+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 5. kedd, 18:57
Problémákból viszont akad bőven, kezdve a KESMA létrehozásától a kormányzati hirdetéskampányokon át a gyülekezési törvényig.

Elkészítette éves, az egyes országokban az internet szabadságáról szóló jelentését a Freedom House amerikai civil szervezet: a szabadságjogokkal és demokráciával foglalkozó szervezet 65 országban vizsgálta tüzetesen az internet szabadságát, közülük Közép-Európából csak Magyarország került terítékre.

 

Mindenesetre

 

a jelentés szerint Magyarország a megszerezhető száz pontból 72-t kapott, szabadnak pedig 70 ponttól tartották az internetet egy adott államban,

 

szóval hazánk még éppen a szabad kategóriába esik. Ahogy egyébként az összes többi vizsgált EU-tagállam is, igaz, azok Magyarországnál magasabb pontszámokat értek el. Olaszország 75, Franciaország 76, az Egyesült Királyság 77, Németország pedig 80 pontot értek el, de még ők is elmaradnak a két éllovas, a 94 pontos Észtország, és a 95 pontos listavezető Izland előtt. Ezek azok az országok, melyek a Freedom House szerint a legjobban védik az internet szabadságát, de 87 ponttal még Kanada is felfért a dobogó harmadik fokára.

 

A civil szervezet egyébként Magyarországról szóló, részletes jelentésében úgy tartotta, bár a magyar interneten kifejezetten ritkák a tartalomkorlátozások és hazánkban egyre többen használják az internetet, az online médiapiac „erősen torzult” a kormánypárti média dominanciája miatt. A jelentés azonban korlátozó tényezőként említi azt a gyülekezési törvény tavaly októberben elfogadott módosítását, melynek értelmében egy tüntetést, demonstrációt az esemény közvélemény előtti bejelentése előtt legalább 48 órával kötelező bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

 

Említést tesznek a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) tavaly év végi megalakulásáról is,

 

mikor is a kormánypárti médiaszolgáltatók odaajándékozták médiatermékeiket a nonprofit szervezethez, így egy központosított, kormánypárti médiaalapítványt hozva létre. Felemlegetik, hogy miután a KESMA megalakulását a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította, az összeolvadást a versenyhatóság sem tudta vizsgálni.

 

A jelentés számos részletre kiterjedően vizsgálja a magyarországi online médiapiacot, de többek között kritizálja a májusi EP-választási kampány előtt nyilvánosságra hozott, Jean-Claude Junckert Soros Györggyel lejáratni kívánó kormányzati hirdetéskampányt. Megemlítik, hogy a nemzeti konzultációk, illetve az egyes híroldalakat jelentős forrásokhoz juttató kormányzati hirdetések a kormány kommunikációs stratégiájának fontos részét képezik, például csak 2019 első három hónapjában 15,4 milliárd forintot „kommunikált el” a kormány.

 

Magyarország viszont a Freedom House-jelentés szerint viszont még így is jóval szerencsésebb helyzetben van, mint pár olyan ország a jelentésben, ahol az internetet az államhatalom jelentősen korlátozza. A vizsgált államok közül

 

a legkevésbé Kínában (10 pont), Iránban (15 pont) és Szíriában (17 pont) volt szabad az internet,

 

de csupán 31 pontos eredményével Oroszország sem lehet büszke, ahogyan a mezőny hátsóbb részében van a 37 pontos Törökország is.

 

A teljes jelentést itt lehet bővebben böngészni, érdemes!

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás