+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. november 10. vasárnap, 20:15
A várakozásoknak megfelelően alakult az első forduló, Johannis nem tudta megszerezni a szavazatok felét, ezért két hét múlva jön a második szavazás.

 

Ahogy az várható volt, az eddigi államfő, Klaus Johannis nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját, és ahogy az szintén várható volt, két hét múlva második kört is kell tartani.

 

Johannis az első exit poll (CURS-Avangarde) szerint 39 százalékot kapott,

 

a szociáldemokrata Viorica Dăncilă 22,5 százalékot, a harmadik helyre pedig az USR-Plus-os Dan Barna futott be 16,4 százalékkal, a Pro Romania-ALDE-jelölt Mircea Diaconu 7,9 százalékot, Theodor Paleologu (Népi Mozgalom) pedig 6,1-et hozott össze.

 

„Kedves románok, győztünk! Sikerült legyőznünk a PSD-t,  úgy mint még soha az elmúlt harminc évben! (...) Kedveseim, a PSD elleni háborúnak ám meg nincs ezzel vége. Egy harc meg hátravan, mégpedig két hét múlva” – mondta győzelmi beszédén Johannis, Viorica Dăncilă pedig csak annyit mondott, köszöni a románoknak a szavazatokat, és folytatja a küzdelmet.

 

Johannis 2014 óta elnök, és bár a román elnök jogkörei korlátozottak az elnöki rendszerekhez képest, ő képviseli a miniszterelnökökkel szemben a stabilitást: sokatmondó adat, hogy elnöksége alatt Ludovic Orban a hatodik miniszterelnök.

 

Az elnökválasztást egy hónappal a szociáldemokrata kormány bukása, és hat nappal a Johannis volt pártjához tartozó Orban miniszterelnök kormányának beiktatása után tartották.

 

Magyar szempontból érdekes még az RMDSZ színeiben induló Kelemen Hunor szereplése, ő 3,9 százalékot ért el, ami valamivel jobb eredmény tőle, mint a 2014-es, akkor csak 3,47 százalékot kapott.

 

Az IRES Exit Pollja gyakorlatialg ugyanazt mérte, egy eltéréssel: szerintük Kelemen 4,6 százalékot kapott.

 

„Ez egy jó eredmény. 390-400 ezer szavazat körül lesz a szavazatszámunk számításaink szerint. Engedjék meg, hogy megköszönjem azoknak, akik rám szavaztak, a magyar közösségnek, ami támogatott, és amelyik bízott abban, hogy a szövetség képes képviselni a romániai magyarokat” – mondta Kelemen, hangsúlyozva, hogy ő büszke erre az eredményre.

 

A szavazókedv valamivel rosszabb volt, mint 2014-ben: mindössze a választásra jogosultak 47,66 százaléka ment el az urnákhoz. Egyetlen megyében, Kolozsban mentek el többen szavazni, ott 59,2 százalék szavazott, ami több, mint három százalékkal jobb, mint a 2014-es adat. A magyarlakta vidékek kullognak a lista végén, Maros megyében a választók 40,26 százaléka vett részt, míg Szatmár megyében 37,68 százalék, Hargita megyében a jogosultak 42,32 százaléka ment el szavazni a Transindex szerint.

 

A második fordulót november 24-én tartják, azt már csak Johannis és Dăncilă közül lehet választani.

 

Kiemelendő, hogy ezek még csak exit pollok, és nem tartalmazzák a román diaszpóra szavazatait, ami még 650 ezer lesz nagyjából. Az ő voksaik valószínűleg első sorban Dan Barnára, másodsorban Johannisra megy az előrejelzések szerint. Ez a végeredményen már aligha változtat.

 

A cikkünk folyamatosan frissül.

 

FOTÓ: Klaus Johannis / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás