+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 5. kedd, 18:57
Problémákból viszont akad bőven, kezdve a KESMA létrehozásától a kormányzati hirdetéskampányokon át a gyülekezési törvényig.

Elkészítette éves, az egyes országokban az internet szabadságáról szóló jelentését a Freedom House amerikai civil szervezet: a szabadságjogokkal és demokráciával foglalkozó szervezet 65 országban vizsgálta tüzetesen az internet szabadságát, közülük Közép-Európából csak Magyarország került terítékre.

 

Mindenesetre

 

a jelentés szerint Magyarország a megszerezhető száz pontból 72-t kapott, szabadnak pedig 70 ponttól tartották az internetet egy adott államban,

 

szóval hazánk még éppen a szabad kategóriába esik. Ahogy egyébként az összes többi vizsgált EU-tagállam is, igaz, azok Magyarországnál magasabb pontszámokat értek el. Olaszország 75, Franciaország 76, az Egyesült Királyság 77, Németország pedig 80 pontot értek el, de még ők is elmaradnak a két éllovas, a 94 pontos Észtország, és a 95 pontos listavezető Izland előtt. Ezek azok az országok, melyek a Freedom House szerint a legjobban védik az internet szabadságát, de 87 ponttal még Kanada is felfért a dobogó harmadik fokára.

 

A civil szervezet egyébként Magyarországról szóló, részletes jelentésében úgy tartotta, bár a magyar interneten kifejezetten ritkák a tartalomkorlátozások és hazánkban egyre többen használják az internetet, az online médiapiac „erősen torzult” a kormánypárti média dominanciája miatt. A jelentés azonban korlátozó tényezőként említi azt a gyülekezési törvény tavaly októberben elfogadott módosítását, melynek értelmében egy tüntetést, demonstrációt az esemény közvélemény előtti bejelentése előtt legalább 48 órával kötelező bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

 

Említést tesznek a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) tavaly év végi megalakulásáról is,

 

mikor is a kormánypárti médiaszolgáltatók odaajándékozták médiatermékeiket a nonprofit szervezethez, így egy központosított, kormánypárti médiaalapítványt hozva létre. Felemlegetik, hogy miután a KESMA megalakulását a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította, az összeolvadást a versenyhatóság sem tudta vizsgálni.

 

A jelentés számos részletre kiterjedően vizsgálja a magyarországi online médiapiacot, de többek között kritizálja a májusi EP-választási kampány előtt nyilvánosságra hozott, Jean-Claude Junckert Soros Györggyel lejáratni kívánó kormányzati hirdetéskampányt. Megemlítik, hogy a nemzeti konzultációk, illetve az egyes híroldalakat jelentős forrásokhoz juttató kormányzati hirdetések a kormány kommunikációs stratégiájának fontos részét képezik, például csak 2019 első három hónapjában 15,4 milliárd forintot „kommunikált el” a kormány.

 

Magyarország viszont a Freedom House-jelentés szerint viszont még így is jóval szerencsésebb helyzetben van, mint pár olyan ország a jelentésben, ahol az internetet az államhatalom jelentősen korlátozza. A vizsgált államok közül

 

a legkevésbé Kínában (10 pont), Iránban (15 pont) és Szíriában (17 pont) volt szabad az internet,

 

de csupán 31 pontos eredményével Oroszország sem lehet büszke, ahogyan a mezőny hátsóbb részében van a 37 pontos Törökország is.

 

A teljes jelentést itt lehet bővebben böngészni, érdemes!

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás