+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 13. szerda, 10:49
A Momentum kezdi felismerni: nem a nemzetisége, hanem a programja tesz egy politikust jóvá. Miközben a magyar jobboldal a határon túli magyarok ellenében politizál, a Momentum ma az egyetlen magyar párt, amely tényleg a kisebbségi magyarok érdekét nézi.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A romániai elnökválasztáson a Momentum Dan Barnát, a liberális USR-Plus jelöltjét támogatta; a jövőre esedékes szlovákiai választásokon pedig a Fekete-Győr András vezette párt a balliberális Progresszív Szlovákia mellett áll ki. Mindez a magyarországi jobboldali nyilvánosságban – de még az ellenzéki egy részében is – hazaárulás, Gulyás Gergely miniszter szerint a Momentum elnöke egyenesen „román ügynök“.

 

Mi is a vétke a Momentumnak? Nem állt be Romániában azon RMDSZ mellé, amely a PSD mellett a román politikai élet legkorruptabb, a PSD-nél is opportunistább, bármilyen kormányt bársonyszékekért és sofőrös kocsikért kiszolgálni hajlandó pártja. A magyar kormánypártok és egyes ellenzéki pártok ugyanis bedőltek az RMDSZ hazugságának, miszerint csak ők képviselnék az erdélyi magyarság érdekeit.

 

Ugyanez játszódik le Szlovákiákában, ahol a Momentum – a magyarországi nacionalista fősodrat huhogása ellenére – beállt a legtisztább és legtisztességesebb erő, a Progresszív Szlovákia mellé. Szlovákiában persze még a magyar nemzetiségi fejléc sem elegendő egyeseknek, így lehet, hogy a Bugár Béla által vezetett Híd pártot a budapesti rezsim a mai napig nem ismeri el magyar pártként, és csak a folyamatosan parlamenten kívül rekedő Magyar Közösség Párt C-kategóriás politikusaival barátkozik.

 

Aki a Momentumot támadja, gyakorlatilag azt állítja: pusztán azért, mert valaki magyar, bizonyosan jobb politikus, mint egy román vagy szlovák. Ezen logika értelmében Magyarországon elég lenne egyetlen párt, egyetlen vezér – van is erre irányuló akarat a kormány részéről. Ha a kormánypártok kritizálják tehát a Momentumot, amiért a liberális párt kiállt szlovák és román politikusok mellett is, az még akár érthető is. Azonban ellenzéki pártok is úgy vélik, hogy mondjuk Kelemen Hunor pusztán azért, mert magyar anyanyelvű, jobb, mint Dan Barna. Nekik akkor Orbán Viktor is megfelel, elvégre

 

ha egy politikus minőségét csak a nemzetisége és anyanyelve dönti el, akkor Orbán is van annyira magyar (tehát jó), mint Kelemen Hunor.

 

A Momentum azonban képes volt kitörni ebből a logikából. Egy politikus minőségét, támogathatóságát nem a nemzetisége, anyanyelve határozza meg. A szlovákiai és romániai magyarok számára ugyanolyan fontos kérdés az adópolitika, az egészégügy, a korrupció elleni harc, az oktatáspolitika, mint a román és szlovák nemzetiségű honfitársai számára. Miért kéne minden más szempontot félretenniük, és pusztán csak azért szavazniuk egy pártra, mert az is magyarnak vallja magát?

 

A Momentum egy szociálliberális, EU-párti, atlantista, kisebbségbarát erő. Természetes, hogy Európa minden más országában hasonló pártokkal fog szövetkezni. A szociálliberalizmusból és EU-pártiságból következő kisebbségvédelem pedig megtalálható azon pártok politikájában is, amelyekkel Romániában vagy Szlovákiában kapcsolatban áll.

 

Egy párt, egy politikus mellett nem érv, hogy magyar. A romániai és szlovákia magyar választó ugyanolyan sokszínű, mint a magyarországi. Miért kellene baloldalinak, jobboldalinak, liberálisnak, EU-pártinak, EU-ellenesnek, rasszistának, melegnek egyetlen pártban tömörülnie pusztán azért, mert magyar anyanyelvűek? Éppen az lenne szerencsés, ha mind Romániában, mind Szlovákiában a magyar anyanyelvű állampolgárok olyannyira egyenrangúak lennének, olyannyira a társadalom teljesrangú polgárai lennének, hogy pártpolitikai választásukat nem a nemzetiségük, hanem a politikai értékrendjük határozná meg.

 

A romániai és szlovákiai magyarságnak nem az az érdeke, hogy nemzetiségi gettópártok foglyai legyenek, amelyek a magyarságon kívül semmi mást nem tudnak kínálni.

 

Románia és Szlovákia polgáraiként az ottani magyaroknak is megvannak a gazdasági érdekeik, ideológiai értékeik – azaz ahogy a magyarországi magyarok, úgy a szlovákiaik vagy romániaiak se tömöríthetőek egyetlen pártba.

 

A Momentum az első magyar párt, amely megtette az első lépést: nem hajlandó támogatni valakit azért, mert az is magyar. Különben Orbán Viktort is támogatiuk kellene idehaza. A Momentum értékalapon szerveződő pártként azokat támogatja, akik ideológialag közel állnak hozzá. A Fidesznek is vannak persze román vagy szlovák testvérpártjai, de azok nem állnak ki olyan módon a helyi magyar kisebbség mellett, mint a Momentummal szövetséges Progresszív Szlovákia vagy USR-Plus.

 

Az RMDSZ-re vagy MKP-re adott voks az etnikai gettógondolkodást segíti. Európában azonban végre meg kell haladni azon nemzetiségi különbségeket, amelyek pláne a közép-kelet-európai régióban értelmiségi konstrukciók eredményei csak. Itt nincsenek egyértelmű és homogén nemzetiségi identitások, nézzen egyszer bele mindenki a családfájába – azaz az etnikai gondolkodás eleve idegen a valóságtól. Miközben azonban

 

a Fidesz mégis azt a nacionalizmust, nemzetállami gondolatiságot támogatja, amely Szlovákiában vagy Romániában az ottani magyarok ellenében fogalmazódik meg,

 

a Momentum liberális és kozmpolita pártként a sokszínűséget, a magyarokat be- és elfogadó Romániát és Szlovákiát segíti.

 

A magyar kisebbség az érdekeit akkor tudja igazán érvényesíteni, ha román és szlovák pártokat is megnyer magának. Ha román és szlovák pártok számára is természetes lesz a magyar szavzókért versenyezni, az ő igényeiket is kielégíteni. A nemzetiségi gettópártok – mint az RMDSZ vagy az MKP – nem a szavazók igényeit elégít ki, hanem a közös nemzetiségi hovatartozásra hivatkozva csupán foglyul ejti őket.

 

A Fidesz helyi testvérpártjai, akikkel együtt ül zokszó nélkül a Néppárt frakciójábn, a magyarokat kirekeszteni akarják. A gettópártok, amelyeket meg a Fidesz a magyar adófizetők pénzén támogat, bezárni akarják a helyi magyarokat. Ezzel szemben azon liberális erők, amelyek mellett a Momentum bátran és helyesen kiáll Szlovákiában és Romániában, a helyi magyar kisebbséget az össz-társadalom részeként fogadják el. Márpedig ez a jogegyenlőség felé vezető út, nem a nacioanalizmus.

 

Nem a Momentum támogatott magyarellenes pártokat, erre eddig csak a magyar jobboldal vetemedett.

 

Csurka István jól érezte magát a nagyromániás Corneliu Vadim Tudor társaságában,

 

a Fidesz pedig azon nemzetállami szuverenizmust hirdeti, amelyet Szlovákiában vagy Romániában az ottani nacionalista erők használnak fel a magyarok elleni politikájukban. Egy kisebbségi csoportnak, mint a szlovákiai vagy romániai magyarságnak, különösen érdeke a kozmopolita liberalizmus megerősödése, a nemzetállami keretek lazulása – azaz nem a Momentum, hanem az EU-n belül is

 

a nemzetállamiságért kardoskodó Fidesz árulja el a határon túli magyarok érdekeit.

 

Aki ugyanis Magyarországon is nacionalista, annak Romániában és Szlovákiában is el kell fogadnia azt. A Momentum azonban éppen szembeszáll a magyarellenes nacionalizmussal, amikor liberális és kozmopolita – azaz kisebbségbarát – pártokat támogat a szomszédos országokban.

 

Olvasnál még Techet Pétertől? Ide kattints! Válaszcikket írnál? Itt írj nekünk!

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás