+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 13. szerda, 10:49
A Momentum kezdi felismerni: nem a nemzetisége, hanem a programja tesz egy politikust jóvá. Miközben a magyar jobboldal a határon túli magyarok ellenében politizál, a Momentum ma az egyetlen magyar párt, amely tényleg a kisebbségi magyarok érdekét nézi.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A romániai elnökválasztáson a Momentum Dan Barnát, a liberális USR-Plus jelöltjét támogatta; a jövőre esedékes szlovákiai választásokon pedig a Fekete-Győr András vezette párt a balliberális Progresszív Szlovákia mellett áll ki. Mindez a magyarországi jobboldali nyilvánosságban – de még az ellenzéki egy részében is – hazaárulás, Gulyás Gergely miniszter szerint a Momentum elnöke egyenesen „román ügynök“.

 

Mi is a vétke a Momentumnak? Nem állt be Romániában azon RMDSZ mellé, amely a PSD mellett a román politikai élet legkorruptabb, a PSD-nél is opportunistább, bármilyen kormányt bársonyszékekért és sofőrös kocsikért kiszolgálni hajlandó pártja. A magyar kormánypártok és egyes ellenzéki pártok ugyanis bedőltek az RMDSZ hazugságának, miszerint csak ők képviselnék az erdélyi magyarság érdekeit.

 

Ugyanez játszódik le Szlovákiákában, ahol a Momentum – a magyarországi nacionalista fősodrat huhogása ellenére – beállt a legtisztább és legtisztességesebb erő, a Progresszív Szlovákia mellé. Szlovákiában persze még a magyar nemzetiségi fejléc sem elegendő egyeseknek, így lehet, hogy a Bugár Béla által vezetett Híd pártot a budapesti rezsim a mai napig nem ismeri el magyar pártként, és csak a folyamatosan parlamenten kívül rekedő Magyar Közösség Párt C-kategóriás politikusaival barátkozik.

 

Aki a Momentumot támadja, gyakorlatilag azt állítja: pusztán azért, mert valaki magyar, bizonyosan jobb politikus, mint egy román vagy szlovák. Ezen logika értelmében Magyarországon elég lenne egyetlen párt, egyetlen vezér – van is erre irányuló akarat a kormány részéről. Ha a kormánypártok kritizálják tehát a Momentumot, amiért a liberális párt kiállt szlovák és román politikusok mellett is, az még akár érthető is. Azonban ellenzéki pártok is úgy vélik, hogy mondjuk Kelemen Hunor pusztán azért, mert magyar anyanyelvű, jobb, mint Dan Barna. Nekik akkor Orbán Viktor is megfelel, elvégre

 

ha egy politikus minőségét csak a nemzetisége és anyanyelve dönti el, akkor Orbán is van annyira magyar (tehát jó), mint Kelemen Hunor.

 

A Momentum azonban képes volt kitörni ebből a logikából. Egy politikus minőségét, támogathatóságát nem a nemzetisége, anyanyelve határozza meg. A szlovákiai és romániai magyarok számára ugyanolyan fontos kérdés az adópolitika, az egészégügy, a korrupció elleni harc, az oktatáspolitika, mint a román és szlovák nemzetiségű honfitársai számára. Miért kéne minden más szempontot félretenniük, és pusztán csak azért szavazniuk egy pártra, mert az is magyarnak vallja magát?

 

A Momentum egy szociálliberális, EU-párti, atlantista, kisebbségbarát erő. Természetes, hogy Európa minden más országában hasonló pártokkal fog szövetkezni. A szociálliberalizmusból és EU-pártiságból következő kisebbségvédelem pedig megtalálható azon pártok politikájában is, amelyekkel Romániában vagy Szlovákiában kapcsolatban áll.

 

Egy párt, egy politikus mellett nem érv, hogy magyar. A romániai és szlovákia magyar választó ugyanolyan sokszínű, mint a magyarországi. Miért kellene baloldalinak, jobboldalinak, liberálisnak, EU-pártinak, EU-ellenesnek, rasszistának, melegnek egyetlen pártban tömörülnie pusztán azért, mert magyar anyanyelvűek? Éppen az lenne szerencsés, ha mind Romániában, mind Szlovákiában a magyar anyanyelvű állampolgárok olyannyira egyenrangúak lennének, olyannyira a társadalom teljesrangú polgárai lennének, hogy pártpolitikai választásukat nem a nemzetiségük, hanem a politikai értékrendjük határozná meg.

 

A romániai és szlovákiai magyarságnak nem az az érdeke, hogy nemzetiségi gettópártok foglyai legyenek, amelyek a magyarságon kívül semmi mást nem tudnak kínálni.

 

Románia és Szlovákia polgáraiként az ottani magyaroknak is megvannak a gazdasági érdekeik, ideológiai értékeik – azaz ahogy a magyarországi magyarok, úgy a szlovákiaik vagy romániaiak se tömöríthetőek egyetlen pártba.

 

A Momentum az első magyar párt, amely megtette az első lépést: nem hajlandó támogatni valakit azért, mert az is magyar. Különben Orbán Viktort is támogatiuk kellene idehaza. A Momentum értékalapon szerveződő pártként azokat támogatja, akik ideológialag közel állnak hozzá. A Fidesznek is vannak persze román vagy szlovák testvérpártjai, de azok nem állnak ki olyan módon a helyi magyar kisebbség mellett, mint a Momentummal szövetséges Progresszív Szlovákia vagy USR-Plus.

 

Az RMDSZ-re vagy MKP-re adott voks az etnikai gettógondolkodást segíti. Európában azonban végre meg kell haladni azon nemzetiségi különbségeket, amelyek pláne a közép-kelet-európai régióban értelmiségi konstrukciók eredményei csak. Itt nincsenek egyértelmű és homogén nemzetiségi identitások, nézzen egyszer bele mindenki a családfájába – azaz az etnikai gondolkodás eleve idegen a valóságtól. Miközben azonban

 

a Fidesz mégis azt a nacionalizmust, nemzetállami gondolatiságot támogatja, amely Szlovákiában vagy Romániában az ottani magyarok ellenében fogalmazódik meg,

 

a Momentum liberális és kozmpolita pártként a sokszínűséget, a magyarokat be- és elfogadó Romániát és Szlovákiát segíti.

 

A magyar kisebbség az érdekeit akkor tudja igazán érvényesíteni, ha román és szlovák pártokat is megnyer magának. Ha román és szlovák pártok számára is természetes lesz a magyar szavzókért versenyezni, az ő igényeiket is kielégíteni. A nemzetiségi gettópártok – mint az RMDSZ vagy az MKP – nem a szavazók igényeit elégít ki, hanem a közös nemzetiségi hovatartozásra hivatkozva csupán foglyul ejti őket.

 

A Fidesz helyi testvérpártjai, akikkel együtt ül zokszó nélkül a Néppárt frakciójábn, a magyarokat kirekeszteni akarják. A gettópártok, amelyeket meg a Fidesz a magyar adófizetők pénzén támogat, bezárni akarják a helyi magyarokat. Ezzel szemben azon liberális erők, amelyek mellett a Momentum bátran és helyesen kiáll Szlovákiában és Romániában, a helyi magyar kisebbséget az össz-társadalom részeként fogadják el. Márpedig ez a jogegyenlőség felé vezető út, nem a nacioanalizmus.

 

Nem a Momentum támogatott magyarellenes pártokat, erre eddig csak a magyar jobboldal vetemedett.

 

Csurka István jól érezte magát a nagyromániás Corneliu Vadim Tudor társaságában,

 

a Fidesz pedig azon nemzetállami szuverenizmust hirdeti, amelyet Szlovákiában vagy Romániában az ottani nacionalista erők használnak fel a magyarok elleni politikájukban. Egy kisebbségi csoportnak, mint a szlovákiai vagy romániai magyarságnak, különösen érdeke a kozmopolita liberalizmus megerősödése, a nemzetállami keretek lazulása – azaz nem a Momentum, hanem az EU-n belül is

 

a nemzetállamiságért kardoskodó Fidesz árulja el a határon túli magyarok érdekeit.

 

Aki ugyanis Magyarországon is nacionalista, annak Romániában és Szlovákiában is el kell fogadnia azt. A Momentum azonban éppen szembeszáll a magyarellenes nacionalizmussal, amikor liberális és kozmopolita – azaz kisebbségbarát – pártokat támogat a szomszédos országokban.

 

Olvasnál még Techet Pétertől? Ide kattints! Válaszcikket írnál? Itt írj nekünk!

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a koronavírus-járvány minden idők legnagyobb fennakadását idézte elő az oktatásban, és ha a kormányok nem cselekszenek megfelelően, hosszú évtizedekig érezhetőek lesznek ennek hatásai.

A kormányzat legfelsőbb szintjeivel szeretne hivatalos egyeztető fórumot Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, mivel úgy véli, jelenleg nem elég hatékony kommunikáció a kormánnyal.

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás