+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 13. szerda, 18:13
Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó lenne hajlandó egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikusra szavazni a jelenlegi elnök ellenében.

A francia ötödik köztársaság történetében eddig kétszer fordult elő, hogy a szélsőjobboldal jelöltje jutott tovább az elnökválasztás második fordulójába. 2002-ben Jean-Marie Le Pen a szétforgácsolódott baloldali szavazatok miatt alig tizenhét százalékkal be tudott jutni a második körbe, ott azonban – mivel a Nemzeti Front szavazóinak kivételével gyakorlatilag mindenki ellene voksolt – csak tizennyolc százalékot szerzett a konzervatív Jacques Chirac-kal szemben. Ekkor jelent meg a francia politikában, hogy bár a szélsőjobb erős lehet, de éles helyzetben mindig összeáll egy népfront – azaz ha két jelölt marad, a francia társadalom többsége, jobb- és baloldali egyaránt, a széljobb ellen szavazna.

 

A második eset, amikor széljobbos jutott tovább, 2017-ben volt. Ekkor már Marine Le Pen az első fordulóban több voksot kapott, mint apja tizenöt évvel korábban. Az első körös húsz százalékot pedig a második körben Macron ellenében harminchárom százalékra tudta felvinni. Ami azt mutatta: a széljobbellenes népfront még létezik ugyan (Macronra fogcsikorgatva még a szélbal is leikszelt), de

 

a széljobb is tud mobilizálni, nincs bezárva az első körös eredményébe.

 

Repedezik a népfrontos fal

 

Macron pedig bizonyosan abban bízik, hogy 2022-ben megint összeáll mögötte a népfront. Mivel a két hagyományos tábor, amely 2012-ig meghatározta a versengést, a bal- és jobbközép felszámolta magát, a szélbal pedig nem tudta a protestszavazókat a széljobbnál sikeresebben megszólítani, Macron azzal számolhat: 2022-ben megint ő versenyez majd Le Pennel, és megint őrá kell leszavazniuk az elnöki politikával elégedetlen balosoknak is.

 

Igen ám, de Marine Le Pen nem az apja. A Nemzeti Frontból Nemzeti Tömörülés lett, sikeresen nyitott a munkásszavazók felé, a széljobb klasszikus témáit (antiszemitizmus, német megszállás dicsérete, fundamentalista katolicizmus, antikommunizmus) ejtette – és ma olyan pragmatikusabb, áramvonalasabb, számos francia mindennapját érintő témákkal kampányol, mint az euróválság, az iszlám és a bevándorlás kérdése vagy a globalizáció okozta munkahely-megszűnések. Azaz

 

ma már nem kell a német megszállást szeretni vagy minden vasárnap templomba járni ahhoz, hogy valaki Le Pen szavazója legyen.

 

Marine Le Pennek pedig éppen az a célja, hogy áttörje a széljobbellenes népfront falát. Azaz egy Macronnal szembeni második fordulóban ne a széljobb jelöltjeként jelenjék meg – aki ellen a balos is leszavaz –, hanem éppen a macroni politika sok tekintetben akár baloldali rendszerkritikus ellenjelöltjeként.

 

Az, hogy 2022-ben is Macron-Le Pen-párharc lesz a második fordulóban, egyelőre nem tűnik kétségesnek. Ezért a második forduló az érdekes. Márpedig a legfrissebb felmérések szerint így egyre szorosabb lenne a harc.

 

Míg 2017-ben Macron majdnem kétszer annyi voksot kapott, mint Le Pen, 2022-re a felmérések jelenleg alig tíz százalékpontos különbséget mutatnak.

 

Macron még vezet, de a tendencia egyértelmű: egyre kevesebben lennének hajlandóak leszavazni pusztán azért rá, hogy így akadályozzák meg Marine Le Pen hatalomra kerülését. Azaz ma Le Pen mögött látszik több potenciál – ami azt jelenti: sikerült áttörnie a széljobbellenes falat, ami 2002-ben még teljesen körbezárta az apját, de 2017-ben is azért nagyon esélytelenné tette bármiféle győzelemre.

 

A szélbal többsége ma már Le Penre szavazna

 

A felmérések szerint Macron és Le Pen az első fordulóban egyaránt 27-28 százalékra esélyes. A többi jelölt nem rúg labdába: egyedül Jean-Luc Mélenchon, az EU-ellenes szélsőbaloldal jelöltje esélyes tíz százalék feletti eredményre – azaz nagyon nem mindegy, hogy az őt támogató rendszerellenes szavazók ki mellé állnak a második fordulóban. A november elejei felmérés szerint:

 

a szélsőbaloldali Mélenchon szavazóinak kétharmada a második fordulóban Le Penre szavazna.

 

Éppen ezért a második fordulós eredmény egyre nyitottabb. Ma még Macron mögött állna ötvenöt százalék (2017-ben hatvanhat felett szerzett), Le Penre pedig negyvenöt százalék szavazna. Mivel a francia társadalomban nem lett hirtelen negyvenötszázaléknyi szélsőjobboldali (maga a Nemzeti Tömörülés se ér el önmagában ennyi eredményt), a számok azt mutatják: ma már Le Pen sok nem szélsőjobboldali szavazó szemében is a Macronnal szembeni egyetlen alternatíva.

 

Mélenchon programja – leszámítva az iszlám és a bevándorlás kérdését – nem sokban tér el Le Penétől: EU-ellenesség, euróellenesség, globalizációellenesség, francia állami szerepvállalás növelése a gazdaságban, védővámok, stb. Mélenchon már 2017-ben is megtagadta, hogy személyesen Macron melletti – azaz Le Pen elleni – szavazásra buzdítson, de akkor még szavazóinak jelentős többsége magától leszavazott a centrista jelenlegi államfőre.

 

Az iszlám még megosztja a Macron-ellenes tábort

 

Ami különbség Mélenchon és Le Pen között, az az iszlámhoz való viszony. Mélenchon jelentősen támogatja az iszlámot, rendezvényein az algériai zászlók elengedhetetlen kellékek.

 

Vasárnap Párizsban a szélsőbaloldali politikus részt is vett egy iszlámellenesség ellen szervezett felvonuláson. Október végén támadás ért egy mecsetet – ez adta a tüntetés apropóját. De eleve jelenleg zajlik egy vita a muzulmán fejkendő szigorúbb tiltásáról, Macronék ugyanis az iskolai kísérőkre is kiterjesztenék a jelenlegi tilalmat.

 

A vita onnan indult, hogy egy lepenista helyi politikust zavart, amiért az iskolák bejáratánál fejkendőben várhatják a szülők vagy a kísérők a gyerekeiket. A Macron-kormány ezért előterjesztett egy törvényt, amely a jelenleg is létező tilalmakat – azaz, hogy állami iskolában tilos a fejkendő és bármilyen más vallási jelkép (azaz akár a zsidó kipa, akár egy nagyobb kereszt) viselése – kiterjesztené mindenkire, aki egy iskola közelében tartózkodik.

 

Az, hogy Mélenchon ez ellen szólalt fel, jó alkalom volt Marine Le Pen számára, hogy beleálljon a politikusba: Le Pen iszlamisták támogatásával vádolta meg Mélenchont. A Lázadó Franciaország vezetője azonban azzal válaszolt vissza, hogy

 

„Le Pen asszony csak egyfajta franciát szeret, én viszont kész vagyok minden franciát szeretni”,

 

és szerinte „a muzulmán honfitársaink ma veszélyben vannak”, ezért „ugyanúgy támogatásunkról kell biztosítani őket, ahogy tettük a zsidó honfitársaink esetében is”.

 

Az iszlám kérdése tehát nagyon éles választóvonal Mélenchon és Le Pen között – de a szavazóik között mégis elképzelhető az átszavazás, még ha feltételezhetően Mélenchon muszlim hívei nem is fognak Le Penre szavazni. Le Pen azonban éppen a szélsőbaloldal nem muzulmán szavazóira hajt rá, akiknek azt akarja bebizonyítani: a jóléti állam védelme és a bevándorlás szigorítása összetartozik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás