Ideiglenes elnökké nevezte ki magát egy bolíviai szenátor

Szerző: Illés Gergő
2019.11.13. 09:14

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Ideiglenes elnökké nevezte ki magát egy bolíviai szenátor

Miután a megkérdőjelezhető tisztaságú bolíviai elnökválasztás után lemondásra kényszerült és Mexikóba menekült az ország eddigi baloldali elnöke, Evo Morales, egy ellenzéki szenátor, bizonyos Jeanine Áñez ideiglenes elnökké nevezte ki magát – írja a BBC.

Egy megkérdőjelezhető tisztaságú választás

Áñez saját érvelése szerint a szenátus elnökeként alkotmányosan ő következik Morales után a sorban,

és azt is beígérte, hogy hamarosan választást tart az elnök nélkül maradt országban. A politikus kinevezését az alkotmánybíróság is támogatta, igaz, Morales pártjának képviselői bojkottálták a kinevezési ülést, és Áñezt „puccsista jobboldali szenátornak” nevezték.

De hogyan jutottunk ide? Mint arról az Azonnali is beszámolt, sok kérdés merült fel a bolíviai elnökválasztás tisztaságával kapcsolatban: ugyanis Bolíviában kétfordulós az elnökválasztási rendszer, második fordulót viszont nem kell tartani, ha az első körben győztes jelölt eléri legalább a negyven százalékot, és legalább tíz százalékpontos előnyt szerez legerősebb kihívójához képest. Simán úgy nézett ki, hogy második körre szükség is lett volna egészen addig, amíg választási bizottsági valamiért meg nem szakította a szavazatszámlálást, majd kétnapos leállás után kihozták a végeredményt, melyek már Morales elsőkörös győzelmét mutatták.

Ezt követően óriási utcai tüntetések indultak a városokban, sokszor ezek erőszakba is torkolltak. Mikor Morales még nyeregben érezte magát, arról beszélt: a vidékiekkel ostromoltatná meg a tüntető városokat, később pedig már enyhült, és hajlandó lett volna megismételni a választást. Miután viszont már a hadsereg is lemondásra szólította fel Moralest, az elnök bejelentette távozását, és

arra hivatkozva, hogy veszélyben van az élete, menedékjogot kért Mexikóban, ahová kedd este érkezett meg.

Alkotmányjogi vita dél-amerikai módra

Eközben La Pazban is történtek az események: miután vasárnap, Morales lemondása után a képviselőház és a szenátus elnöke is lemondtak, kedden utóbbi élére nevezték ki Jeanine Áñezt. Akit viszont az alkotmányra hivatkozva – miszerint az elnök és az alelnök lemondása vagy megbízatásának egyéb okbóli megszűnése esetén vagy a képviselőház, vagy a szenátus elnöke látja el az államfői feladatokat – elnökké neveztek ki az ellenzéki képviselők.

Morales már Mexikóból Twitteren kommentálta az eseményeket, mikor arról beszélt:

„A történelem legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa történt”,

hiszen az új elnöknek nincs legitimációja, és őt csak az embereket elnyomó rendőrség és a fegyveres erők támogatják. Morales az elnök kinevezését alkotmányellenesnek nevezte, szerinte a kinevezés módja az alaptörvény több pontját is megsérti. Az elnökválasztáson fő ellenfeléről, az ellenzéki Carlos Mesáról pedig úgy fogalmazott: az eltapossa az alkotmányt, lerombolja a demokráciát, és embereket gyilkol.

BORÍTÓKÉP: Jeanine Áñez / Twitter

 
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek