Tényleg nagy hatással van a klímaváltozás a migrációra? Nem olyan biztos!

Vajon tényleg vannak-e klímamenekültek? Meg lehetne állítani a migrációs folyamatokat, ha jobban odafigyelnénk a klímaváltozásra? Milyen kapcsolat van a kettő között, és mit tehetünk egyik, vagy másik érdekében? A témák szakértői beszélgettek a Tanácstalan Köztársaság rendezvényén, ott voltunk mi is!

Péntek este tartották a Karátson Gábor Kör és az ELTE Humánökológia mesterszak rendezésében a Tanácstalan Köztársaság Migráció és klímaváltozás c. vitaestjét, aminek az ELTE Társadalomtudományi kara adott otthont. A meghívott előadók azt vizsgálták, hogy valóban van-e kapcsolat a klímaváltozás és a migráció között, illetve mi lehet a migráció mögött a valódi mozgatórugó.

A klímaváltozás az új bal-, migráció az új jobboldal?

A kerekasztalbeszélgetésen Tallár Ferenc filozófus, Melegh Attila szociológus előadóként vett részt, felkért hozzászólóként pedig Szálkai Kinga egyetemi oktató és Schiffer András egykori országgyűlési képviselő vett részt.

Az est moderátora, Stumpf András nyitógondolataiban kifejtette, hogy ma a politikában a migráció és a klímaváltozás a két legfelkapottabb kérdés és megoldásra váró probléma. Szerinte a baloldaliak a klímaválságot próbálják erőteljesen tematizálni, és az alapján definiálni a politikai szereplőket (klímavédők és környezetrombolók), míg a jobboldal a migrációval osztja fel a politikai teret bevándorláspártiakra és a keresztény civilizációt védő bevándorlásellenesekre.

A szakértők nem teljesen fogadták el a bal-jobboldal helyett ezt az új felosztást, viszont azt ők is elfogadták: valóban új diskurzusok születtek, és a politikai szereplők másképpen értelmezik a valóságot, aminek több oka is van.

A megrendült európai identitás

„A migránsellenes-, migránssimogató-féle politikai polarizáció abszurd, a legyen kerítés, vagy ne pedig csak egy néphülyítés" – mondta előadásában Tallár Ferenc filozófus.

Tallár azt vizsgálta, hogy a valósággal szemben miként tematizálják a közbeszédben a migrációt. A filozófus szerint a migránskérdés igazi válsága nem a bevándorlók érkezésében, és az ebből következő megoldandó problémákban gyökerezik, hanem a magabiztos európai identitás megrendülésében, aminek az oka nem a migráció, viszont kiélezi azt.

Szerinte a megrendült identitásnak az oka, hogy az Európa-centrikus világkép megszűnt, hiszen az Európai Unió a világon megtermelt GDP mindössze 24 százalékát adja, míg egy-két évtizeddel ezelőtt ez a szám 33 százalék volt, miközben az Egyesült Államok mellett már Kína is elhagyta Európát.

E megrendült identitás miatt Európának új identitásteremtő diskurzusra van szüksége. Európa régebben a keleti blokkal szemben határozta meg magát, mint a fejlettebb, jól működő jóléti államok összessége, viszont ezt a korábbi fölérendelt viszonyt egy fenyegetettségdiskurzus vette át.

A filozófus szerint ez a fenyegetettségdiskurzus egy civilizációs populizmus: ma az európai gondolkodás ott tart, hogy a saját civilizációnk „megmentése” érdekében meg kell védenünk magunkat az idegenektől, és a multikulturalizmus miatt igazából a fehér férfiak vannak elnyomva,

és a lázításon kívül semmilyen más politikai cselekvést nem igényel.

Emiatt a diskurzus miatt nem tudjuk észrevenni a migráció valódi problémáit: azzal, hogy a migráns jelentése azzá vált, hogy azok az afrikai vagy ázsiai idegenek, akik fenyegetik az Európában lévő jót, háttérbe szorulnak az olyan kérdések, hogy vannak közöttük segítségre szoruló menekültek, a jobb élet reményében elindult gazdasági bevándorlók - akik hasznos tudással rendelkezhetnek Európa számára - vagy biztonsági kockázatot jelentő terrorszervezeti tagok. Ehelyett csak a hergelés és a lázítás megy a homogenizált iszlámmal szemben, miközben a muszlimok egy heterogén, összetett közösséget alkotnak a saját belső törésvonalaikkal és konfliktusaikkal.

Szálkai Kinga, az ELTE TáTK oktatója szerint nincs oksági kapcsolat a klímaváltozás és a migráció között, viszont van közös gyökere a két problémának: a környezetféltő és civilizációt féltő félelemdiskurzusok mellett a globalizációs folyamatok révén gazdasági és társadalmi átalakulások mentek végbe, amelyek egyaránt hatnak a klímaváltozásra és a migrációs folyamatokra is.

A globálissá vált tőke, ami felett már a nemzetállamnak nincs hatalma

Melegh Attila, szociológus szerint azt mondani, hogy azért hagyják el az emberek lakóhelyüket, mert klímaváltozás van: erős túlzás. Ezt egy példával is alátámasztotta: a klímaváltozáskockázati index szerint

A szociológus rámutatott, hogy az 1970-es évektől kezdve a globális felmelegedés intenzitása mellett egy új globalizációs ciklus is elkezdődött. A tőke kilépett a határok közül, és a centrumországok mellett a félperiféria országaiban is megjelent, ami lényegében megszüntette a paraszti világot, és bedöntötte a nem kapitalista rendszereket. A megnőtt piaci versengés miatt megnőtt a jóléti szolgáltatások iránti igény is.

Melegh kutatásai során arra jutott, hogy a tömeges migráció nem vezethető vissza egyéni aktorok racionális döntésére: 

A tőkepiac módosulásával a munkaerőpiac is módosult, ami radikális változásokat indít el a migrációs folyamatokban is. Mivel a gazdasági újraelosztás nem nemzetállami, hanem globális szinten történik, ezért a piac és a tőke a nemzetállamok fölé került, kikerült a politikai kontroll alól, a társadalmakban pedig nőttek az egyenlőtlenségek, ami miatt sok egyén vált kiszolgáltatottá és vesztette el a biztonságos élet lehetőségét.

A migráció valódi oka a globalizáció előnyeihez való egyenlőtlen hozzáférés, és az ebből következő társadalmi és gazdasági változások, amely a különböző térségeket másképpen érint.

A globalizáció csak ront a társadalom ellenállóképességén

Schiffer András volt országgyűlési képviselő szerint a migráció mögött a létfeltételek degradálódása áll. A globalizáció miatt lokálisan már nem mindenhol lehet megélni: sok helyen a munka mellett a jóléti és fizikai biztonság is megszűnt.

Ezt a létfeltétel-romlást azonban a globalizáció mellett a későbbiekben a klímaváltozás is okozhatja. Sőt, Észak-Szíria tekintetében már kimutathatóan az egyik okozója: ugyan a klímaváltozáskockázati index szerint környezetileg Szíriát nem érintette annyira a klímaváltozás, azonban a társadalmi és gazdasági rendszere miatt nem is tudott ellenálló maradni vele szemben. Ezért zajlott le a polgárháború előtt egy belső migráció, mert az aszály és vízhiány sújtotta vidéki területeken a földek művelhetetlenné váltak, ami miatt a paraszti társadalom bérmunkásként a városokban próbált szerencsét. Azonban pusztán a klímaváltozás nem oka a migrációnak, de

Szerinte a klímaváltozáskockázati index nem foglalkozik eleget a társadalmak adottsággaival: a klímaváltozás környezetileg lehet nem annyira terhelő bizonyos területeken, azonban a perifériaországok gazdasági és társadalmi rendszere nem annyira ellenálló, mint a centrumországok fejlett ipara.

Homogenizált kultúra

Schiffer maga is amellett érvelt, hogy a migráció fő okai a globalizáció miatt végbemenő társadalmi és gazdasági változások, de emellett szerinte a profitmaximalizáló globális tőke számára még három okból gyümölcsöző is a globális migráció:

1. A munkaerő globális szabad mozgásával a centrumországokban leszoríthatóak a bérek.

2. A centrumországok elszívják a periféria országokból a jó munkaerőt, így a centrumországok további gazdasági fejlődést érnek el, míg a periféria lokálisan lakhatatlanná válik.

3. Az uniformizált kultúra létrehozásával a marketingkampányokat nem kell optimalizálni lokális szinten.

Schiffer szerint az iszlamizációtól való félelem diskurzusa egy hamis valóságképre épül, mert

Valóban biztonságpolitikai kérdés a migráció? És a klímavédelem miért nem az?

Szálkai Kinga, az ELTE TáTK oktatója szerint káros, hogy a migráció biztonságpolitikai értelmezést kap. Ugyan a biztonság fogalmát lehet tágan is értelmezni, amiben a katonai biztonságon kívül a politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti biztonságok is megjelennek, viszont a migráció folyamatának biztonságosítása katonai értelemben ment végbe.

Szerinte az, hogy a migráció ilyen értelmezésben jelent meg a közbeszédben, egy negatív dolog, mert így nem tudják a hagyományos napi politikán belül kezelni: a migráció a kommunikációban egy rendkívüli eseménnyé vált, amivel szemben csak rendkívüli eszközökkel lehet fellépni. Így elfogadhatóvá válik, hogy bizonyos jogokat korlátozunk a megoldandó biztonsági feladat érdekében, és más problémák a háttérbe kerülnek,

Ez az oktató szerint ellehetetleníti a témával kapcsolatosan a normális vitákat, és emiatt hasonlítják össze a migrációt a terrorveszéllyel, miközben ezek összehasonlítása és egyértelművé tétele tévútra vezet minket a probléma definiálásában és megoldásában.

Szálkai szerint a migráció esetében hasznos lenne, ha kikerülne a biztonsági értelmezés alól, hogy valódi szakpolitikai megoldásokat találhassunk a problémára, és ne pedig terrorveszéllyel riogassák az embereket. A klímaváltozásnál pedig az lenne hasznos, ha egy biztonsági értelmezésbe kerülne, véli Szálkai. Jelenleg a klímaváltozással úgy vannak, hogy először oldja meg az egyén, majd a különböző civil szervezetek és zöld pártok, és csak azután foglalkozzon vele az állam, és a különböző nemzetközi szervezetek, ha a lentebbi szinteken a problémát nem sikerült megoldani, azonban az államok és a nemzetközi szereplők nem foglalkoznak a témával kielégítően.

A migráció és a klímaváltozás között nincs világos oksági kapcsolat

A kerekasztalbeszélgetésen kiderült, hogy bár mindkét probléma fontos, és megoldandó feladat, közöttük nincsen világos oksági kapcsolat: ha megoldanánk a klímaválságot, még ugyanúgy lenne migráció. Alapvetően a gazdasági- és újraelosztási rendszerünk újragondolásában van a megoldás: ha globális helyett lokálisan folyna termelés, akkor az növelné a létbiztonságot, ami csökkentené a rurális területek elnéptelenedésének folyamatát.

A lokális termelés és értékesítés emellett a környezetre is pozitív hatással lenne, mivel nem kellene annyit szállítani, ezáltal a gazdasági rendszerünk ökológiai lábnyoma is csökkenne. Emellett fontos lenne a klímaváltozásra nagyobb figyelmet fordítani, mert környezetünk rombolásával saját létfeltételeinket degradáljuk.

FOTÓ: Sisák Eszter