédságpolitikában? Az én tárcám a migrációs politika külső vonatkozásait képviseli majd, ebben pedig az uniós irányvonalat fogom képviselni, válaszolt Várhelyi. 

 

Bernd Lange német szociáldemokrata képviselő a szólásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatban faggatja Várhelyit: szerinte az Orbán-kormány gyakran szemben áll az EU prioritásaival. Szóval mi a garancia, hogy az európai értékeket tudja majd képviselni? Biztosként az uniós szakpolitikákat kell végrehajtanom, felel Várhelyi, aki a jelenleg megkezdett együttműködési úton kíván továbbhaladni.

Lange visszakérdez: képzelje el, hogy van egy tagjelölt ország, melyben olyan fejlemény tapasztalható, mely hogyha már tag lenne, akkor hetes cikkely szerinti eljárást kéne indítani ellene. Milyen lépéseket tenne egy ilyen esetben? Ha ilyesmi történik, akkor a tárgyalások leállhatnak, a pénzügyi támogatásokat is felfüggeszthetjük. Ezen eszközök használatától nem félek, ha a tagjelöltek nem teljesítik a feltételeket, akkor ezeket használni fogom – hangsúlyozta.

Pintér Bence

Egy litván néppárti képiselő kérdésére felelve Várhelyi elmondta: Ukrajna teljes EU-s integrációját Ukrajna szeretné, de az EU ilyet nem ajánlott. Szerinte az EU abban tehet sokat jelen pillanatban, hogy megerősítse Ukrajna gazdaságát, hogy ellen tudjon állni Oroszországnak. Ebben segíthet a Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térségek nevű szabadkereskedelmi övezet elmélyítése a keleti partnerekkel. Geopolitikai értelmben általában az a célja Várhelyinek, hogy stabilitást és biztonságot teremtsen a keleti partnerség országaiban.

A moldovai kormány összeomlása kapcsán a néppárti képviselő kérdésre elmondta: az EU csak akkor ad pénzt az EU-s integrációhoz szükségek reformok bevezetésére, ha azok tényleg haladnak, ha Moldovában nem ez lesz a helyzet, megvonják majd.

Illés Gergő

Említette, hogy a Nyugat-Balkánon szükség van a jogállamiságra, de az ön hazája ellen pont emiatt folyik az EU-szerződés hetes cikkelye szerinti eljárás – vetette fel egy szirizás szélsőbalos képviselő a GUE/NGL frakcióból. Lepődjetek meg: Várhelyi továbbra is csak annyit tud erre a kérdésre felelni, hogy biztosként csak az EU érdekeit fogja szem előtt tartani, és nem fogad el utasításokat tagállami kormányoktól.

És mi lesz Törökországgal, aminél Orbán szemet hunyt a törökök szíriai katonai beavatkozása felett? Várhelyi erre sem válaszol egyenesen, szerinte Törökországban voltak visszalépések a jogállamiság területén, ezért is álltak meg a csatlakozási tárgyalások. Ezért el kell gondolkodnunk, milyen kapcsolatokat szeretnénk a jövőben kiépíteni Törökországgal – tette hozzá. 

 

Pintér Bence

Mi a terv a keleti partnerséggel?
2019. november 14. 09:00

A keleti partnerség felélesztéséről szóló, lengyel konzervatív képviselőtől érkező kérdésére Várhelyi elmondta: szerinte ha ezek az országok jobban együtt akarnak működni az EU-val, akkor ezt segíteni kell. Szerinte leginkább a piacgazdaságot kell feléleszteni a keleti partnerség országaiban, például Ukrajnában, Moldovában és Grúziában, ami fellendítheti és függetlenebbé teheti ezen országok gazdaságait. Biztonsági szempontból – amire külön rákérdeztek – is igaz az, hogy ha ezek az országok jobban együtt akarnak működni az EU-val, akkor erre nyitottnak kell lenni.

Pintér Bence

Mi lesz az észak-afrikai országokkal?
2019. november 14. 08:54

A Lega képviselőjét az érdekli, hogy hogyan működne együtt, hogyan segítené a demokratikus fejlődést a Mediterráneum déli országaiban Várhelyi. A magyar biztosjelölt szerint tovább kell építeni a kapcsolatokat az észak-afrikai országokkal, el kell érni, hogy az emberek ott találják meg a számításaikat, tehát az EU-nak segíteni kell a gazdaság és az oktatás fejlesztésében – de ezeknek az országoknak is teljesítenie kell az EU elvárásait.

És mik az EU céljai Líbiában és Libanonban? Líbiában Várhelyi szerint humanitárius vészhelyzet van, amiben az EU-nak segítenie kell; másrészről az országban polgárháborús helyzet van, amit az EU segítségével stabilizálni kell. Libanonban pedig szintén segítenie kell az EU-nak, hogy el tudják látni a menekülteket.

Illés Gergő

Véli egy spanyol zöldpárti képviselő, Ernest Urtasun Orbán Viktor türk tanácsi kijelentései kapcsán, melyben a miniszterelnök arról beszélt, ha Magyarországé lesz a bővítési portfólió, akkor „örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit” az EU-integrációval kapcsolatban. A zöldpárti EP-képviselő szerint pedig mindez aggasztó, ezért Várhelyit felkérte: határolódjon el Orbántól ebben. Biztosként független módon fogok eljárni, nem fogok semmilyen kormányzati utasítást elfogadni – válaszolt úgy Várhelyi, hogy nem is válaszolt.

Ezek nagyon szép szavak, replikáz a zöldpárti képviselő, de nem ad választ a kérdésre, szóval ismét felszólította Várhelyit, ítélje el a miniszterelnöki kijelentést. Bizosként semmilyen beavatkozást nem fogadok el a tárcámban – szajkózza Várhelyi.

Kérdi egy bolgár liberális képviselő Várhelyitől. Aki azt feleli, hogy attól függetlenül, hogy októberben a két említett tagjelölt országgal nem sikerült csatlakozási tárgyalásokat kezdeni, az EU bővítési perspektívája még nem változott. Ezért vizsgálni és enyhíteni próbálom majd ezen országok aggodalmait, tette hozzá. Szerinte a zágrábi EU-csúcs előtt mindenképp meg kell nyitni Észak-Macedóniával és Albániával a csatlakozási tárgyalásokat.

 

Várhelyi megkapta a kulcskérdést a balközép EP-képviselőjétől, a horvát Tonino Piculától: hogyan fogja számonkérni a jogállamiságot a tagjelölteken, miközben Magyarországgal kapcsolatban éppen hasonló kérdések merülnek fel?

„Biztosként az lesz a feladatom, hogy az EU-t képviseljem, és ezt fogom tenni” – mondta Várhelyi, hozzátéve, hogy eddig is függetlenül tevékenykedett a magyar kormánytól. A biztosjelölt szerint még komolyabban kell venni a jogállamisági kérdéseket a tagjelölt országokban, hiszen pont ezek merültek fel problémaként. Várhelyi szerint amíg a joguralom kapcsán nincs előrelépés ezekben az államokban, addig nem lehet más területen előrelépni.

Várhelyi a horvát néppárti Željana Zovko kérdésére Bosznia-Hercegovina kapcsán elmondta: a kulcs, hogy az ország teljesítse azt a 14 pontot, amit az Európai Bizottság lefektetett. Az amerikai részvétel kapcsán elmondta: együtt szeretne dolgozni az USA helyi képviseletével.

Illés Gergő

A déli partnereinkkel globális partnerséget kell kialakítanunk a migráció ügyében, de fontos az irreguláris migráció, az emberkereskedelem elleni harc is. Ehhez a határvédelmet kell fejleszteni, illetve a legális migrációs és mobilitási programoknak mindkét fél érdekeit is szolgálniuk kell majd. Végezetül, a szíriai menedékkérők önkéntes Szíriába való visszatérését is lehetővé kell tenni, amint az lehetségessé válik, tette hozzá.

 

összesen: 47 db | 20 db/oldal

1 2 3
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás