+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 5. kedd, 18:57
Problémákból viszont akad bőven, kezdve a KESMA létrehozásától a kormányzati hirdetéskampányokon át a gyülekezési törvényig.

Elkészítette éves, az egyes országokban az internet szabadságáról szóló jelentését a Freedom House amerikai civil szervezet: a szabadságjogokkal és demokráciával foglalkozó szervezet 65 országban vizsgálta tüzetesen az internet szabadságát, közülük Közép-Európából csak Magyarország került terítékre.

 

Mindenesetre

 

a jelentés szerint Magyarország a megszerezhető száz pontból 72-t kapott, szabadnak pedig 70 ponttól tartották az internetet egy adott államban,

 

szóval hazánk még éppen a szabad kategóriába esik. Ahogy egyébként az összes többi vizsgált EU-tagállam is, igaz, azok Magyarországnál magasabb pontszámokat értek el. Olaszország 75, Franciaország 76, az Egyesült Királyság 77, Németország pedig 80 pontot értek el, de még ők is elmaradnak a két éllovas, a 94 pontos Észtország, és a 95 pontos listavezető Izland előtt. Ezek azok az országok, melyek a Freedom House szerint a legjobban védik az internet szabadságát, de 87 ponttal még Kanada is felfért a dobogó harmadik fokára.

 

A civil szervezet egyébként Magyarországról szóló, részletes jelentésében úgy tartotta, bár a magyar interneten kifejezetten ritkák a tartalomkorlátozások és hazánkban egyre többen használják az internetet, az online médiapiac „erősen torzult” a kormánypárti média dominanciája miatt. A jelentés azonban korlátozó tényezőként említi azt a gyülekezési törvény tavaly októberben elfogadott módosítását, melynek értelmében egy tüntetést, demonstrációt az esemény közvélemény előtti bejelentése előtt legalább 48 órával kötelező bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

 

Említést tesznek a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) tavaly év végi megalakulásáról is,

 

mikor is a kormánypárti médiaszolgáltatók odaajándékozták médiatermékeiket a nonprofit szervezethez, így egy központosított, kormánypárti médiaalapítványt hozva létre. Felemlegetik, hogy miután a KESMA megalakulását a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította, az összeolvadást a versenyhatóság sem tudta vizsgálni.

 

A jelentés számos részletre kiterjedően vizsgálja a magyarországi online médiapiacot, de többek között kritizálja a májusi EP-választási kampány előtt nyilvánosságra hozott, Jean-Claude Junckert Soros Györggyel lejáratni kívánó kormányzati hirdetéskampányt. Megemlítik, hogy a nemzeti konzultációk, illetve az egyes híroldalakat jelentős forrásokhoz juttató kormányzati hirdetések a kormány kommunikációs stratégiájának fontos részét képezik, például csak 2019 első három hónapjában 15,4 milliárd forintot „kommunikált el” a kormány.

 

Magyarország viszont a Freedom House-jelentés szerint viszont még így is jóval szerencsésebb helyzetben van, mint pár olyan ország a jelentésben, ahol az internetet az államhatalom jelentősen korlátozza. A vizsgált államok közül

 

a legkevésbé Kínában (10 pont), Iránban (15 pont) és Szíriában (17 pont) volt szabad az internet,

 

de csupán 31 pontos eredményével Oroszország sem lehet büszke, ahogyan a mezőny hátsóbb részében van a 37 pontos Törökország is.

 

A teljes jelentést itt lehet bővebben böngészni, érdemes!

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás