+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. november 10. vasárnap, 08:04
Véget ért a Fülledt utcák is, a HBO egyik legszókimondóbb sorozata, ami túlzott drámák és feltűnösködés nélkül mutat be egy mára letűnt kort, és állít emléket New York vadromantikájának.

Sok mindentől lehet jó egy sorozat vagy film: a király alapötlettől kezdve a fordulatos akciókon át a látványvilágig minden le tud nyűgözni, de talán annyira furán még semminek nem sikerült, mint a héten véget ért Fülledt utcáknak. A három évadból és 25 részből álló sorozatnak ugyanis kifejezetten az előnyére vált, hogy tulajdonképpen nem történik benne semmi.

 

Persze vannak változó viszonyok, párbeszédek, halálesetek, de a Dróttal már történelmet csinált George Pelecanos-David Simon alkotása még a kultsorozathoz képest sem tartalmaz izgalmakat, hiszen bár elvileg a keleti-parti prostitúcióról és az abból kinőtt pornóiparról szól, valójában ez egy óda New York régi arcához. Ahhoz a városhoz, ami még kemény hely volt, ahol a Times Square környéke még nem az óriási reklámok miatt volt számon tartva, hanem a rettentő közbiztonság miatt, de ahonnan mégis ki tudott nőni egy különleges, a korát megelőzően szabadelvű közeg.

 

Nyilván azért, mert ahol leginkább kurvák, drogosok és egyéb ügyeskedők laknak, ott elég nehéz erkölcsösséget számonkérni a másikon.

 

A Fülledt utcák három évadban mutatta be New York változásait olyan stílusérzékkel, amivel az első rész közepétől érzi a néző, hogy bele akar merülni ebbe a sorozatba még akkor is, ha nincsenek nagy cliffhangerek a részek végén. Az HBO-n futó sorozat egyszerűen csak mesél, felesleges drámázás nélkül: itt a halálesetek épp úgy csak részei a világ körforgásának, mint egy szakítás. Egyikben sem ítélkezik, csak úgy megtörténnek, mert az ilyen dolgok meg szoktak történni. Közben rajzolódik ki egy a klasszikus öltönyös stricik uralta világ, akik a pornóipar megjelenésével szép lassan kiszorulnak, hogy aztán a záró évadra teljesen el is tűnjenek a képből.

 

 

Az október végén lezárt sorozat búcsúévada tényleg a lezárásról szól: már az elejétől érezni, hogy szép lassan minden szálat el akarnak varrni. Ameddig a második évad épp arról a csúcsról szólt, amikor egy átlagos prostituáltból gazdag kokainista lehet attól, hogy kamerák előtt szexel emberekkel, egyre erősebben építi fel magát a helyi meleg közösség, miközben az illegálisan működő klubok a legnagyobb békében üzemelnek hajnalig, addig a zárás ennek a vad, de rettentő érdekes világnak az eltűnését dokumentálja.

 

A 80-as évek New Yorkjában már megjelenik az AIDS, ami megtizedeli a korábban csak felhőtlen dugásra gondoló társaságot, az emiatt kimondott egészségügyi vészhelyzet pedig pont kapóra jön a város vezetésének arra, hogy bezárassák a bordélyházakat,

 

a megtisztult helyekre pedig gazdag befektetőket hívnak, és szép felhőkarcolókat építenek.

 

Ahogy a város addigi arcának eltűnését, úgy a szereplők személyes történetét is kiváló érzékkel vezetik végig: a talán leginkább főszereplőnek mondható Vincent és Abby kapcsolatának kérdését pont olyan magabiztossággal vezetik le, mint az utolsó még erkölcsökkel és vér nélkül dolgozó maffiózó, Rudy sorsát. Candy figurája is választ kap arra a kérdésre, hogy lehet-e tényleg valami művészetféleséget csinálni a pornóból kiindulva, és persze Lori is rájön, merre vezet az út, ha már nem a csúcson lévő pornósztár vagy, csak egy lány, akinek évek óta nem volt egy józan pillanata. 

 

 

A másfél órás befejező rész pontosan olyan, amilyennek egy jól megtervezett zárásnak kell lennie: nem egy jó történetet búcsúztatunk, hanem szinte jó ismerősöket, akik közül még a legkevesebb szerepet kapottaknak is sikerült annyira jól bemutatni a motivációit és jellemvilágát, hogy érdekel, mi lett velük.

 

Nem is sorozatkritika ez az írás, inkább kérés: ülj le és nézd meg a Fülledt utcákat, mert nem csak a szuperhős-univerzum előtti mozgóképgyártás szépségei köszönnek belőle vissza, de történelemleckeként is használható azoknak, akik hozzám hasonlóan nem teljesen értették, mitől lett New York ennyire fontos pontja a világnak, és azt hitték, Manhattan mindig is a gazdagság és boldogság szimbóluma volt. Ameddig a szolgáltatók ilyen projektekre adnak pénzt, mint amilyen a Fülledt utcák volt, addig nem kell temetni a filmipart, maximum a mozit.

 

FOTÓK: HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagoltak egy Marx-szobrot.

Vladimir Bleszkebnyij tagadja a Szovjetunió megszűnését, és magát is szovjet állampolgárnak vallja, az orosz hatóságokat pedig nem tartja legitimnek.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás