+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 13. szerda, 09:14
A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Miután a megkérdőjelezhető tisztaságú bolíviai elnökválasztás után lemondásra kényszerült és Mexikóba menekült az ország eddigi baloldali elnöke, Evo Morales, egy ellenzéki szenátor, bizonyos Jeanine Áñez ideiglenes elnökké nevezte ki magát – írja a BBC.

 

Egy megkérdőjelezhető tisztaságú választás

 

Áñez saját érvelése szerint a szenátus elnökeként alkotmányosan ő következik Morales után a sorban,

 

és azt is beígérte, hogy hamarosan választást tart az elnök nélkül maradt országban. A politikus kinevezését az alkotmánybíróság is támogatta, igaz, Morales pártjának képviselői bojkottálták a kinevezési ülést, és Áñezt „puccsista jobboldali szenátornak” nevezték.

 

De hogyan jutottunk ide? Mint arról az Azonnali is beszámolt, sok kérdés merült fel a bolíviai elnökválasztás tisztaságával kapcsolatban: ugyanis Bolíviában kétfordulós az elnökválasztási rendszer, második fordulót viszont nem kell tartani, ha az első körben győztes jelölt eléri legalább a negyven százalékot, és legalább tíz százalékpontos előnyt szerez legerősebb kihívójához képest. Simán úgy nézett ki, hogy második körre szükség is lett volna egészen addig, amíg választási bizottsági valamiért meg nem szakította a szavazatszámlálást, majd kétnapos leállás után kihozták a végeredményt, melyek már Morales elsőkörös győzelmét mutatták.

 

Ezt követően óriási utcai tüntetések indultak a városokban, sokszor ezek erőszakba is torkolltak. Mikor Morales még nyeregben érezte magát, arról beszélt: a vidékiekkel ostromoltatná meg a tüntető városokat, később pedig már enyhült, és hajlandó lett volna megismételni a választást. Miután viszont már a hadsereg is lemondásra szólította fel Moralest, az elnök bejelentette távozását, és

 

arra hivatkozva, hogy veszélyben van az élete, menedékjogot kért Mexikóban, ahová kedd este érkezett meg.

 

Alkotmányjogi vita dél-amerikai módra

 

Eközben La Pazban is történtek az események: miután vasárnap, Morales lemondása után a képviselőház és a szenátus elnöke is lemondtak, kedden utóbbi élére nevezték ki Jeanine Áñezt. Akit viszont az alkotmányra hivatkozva – miszerint az elnök és az alelnök lemondása vagy megbízatásának egyéb okbóli megszűnése esetén vagy a képviselőház, vagy a szenátus elnöke látja el az államfői feladatokat – elnökké neveztek ki az ellenzéki képviselők.

 

Morales már Mexikóból Twitteren kommentálta az eseményeket, mikor arról beszélt:

 

„A történelem legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa történt”,

 

hiszen az új elnöknek nincs legitimációja, és őt csak az embereket elnyomó rendőrség és a fegyveres erők támogatják. Morales az elnök kinevezését alkotmányellenesnek nevezte, szerinte a kinevezés módja az alaptörvény több pontját is megsérti. Az elnökválasztáson fő ellenfeléről, az ellenzéki Carlos Mesáról pedig úgy fogalmazott: az eltapossa az alkotmányt, lerombolja a demokráciát, és embereket gyilkol.

 

BORÍTÓKÉP: Jeanine Áñez / Twitter

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

Arra mondták ezt az oroszok, hogy az USA szeretné meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyvereladási embargót az ENSZ-ben, ami október közepén járna le.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás