+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 8. péntek, 16:37
Egy tényfeltáró honlap szerint az idei irodalmi Nobel-díjas még Slobodan Miloševićtól kapott jugoszláv útlevelet (ami ma szerbnek számít), emiatt viszont le kellett volna mondania az osztrákról. Kiderül-e, hogy végül Ausztria vagy Szerbia lehet-e büszke az irodalmi Nobel-díj átadásakor?

Az idei irodalmi Nobel-díj jelentős vitákat szült, ugyanis a díjazott Peter Handke – noha irodalmi munkássága vitathatatlanul díjazásra érdemes – a 1990-es és 2000-es években többször is egyértelműen kiállt Slobodan Milošević rezsimje mellett. Egy 1996-os könyvében Szerbiát mutatta be a jugoszláv polgárháború igazi áldozataként, 2006-ban pedig beszédet mondott Slobodan Milošević, egykori szerb államelnök temetésén. Nemrég előkerült egy régebbi interjúja, amiben a srebrenicai népirtás kapcsán annyit mond: az szerinte a szerbek bosszúreakciója volt, „el nem ítélné, de nem is helyeselné”.

 

Az európai értelmiségi világban azóta dúl a vita Handkéról. Saša Stanišić, a Német Könyvdíj idei díjazottja hazugsággal vádolta meg Handkét, Wim Wender filmrendező vagy Elfriede Jelinek, a korábbi osztrák irodalmi Nobel-díjas viszont kiállt mellette. Most már azonban

 

az is kérdéses, hogy egyáltalán Ausztria lesz-e gazdagabb egy újabb Nobel-díjassal, vagy Szerbia.

 

A The Intercept tényfeltáró portal állítása szerint ugyanis Peter Handke 1999-ben – a Szerbia elleni bombázások alatti szerbpárti kiállásáért – megkapta Miloševićtől a jugoszláv állampolgárságot. (Akkor még létezett a már csak Szerbiát és Montenegrót lefedő Jugoszlávia.) Az útlevelet 1999 nyarán vehette át Jugoszlávia bécsi nagykövetségén. Amúgy nem is kellett nagy nyomozás ennek kiderítéséhez, ugyanis az Osztrák Nemzeti Könyvtár által fenntartott Handke-portálon (azaz a Handke-életművet kezelő internetes felületen) megtalálható egy fotó, ami nem mást mutat, mint Handke jugoszláv útlevelét.

 

Önmagában persze – eltekintve Milošević melletti kiállástól – nem lenne gond, ha Handkének jugoszláv útlevele is lenne, ami ma szerb állampolgárságot jelent. Azonban Ausztria tiltja a kettős állampolgárságot: Ha egy osztrák polgár egy másik ország állampolgárságát elnyeri, azonnal le kell mondania az osztrák állampolgárságáról. Handke azonban nem jelentette egyetlen oszták hatóságnak sem, hogy jugoszláv állampolgárságot is szerzett volna.

 

Handke jugoszláv útleveléhez Hans Wiedrich, a Salzburgi Ünnepi Játékok egykori szóvívője jutott, ugyanis Handkétől felvásárolt számos személyes tárgyat. A jugoszláv útlevél már akkor feltűnt neki, Handke azonban azt válaszolta:

 

erre csak azért lett volna szüksége, mert külföldi állampolgárként többet kellett volna fizetnie a szerbiai szállodákban.

 

Handke Wiedrichnek elismerte tehát: ő maga kérte a jugoszláv útlevelet.

 

Az akkor hatályban lévő jugoszláv szabályozás értelmében azonban csak jugoszláv állampolgárok kaphattak jugoszláv útlevelet (kivéve a diplomaútlevelet, de Handkéé nem diplomataútlevél). Azaz Handke nem csak útlevelet, de állampolgárságot is kellett, hogy kapjon. Erre utal az útlevél szövege is, ahol Handke nemzetiségeként (avagy állampolgárságaként) annyi van csak megadva: jugoszláv. Holott ő osztrák állampolgár (is) volt akkor.

 

A szerb Večernje Novostinak Handke azt nyilatkozta tegnap: nem jugoszláv állampolgár, az útlevelet csak azért kapta, hogy szabadon utazhasson a miloševići Jugoszláviában.

 

Karintia tartomány azonban bejelentette: kivizsgálják, hogy valóban elnyerte-e Handke 1999-ben a jugoszláv állampolgárságot, ez ugyanis – néhány kivételtől eltekintve – automatikusan az osztrák elvesztését vonja maga után. Handke azonban nem jelentette be a jugoszláv útlevelét (állampolgárságát), nem is kérte az osztrák állampolgárság kivételes megtarthatóságát – azaz ha kiderül, hogy 1999-ben tényleg jugoszláv állampolgárságot szerzett, akkor még a december 10-I Nobel-díj átadó előtt elveszítheti az osztrák útlevelét.

 

Ezzel Ivo Andrić után Peter Handke lenne a második jugoszláv (és az első szerb) irodalmi Nobel-díjas.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás