+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Ruttkay Lili & Győri Boldizsár
2019. november 7. csütörtök, 13:38
Hogy éli meg Erdoğan aggresszióját a budapesti kurd és török közösség? A török döneresekben dolgozók elmesélték az Azonnalinak, milyen volt üldöztetésben felnőni, és mit szólnak hozzá, hogy új hazájukban Erdoğan szívesen látott vendéggé vált.

Megtámadta Törökország az Észak-Szíriában található, kurd fennhatóság alatt álló Rozsavát október 9-én. A hadjárat célja, hogy a kurd többségű területre szír menekülteket telepítsen be Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke, ezzel letörve az etnikai többségre alapozott kurd autonómiát.

 

A kurdok a világ legnagyobb ország nélküli népe, 35-40 millióan laknak négy ország, Irán, Irak, Szíria és Törökország határain belül. Hiába élnek egy tömbben, évszázadok óta sikertelenül próbálják létrehozni a független, autonóm Kurdisztánt. Ennek a törekvésnek volt egy állomása a szíriai állam romjain felépülő, kurd igazgatású terület, Rozsava. (Bővebben erről itt írtunk).

 

A kurdok helyzetét sokáig segítette, hogy az amerikaiak legfőbb szárazföldi haderejeként működtek az Iszlám Állam elleni harcban, ám nem volt B-tervük arra az esetre, ha Donald Trump elnök úgy dönt, kivonja a területről az addig Erdoğan ellen élő pajzsként funkcionáló amerikai katonákat. A kurdoknak így egyedüli segítségként a PKK (Törökországi Kurd Munkáspárt) maradt, őket viszont az EU, az Egyesült Államok és Törökország is terroszervezetnek nyilvánította. 

 

Ahogy Kardos Gábor is írta az Azonnalin, a kurd autonómiatörekvéseket világszerte a döneresek finanszírozzák, ideértve a budapestieket is. Ezért utánajártunk a városi legendának, és bár gyanús pénzmozgásokat nem találtunk, kiderült: a kurdok és a törökök egyöntetően gyűlölik Erdoğant és rendszerét, egymással viszont jól megférnek Budapesten. 

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás