+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 8. péntek, 16:37
Egy tényfeltáró honlap szerint az idei irodalmi Nobel-díjas még Slobodan Miloševićtól kapott jugoszláv útlevelet (ami ma szerbnek számít), emiatt viszont le kellett volna mondania az osztrákról. Kiderül-e, hogy végül Ausztria vagy Szerbia lehet-e büszke az irodalmi Nobel-díj átadásakor?

Az idei irodalmi Nobel-díj jelentős vitákat szült, ugyanis a díjazott Peter Handke – noha irodalmi munkássága vitathatatlanul díjazásra érdemes – a 1990-es és 2000-es években többször is egyértelműen kiállt Slobodan Milošević rezsimje mellett. Egy 1996-os könyvében Szerbiát mutatta be a jugoszláv polgárháború igazi áldozataként, 2006-ban pedig beszédet mondott Slobodan Milošević, egykori szerb államelnök temetésén. Nemrég előkerült egy régebbi interjúja, amiben a srebrenicai népirtás kapcsán annyit mond: az szerinte a szerbek bosszúreakciója volt, „el nem ítélné, de nem is helyeselné”.

 

Az európai értelmiségi világban azóta dúl a vita Handkéról. Saša Stanišić, a Német Könyvdíj idei díjazottja hazugsággal vádolta meg Handkét, Wim Wender filmrendező vagy Elfriede Jelinek, a korábbi osztrák irodalmi Nobel-díjas viszont kiállt mellette. Most már azonban

 

az is kérdéses, hogy egyáltalán Ausztria lesz-e gazdagabb egy újabb Nobel-díjassal, vagy Szerbia.

 

A The Intercept tényfeltáró portal állítása szerint ugyanis Peter Handke 1999-ben – a Szerbia elleni bombázások alatti szerbpárti kiállásáért – megkapta Miloševićtől a jugoszláv állampolgárságot. (Akkor még létezett a már csak Szerbiát és Montenegrót lefedő Jugoszlávia.) Az útlevelet 1999 nyarán vehette át Jugoszlávia bécsi nagykövetségén. Amúgy nem is kellett nagy nyomozás ennek kiderítéséhez, ugyanis az Osztrák Nemzeti Könyvtár által fenntartott Handke-portálon (azaz a Handke-életművet kezelő internetes felületen) megtalálható egy fotó, ami nem mást mutat, mint Handke jugoszláv útlevelét.

 

Önmagában persze – eltekintve Milošević melletti kiállástól – nem lenne gond, ha Handkének jugoszláv útlevele is lenne, ami ma szerb állampolgárságot jelent. Azonban Ausztria tiltja a kettős állampolgárságot: Ha egy osztrák polgár egy másik ország állampolgárságát elnyeri, azonnal le kell mondania az osztrák állampolgárságáról. Handke azonban nem jelentette egyetlen oszták hatóságnak sem, hogy jugoszláv állampolgárságot is szerzett volna.

 

Handke jugoszláv útleveléhez Hans Wiedrich, a Salzburgi Ünnepi Játékok egykori szóvívője jutott, ugyanis Handkétől felvásárolt számos személyes tárgyat. A jugoszláv útlevél már akkor feltűnt neki, Handke azonban azt válaszolta:

 

erre csak azért lett volna szüksége, mert külföldi állampolgárként többet kellett volna fizetnie a szerbiai szállodákban.

 

Handke Wiedrichnek elismerte tehát: ő maga kérte a jugoszláv útlevelet.

 

Az akkor hatályban lévő jugoszláv szabályozás értelmében azonban csak jugoszláv állampolgárok kaphattak jugoszláv útlevelet (kivéve a diplomaútlevelet, de Handkéé nem diplomataútlevél). Azaz Handke nem csak útlevelet, de állampolgárságot is kellett, hogy kapjon. Erre utal az útlevél szövege is, ahol Handke nemzetiségeként (avagy állampolgárságaként) annyi van csak megadva: jugoszláv. Holott ő osztrák állampolgár (is) volt akkor.

 

A szerb Večernje Novostinak Handke azt nyilatkozta tegnap: nem jugoszláv állampolgár, az útlevelet csak azért kapta, hogy szabadon utazhasson a miloševići Jugoszláviában.

 

Karintia tartomány azonban bejelentette: kivizsgálják, hogy valóban elnyerte-e Handke 1999-ben a jugoszláv állampolgárságot, ez ugyanis – néhány kivételtől eltekintve – automatikusan az osztrák elvesztését vonja maga után. Handke azonban nem jelentette be a jugoszláv útlevelét (állampolgárságát), nem is kérte az osztrák állampolgárság kivételes megtarthatóságát – azaz ha kiderül, hogy 1999-ben tényleg jugoszláv állampolgárságot szerzett, akkor még a december 10-I Nobel-díj átadó előtt elveszítheti az osztrák útlevelét.

 

Ezzel Ivo Andrić után Peter Handke lenne a második jugoszláv (és az első szerb) irodalmi Nobel-díjas.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás