+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 12. kedd, 12:06
A magyar bővítési biztosjelölt simán átment a jogi szakbizottság rostáján, csütörtökön jöhet a nyílt parlamenti meghallgatása. Az új román jelöltet is átengedték, a franciánál nagyon rezeg a léc.

Nem állapított meg összeférhetetlenséget Várhelyi Olivérrel kapcsolatban az Európai Parlament jogi szakbizottsága kedden, így

 

a magyar bővítési biztosjelölt eljuthat a csütörtökön esedékes, nyílt parlamenti meghallgatásig

 

– minderről Mehreen Khan, a Financial Times brüsszeli tudósítója írt Várhelyi délelőtti, JURI-bizottsági meghallgatása után.

 

Franciák a magyarok és a románok mellett a szégyenpadon

 

Ezzel Várhelyi már messzebbre jutott, mint az eredetileg magyar biztosnak szánt volt igazságügyi miniszter, Trócsányi László, aki – az akkori román jelölttel, Rovana Plumbbal egyetemben – még a startvonalig, vagyis a nyílt szakbizottsági meghallgatásig sem tudott eljutni, miutáni a JURI-bizottság kétszer is összeférhetetlenséget állapított meg nála. Hogy miért, arról Sergey Lagodinsky, a jogi szakbizottság zöldpárti alelnöke itt mesélt bővebben az Azonnalinak.

 

Mint emlékezetes,

 

Trócsányit ügyvédi irodájában végzett tevékenysége miatt kaszálták el, de kritizálták a biztosjelölt Oroszországhoz fűződő viszonyát is.

 

A szintén a jogi szakbizottságban elbukott román jelölt, Rovana Plumb Trócsányinál egy cseppet kínosabb eset volt, a közlekedési portfólióra pályázó román politikussal a fő probléma az volt, hogy a családi háza felépítésére meg a román szocdemek kampányának támogatására vett fel egy magánszemélytől 800-800 ezer lejt (vagyis kétszer 52,6 millió forintot), de a vagyonnyilatkozata alapján nem tudta volna törleszteni a hitelt.

 

Szintén elbukott a korábbi francia jelölt, a belső piaci portfólióért felelős Sylvie Goulard, igaz, ő nem a JURI-szakbizottsági, hanem már a nyílt parlamenti meghallgatáson, mivel személye finoman sem volt feddhetetlen. A korábban EP-képviselő Goulard ugyanis az EP által fizetett asszisztenseit az EP helyett otthon, a párt céljaira foglalkoztatta. Macron jelöltjével a másik kétes ügy az volt, hogy a Berggruen Institute nevű amerikai think tankben tanácsadói másodállást végzett, ezzel a politikus havi bruttó 10 ezer eurót tett zsebre európai parlamenti fizetésén felül.

 

Továbbléphetnek az új jelöltek

 

Ezért mindhárom országnak, a románoknak, a franciáknak és a magyaroknak is új jelöltet kellett találniuk. Romániában még egy kormányváltás is nehezítette a történetet, a korábbi szociáldemokrata jelölt helyett most már az újonnan kormányzó, Ludovic Orban-féle kormány adhatja az új biztosjelöltet a közlekedési portfólióra, mégpedig Adina-Ioana Vălean személyében. Vălean 2007 óta EP-képviselő, és jelentős előnye, hogy nő: Ursula von der Leyen ugyanis nemileg kiegyensúlyozott bizottságot akart, ez pedig felborult volna, ha a románok is férfit jelölnek másodjára. Ugyanis a francia jelölt Sylvie Goulard helyett immár férfi, mégpedig Thierry Breton, Jacques Chirac pénzügyminisztere.

 

Eközben Orbán Viktor Trócsányi helyett egy tapasztalt uniós szakdiplomatát választott a bővítési portfólióhoz: mégpedig Várhelyi Olivért, aki már 1995 óta végez Magyarország EU-csatlakozásával és tagságával kapcsolatos munkát, 2015 óta pedig Magyarország az EU-hoz rendelt állandó képviseletét vezeti Brüsszelben – hogy ki is ő, arról itt írtunk bővebben.

 

Végül a jogi szakbizottság kedd délelőtti meghallgatásain magasan bizalmat szavazott Várhelyinek:

 

a jelöltet 21 támogató szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el.

 

A román jelölt Vălean személye is simán átment a szakbizottságon. Sokkal szorosabb volt Thierry Breton esete, akinek szakbizottsági elfogadása mindössze egy szavazaton múlott, 12-11 arányban fogadták csak el. Sőt, egy német szociáldemokrata képviselő már Twitterre ki is írta, sajnálja a JURI-bizottság döntését, és számos, összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdés merül fel Bretonnal kapcsolatban.

 

Erre mindhárom jelölt esetében most csütörtökön (november 14-én) kerül majd sor, Várhelyit reggel 8 és 11 között faggatja majd a külügyi bizottság. Minderről pedig az Azonnali percről percre fog nektek tudósítani.

 

BORÍTÓKÉP: Borsos Mátyás / MTI

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás