+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 13. szerda, 10:49
A Momentum kezdi felismerni: nem a nemzetisége, hanem a programja tesz egy politikust jóvá. Miközben a magyar jobboldal a határon túli magyarok ellenében politizál, a Momentum ma az egyetlen magyar párt, amely tényleg a kisebbségi magyarok érdekét nézi.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A romániai elnökválasztáson a Momentum Dan Barnát, a liberális USR-Plus jelöltjét támogatta; a jövőre esedékes szlovákiai választásokon pedig a Fekete-Győr András vezette párt a balliberális Progresszív Szlovákia mellett áll ki. Mindez a magyarországi jobboldali nyilvánosságban – de még az ellenzéki egy részében is – hazaárulás, Gulyás Gergely miniszter szerint a Momentum elnöke egyenesen „román ügynök“.

 

Mi is a vétke a Momentumnak? Nem állt be Romániában azon RMDSZ mellé, amely a PSD mellett a román politikai élet legkorruptabb, a PSD-nél is opportunistább, bármilyen kormányt bársonyszékekért és sofőrös kocsikért kiszolgálni hajlandó pártja. A magyar kormánypártok és egyes ellenzéki pártok ugyanis bedőltek az RMDSZ hazugságának, miszerint csak ők képviselnék az erdélyi magyarság érdekeit.

 

Ugyanez játszódik le Szlovákiákában, ahol a Momentum – a magyarországi nacionalista fősodrat huhogása ellenére – beállt a legtisztább és legtisztességesebb erő, a Progresszív Szlovákia mellé. Szlovákiában persze még a magyar nemzetiségi fejléc sem elegendő egyeseknek, így lehet, hogy a Bugár Béla által vezetett Híd pártot a budapesti rezsim a mai napig nem ismeri el magyar pártként, és csak a folyamatosan parlamenten kívül rekedő Magyar Közösség Párt C-kategóriás politikusaival barátkozik.

 

Aki a Momentumot támadja, gyakorlatilag azt állítja: pusztán azért, mert valaki magyar, bizonyosan jobb politikus, mint egy román vagy szlovák. Ezen logika értelmében Magyarországon elég lenne egyetlen párt, egyetlen vezér – van is erre irányuló akarat a kormány részéről. Ha a kormánypártok kritizálják tehát a Momentumot, amiért a liberális párt kiállt szlovák és román politikusok mellett is, az még akár érthető is. Azonban ellenzéki pártok is úgy vélik, hogy mondjuk Kelemen Hunor pusztán azért, mert magyar anyanyelvű, jobb, mint Dan Barna. Nekik akkor Orbán Viktor is megfelel, elvégre

 

ha egy politikus minőségét csak a nemzetisége és anyanyelve dönti el, akkor Orbán is van annyira magyar (tehát jó), mint Kelemen Hunor.

 

A Momentum azonban képes volt kitörni ebből a logikából. Egy politikus minőségét, támogathatóságát nem a nemzetisége, anyanyelve határozza meg. A szlovákiai és romániai magyarok számára ugyanolyan fontos kérdés az adópolitika, az egészégügy, a korrupció elleni harc, az oktatáspolitika, mint a román és szlovák nemzetiségű honfitársai számára. Miért kéne minden más szempontot félretenniük, és pusztán csak azért szavazniuk egy pártra, mert az is magyarnak vallja magát?

 

A Momentum egy szociálliberális, EU-párti, atlantista, kisebbségbarát erő. Természetes, hogy Európa minden más országában hasonló pártokkal fog szövetkezni. A szociálliberalizmusból és EU-pártiságból következő kisebbségvédelem pedig megtalálható azon pártok politikájában is, amelyekkel Romániában vagy Szlovákiában kapcsolatban áll.

 

Egy párt, egy politikus mellett nem érv, hogy magyar. A romániai és szlovákia magyar választó ugyanolyan sokszínű, mint a magyarországi. Miért kellene baloldalinak, jobboldalinak, liberálisnak, EU-pártinak, EU-ellenesnek, rasszistának, melegnek egyetlen pártban tömörülnie pusztán azért, mert magyar anyanyelvűek? Éppen az lenne szerencsés, ha mind Romániában, mind Szlovákiában a magyar anyanyelvű állampolgárok olyannyira egyenrangúak lennének, olyannyira a társadalom teljesrangú polgárai lennének, hogy pártpolitikai választásukat nem a nemzetiségük, hanem a politikai értékrendjük határozná meg.

 

A romániai és szlovákiai magyarságnak nem az az érdeke, hogy nemzetiségi gettópártok foglyai legyenek, amelyek a magyarságon kívül semmi mást nem tudnak kínálni.

 

Románia és Szlovákia polgáraiként az ottani magyaroknak is megvannak a gazdasági érdekeik, ideológiai értékeik – azaz ahogy a magyarországi magyarok, úgy a szlovákiaik vagy romániaiak se tömöríthetőek egyetlen pártba.

 

A Momentum az első magyar párt, amely megtette az első lépést: nem hajlandó támogatni valakit azért, mert az is magyar. Különben Orbán Viktort is támogatiuk kellene idehaza. A Momentum értékalapon szerveződő pártként azokat támogatja, akik ideológialag közel állnak hozzá. A Fidesznek is vannak persze román vagy szlovák testvérpártjai, de azok nem állnak ki olyan módon a helyi magyar kisebbség mellett, mint a Momentummal szövetséges Progresszív Szlovákia vagy USR-Plus.

 

Az RMDSZ-re vagy MKP-re adott voks az etnikai gettógondolkodást segíti. Európában azonban végre meg kell haladni azon nemzetiségi különbségeket, amelyek pláne a közép-kelet-európai régióban értelmiségi konstrukciók eredményei csak. Itt nincsenek egyértelmű és homogén nemzetiségi identitások, nézzen egyszer bele mindenki a családfájába – azaz az etnikai gondolkodás eleve idegen a valóságtól. Miközben azonban

 

a Fidesz mégis azt a nacionalizmust, nemzetállami gondolatiságot támogatja, amely Szlovákiában vagy Romániában az ottani magyarok ellenében fogalmazódik meg,

 

a Momentum liberális és kozmpolita pártként a sokszínűséget, a magyarokat be- és elfogadó Romániát és Szlovákiát segíti.

 

A magyar kisebbség az érdekeit akkor tudja igazán érvényesíteni, ha román és szlovák pártokat is megnyer magának. Ha román és szlovák pártok számára is természetes lesz a magyar szavzókért versenyezni, az ő igényeiket is kielégíteni. A nemzetiségi gettópártok – mint az RMDSZ vagy az MKP – nem a szavazók igényeit elégít ki, hanem a közös nemzetiségi hovatartozásra hivatkozva csupán foglyul ejti őket.

 

A Fidesz helyi testvérpártjai, akikkel együtt ül zokszó nélkül a Néppárt frakciójábn, a magyarokat kirekeszteni akarják. A gettópártok, amelyeket meg a Fidesz a magyar adófizetők pénzén támogat, bezárni akarják a helyi magyarokat. Ezzel szemben azon liberális erők, amelyek mellett a Momentum bátran és helyesen kiáll Szlovákiában és Romániában, a helyi magyar kisebbséget az össz-társadalom részeként fogadják el. Márpedig ez a jogegyenlőség felé vezető út, nem a nacioanalizmus.

 

Nem a Momentum támogatott magyarellenes pártokat, erre eddig csak a magyar jobboldal vetemedett.

 

Csurka István jól érezte magát a nagyromániás Corneliu Vadim Tudor társaságában,

 

a Fidesz pedig azon nemzetállami szuverenizmust hirdeti, amelyet Szlovákiában vagy Romániában az ottani nacionalista erők használnak fel a magyarok elleni politikájukban. Egy kisebbségi csoportnak, mint a szlovákiai vagy romániai magyarságnak, különösen érdeke a kozmopolita liberalizmus megerősödése, a nemzetállami keretek lazulása – azaz nem a Momentum, hanem az EU-n belül is

 

a nemzetállamiságért kardoskodó Fidesz árulja el a határon túli magyarok érdekeit.

 

Aki ugyanis Magyarországon is nacionalista, annak Romániában és Szlovákiában is el kell fogadnia azt. A Momentum azonban éppen szembeszáll a magyarellenes nacionalizmussal, amikor liberális és kozmopolita – azaz kisebbségbarát – pártokat támogat a szomszédos országokban.

 

Olvasnál még Techet Pétertől? Ide kattints! Válaszcikket írnál? Itt írj nekünk!

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás