+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bukovics Martin
2019. november 5. kedd, 07:27
Mi lesz a kulturális térbe visszatérő Puzsér Róbert csapatával most, hogy megvolt a főpolgármester-választás? Milyen hibákat követtek el, és bánják-e, hogy állandóan Karácsony Gergellyel foglalkoztak? Na és elégedettek-e azzal, hogy Puzsér 4,46 százalékot kapott a választáson? Nagyinterjú Zaránd Péterrel, Puzsér Róbert kampányfőnökével.

Kezdjük a legelején. Honnan jött a Sétáló Budapest ötlete?

 

Robi tíz éve kezdett el gondolkodni a Sétáló Budapest vízióján. A Sétáló Budapest Facebook-oldala sem most, hanem 2015-ben indult, szóval jóval korábban kezdődött ez, minthogy Robi tavaly októberben bejelentette a főpolgármester-jelölti indulását.

 

A bejelentés előtt viszont nem beszélt Puzsér Róbert erről nyilvánosan. Miért csak tavaly állt ezzel elő?

 

Erről őt kell megkérdezni. Nyilván más, ha az ember egy közhivatalért indul el, mint bármilyen más kulturális és médiaszereplés. Tavaly nyáron döntötte el, hogy ezzel a Sétáló Budapest víziójával érdemes lenne elindulni a főpolgármester-választáson. Ebből jött az, hogy én szeptemberben találkoztam Robival átbeszélni, hogy milyen is lehetne a közös munka.

 

Akkor ön viszont még a Momentum tagja volt.

 

Igen. Úgy szoktam mondani, hogy két lépésben szűnt meg a Momentum-tagságom: először a kampányvezetésről mondtam le még 2017 decemberében, utána pedig tavaly ténylegesen kiléptem a pártból. De ez utóbbi már csak egy formai döntés volt. Szerencsésebb lett volna, ha fel tudom függeszteni a tagságomat, de erre nem volt lehetőség.

 

Akkor jól értem, hogy Puzsér Róbert kereste meg, hogy legyen a kampányfőnöke?

 

Igen.

 

Miért pont önt kereste meg?

 

Robi párján keresztül, aki momentumos vezető volt, volt összeköttetésünk. Leginkább neki köszönhető, hogy engem keresett meg.

 

A Sétáló Budapest kampányának kezdetén felszólította Puzsér Róbert a Momentumot, hogy álljanak be mögé. Ez komoly elképzelés volt, vagy inkább arról szólt, hogy a Momentum tábora kellett önöknek?

 

Úgy tudom, a Momentum vezetésében nem volt tiszta kép arról, hogy mihez kezdjenek velünk.

 

Az biztos, hogy Puzsér Róbert személyét korábban tisztelet övezte a Momentumban, és első hallásra sokaknál pozitív fogadtatásra talált, hogy álljanak be Robi mögé.

 

Viszont tavaly októberben értesültünk arról is, hogy a Momentum már elég régen a szocik tenyerébe csapott, és megállapodtak Molnár Zsolttal. Így annak, hogy mint centrumpárt a Momentum támogassa Puzsér Róbert indulását, nem volt realitása. Naivan azt gondoltuk, hogy van, valójában nem volt. Tavaly nyáron még nem tudhattuk, hogy az ellenzéki együttműködés Karácsony Gergőre lett kitalálva.

 

Tekintve a Momentum felívelő csillagát az EP-választás óta, illetve a Sétáló Budapest eredményét október 13-án, nem bánja, hogy otthagyta a Momentumot?

 

Egyáltalán nem. Miért is bánnám? Mert ha ott maradok, kinézett volna nekem is valami pozíció?

 

Mert mintegy százötvenen politikai tisztségbe jutottak a Momentumban? Azért kezdtük el öt emberrel a Momentumot, mert azt gondoltuk, hogy az országnak egy más politikai minőségre van szüksége. Saját politikai közösséget akartunk kialakítani, így nem gondoltunk szövetséget kötni semmilyen más párttal, mint a szocialistákkal vagy a Demokratikus Koalícióval.

 

 

Nem lehet, hogy az élet rádöbbentette a Momentumot arra, hogy nincs más út, mint az összefogás?

 

Nem tudom, hogy a Momentumot mi, de valami biztosan rádöbbentette, hogy ez az út pozíciókhoz és sikerhez vezeti el őket.

 

Meg mondjuk lehetőséghez arra, hogy az önkormányzatokban és az Európai Parlamentben változást érjenek el.

 

Politikát szerintem nem azon a logikán érdemes csinálni, hogy ha van pozíció, akkor van siker. Szerintem a Momentumot pont olyan ügyekért és személyekért hoztuk létre, mint a Sétáló Budapest és Puzsér Róbert.

 

Persze, de pozíció nélkül nincs Sétáló Budapest. A pozíció az út ahhoz, hogy megvalósuljon a Sétáló Budapest.

 

Azt gondoljuk, hogy biztosan egy jó stratégia létezik csak, ami sikerre vezet? És hogy az az egy jó stratégia azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc kezébe vetjük a Momentumot?

 

A szavazóknak mégiscsak bejött ez a stratégia.

 

Úgy tűnik, a budapestiek rezonáltak arra, hogy itt népszavazást tartsanak Orbán Viktorról.

 

Budapesten pedig többségben vannak azok, akik nem szeretik NER-t, és gyűlölik Orbán Viktort.

 

Visszatérve még a múltra: a párt tagsága mennyire volt puzsérista? 

 

Robi megosztó személyiség. Amíg része voltam a Momentumnak, láttam is ezt a különböző fórumokon. Szándékosan nem is vettem részt a Robiról szóló vitákban, mert azt gondoltam, nem lenne fair azokat befolyásolnom.

 

Azt is tudom, hogy egy idő után irtották a fórumaikról a Robiról szóló témákat – ez belsős moderációs gyakorlat volt tavaly téltől egészen addig, amíg a Momentum is érintett nem lett az előválasztásban.

 

De annál, hogy Robi megosztó, sokkal inkább meglepett, hogy azt hallottam sokáig vissza: a Sétáló Budapest megítélése a Momentumon belül ugyanolyan, mint a DK-n belül, és senki nem hitte el, hogy szakemberek komoly munkát végeznek ezzel a programmal. Tavaly decemberben tettük le először, belső körben a programról szóló, hatvanoldalas vitaanyagunkat. Akkor már tudtam, hogy ebben a kampányban mögöttünk van a legkomolyabb szakmai munka. Ez belső tartást is adott a kampánycsapatnak.

 

Két párt is beállt a Sétáló Budapest mögé: az LMP és a Jobbik is. Ki keresett meg kit? 

 

Robi négy potenciális centrumpártot nevezett meg: a Momentumot, az LMP-t, a Jobbikot és kakukktojásként a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot. Utóbbiról azt gondoljuk, semmiképpen sem szabad pártszerűen viselkednie; annak kell maradnia, ami most is, és nem szabad támogatnia senkit. Így Puzsér Róbertet sem.

 

Nem azért, mert ne lenne a kétfarkú kutyákban politikai potenciál, hanem mert ha támogatnának valakit, nem lennének önazonosak.

 

Így aztán a kétfarkú kutyákat nem kerestük, ellentétben az LMP-vel és a Jobbikal. Az LMP gyors döntést hozott: október első felében mutatta be Robi magát és a programját a budapesti LMP-nek, és december 8-án már döntött is az LMP budapesti kongresszusa Robi támogatásáról. A Jobbiknál sokkal tovább tartott, hogy beálljanak mögénk. Sokat egyeztettünk a budapesti és országos pártvezetéssel.

 

Miért húzódott ez olyan sokáig? Mik voltak a Jobbik problémái, miket kértek önöktől?

 

Inkább arról volt szó, hogy a Jobbikban nagy legitimitással bíró döntést szerettek volna hozni, ami mögé fel tudják sorakoztatni a budapesti tagság túlnyomó többségét. Ehhez nekik időre volt szükségük, amit mi – igaz, kissé türelmetlenül, de – végigvártunk. Nagy meglepetést viszont ezt a döntési folyamat sem hozott, ellentétben azzal a döntéssel, amit hoztak az EP-választás után.

 

Vagyis hogy az LMP és a Jobbik is kihátrált Puzsér Róbert mögül.

 

Az LMP akkor a saját maga döntését puccsolta meg.

 

Nem Puzsér volt az, aki nem ment bele az előválasztásba? Erre hivatkozva hátrált ki az LMP mögüle.

 

Akkor lássunk tisztán! Az LMP december 8-i döntése után idén március 14-én született egy centrummegállapodás a Jobbik, az LMP és Puzsér Róbert részvételével. Ebben az szerepelt, hogy a jelölt – azaz Puzsér Róbert – mindent megtesz, hogy részt vegyen az előválasztáson, és ebben támogatják az őt jelölő pártok. Ott volt az is, hogy ebből a megállapodásból ki lehet szállni, amennyiben a jelölt nem indul az előválasztáson. Viszont ez nem adott alapot arra, hogy az LMP ügyvivője visszavonja az LMP december 8-i döntését. Azt csak a budapesti LMP budapesti kongresszusa vonhatta volna vissza. A párt akkori ügyvivője tehát megpuccsolta a saját pártja döntését.

 

Nem lehet, hogy azért történt ez, mert Puzsér Róbert megosztó volt az LMP-n belül is?

 

Erről az LMP-t kell megkérdezni.

 

Az EP-kampányban az LMP és a puzséristák között voltak súrlódások, merthogy az LMP a listavezetőjüket, Vágó Gábort nyomta, míg Puzsér többször is kiállt a kutyapártosok mellett. Nem csak hogy aláírta a kétfarkúak ajánlóívét, még ki is jelentette, hogy rájuk fog szavazni.

 

Felajánlottunk az EP-kampányban ügyeket, amiket lehetett volna közösen képviselni az LMP-vel és a Jobbikkal. Puzsér Róbert háromszor is tartott vidéken közös előadásokat a két párt vezetői mellett. Ezeket lehetett volna talán értékelnie az LMP-nek.

 

Olyan kritikát is kapott a Sétáló Budapest, hogy átverték a két pártot, és valójában önöknek csak a Jobbik és az LMP szavazótábora kellett. Amint azt megszerezték, a pártok mehettek is a levesbe.

 

Persze, mert a szavazótáborok így működnek, hogy „megszerzik őket”... Egyáltalán nem volt ilyen szándékunk. Miért is lett volna? Párttámogatás nélkül, civilként belemenni egy kampányba nagy bátorság, de be is korlátozza a lehetőségeidet.

 

 

Egyébként miben segítettek a Sétáló Budapestnek a pártok?

 

Ez már fontosabb kérdés, végig is kell gondolni.

 

Adtak-e pénzt?

 

Kampányköltségvetésünk csak a civil felajánlásokból, mikroadományokból volt. A beérkezett összegeket folyamatosan frissítve közzé is tettük az oldalunkon.

 

Emberi erőforrás?

 

A Jobbiktól kaptunk egy embert nagyjából egy hónapra. Ő egyébként nálunk maradt azután is, hogy a Jobbik felbontotta a megállapodásunkat. És sokan vannak ilyenek, akik LMP-sként vagy jobbikosként becsatlakoztak a kampányunkba, és végül minket választottak, amikor a pártok szakítottak a Sétáló Budapesttel.

 

A legjobb példa a programkoordinátorunk, Bodrog Zoltán, aki az LMP egyik alapítójaként választotta a Sétáló Budapestet. Ez jelzésértékű.

 

Nagy veszteséget okozott, amikor a két párt kiállt önök mögül?

 

Tekintve, hogy a taktikai szavazás felzabálta a szavazótáborunk felét, akik párttámogatás nélkül nem szavaztak ránk, igen, nagy veszteséget okozott a két párt kihátrálása. Ami fájdalmasabb, az az előválasztás. Nehéz elhinni, de tavaly október végétől idén júniusig magam is rengeteget dolgoztam az előválasztáson, segítettem kitalálni annak szabályait, folyamatát, az informatikai hátteret, és egy csomó dologban egyeztettünk Karácsony Gergőékkel.

 

Mi hoztuk be azt a civil szervezetet, ami később kivitelezte az előválasztást, az aHang-ot. Ezek után nekem fájt, hogy ebben végül nem vettünk részt.

 

Ebben is naivak voltunk: elhittük Karácsony Gergőnek, hogy meg lehet csinálni az előválasztást fair szabályokkal, ahogy abban közösen megállapodtunk. Aztán ő ezt nagyon könnyedén eldobta a gyurcsányi módszer szerint.

 

A másik értelmezés, hogy Puzsér tudta, úgyse nyerhet Karácsonnyal szemben, ezért inkább kihátrált az előválasztásból.

 

Ez a szoci értékelés. De nem így történt. Ha tudtuk, hogy nincs esélyünk Karácsony Gergővel szemben, egyáltalán miért vettünk részt az előválasztásról szóló diskurzusban?

 

Mondjuk hogy a részvétel visszavonása ne tűnjön egyértelmű kifarolásnak.

 

Ez nem lett volna jó kommunikációs stratégia a részünkről. Sőt, az a kérdés is felmerül, hogy miért mi vettük fel a kapcsolatot Karácsony Gergellyel még azelőtt, hogy bejelentkezett volna főpolgármester-jelöltnek. Azért tettük ezt, mert ezt gondoltuk fairnek.

 

És akkor még Karácsony azt mondta nekünk, ő nem fog indulni a főpolgármesterségért. Aztán meg azt ecsetelgette, hogy hamarosan beleszeret majd a főpolgármesteri projektbe.

 

De visszatérve: nem gondoltuk volna, hogy valakinek az az érdeke, hogy három hét alatt lezavarjunk egy kirakat-előválasztást. Ezért nem vettünk részt abban. Volt egy pont, amikor láttuk, hogy amit elképzeltünk, nem fog megvalósulni.

 

Mi volt ez a pont?

 

Az EP-választás után másfél-két héttel volt egy tárgyalás, amikor megszavaztak mindent, amit ők akartak. Hogy márpedig ezzel a határidővel, ezzel az infrastruktúrával, ezzel az informatikai háttérrel fogják megrendezni az előválasztást. És kihagyták a mi feltételeinket is. Létre szerettük volna hozni a budapesti minimumprogramot, ami tartalmazta volna a Sétáló Budapest és Karácsony Gergely programjának minimum elvárásait is. Ez lehetett volna egy kölcsönös alap függetlenül attól, hogy ki nyer.

 

Erről megindultak az egyeztetések, majd elhaltak. Miért vegyünk részt egy olyan előválasztáson, ahol a mi feltételeink egyáltalán nem érvényesülnek? Az kétségtelen, hogy ezzel elvesztettük a pártok és a média támogatását, már ha volt egyáltalán ilyenünk.

 

Kis szereplőként viszont nem tudtak úgy diktálni, mint a nagyok.

 

Kik a nagyok? A szocialista párt? Molnár Zsolt?

 

Például.

 

Így biztosan nem tudunk diktálni. A parkolási maffia nem mögöttünk állt. Nincsen olyan politikai tapasztaltunk, mint Molnár Zsoltnak.

 

Meg úgy alapvetően súlyuk sem. Önök egy civil szervezet, az MSZP viszont egy párt már hivatalban lévő, politikai teljesítménnyel rendelkező képviselőkkel.

 

Mi egy programalapú kampányban voltunk érdekeltek, ami Budapestről szól. Ők meg egy olyanban, ami népszavazás a kesztyűbábokról és Orbán Viktorról.

 

De önök sem a programjukról beszéltek, hanem arról, hogy miért rossz a Momentum és Karácsony Gergely. Ezt utólag nem bánták meg?

 

Egyáltalán nem. Az egyik fő üzenetünk az ellenzékváltás volt. A mi pozíciónkban nem is lehetett volna másképp politizálni, mint őszintén. Miért kellett volna megalkudnunk a szocialistákkal?

 

Más a megalkuvás, és más az, hogy éjjel-nappal Karácsony Gergelyt szidják.

 

Ez nem így volt. Volt egy erős, programközpontú kommunikációnk. Az más kérdés, hogy azt a sajtó nem vette figyelembe. A kifejezetten programalapú közleményeink (ilyen volt mondjuk tízből hat) nulla idézettséget kaptak. De ugyanez elmondható egy Tarlós Istvánt kritizáló közleményről is, azt senki nem vette át. A kormánypárti sajtó értjük, miért nem, az ellenzéki sajtó meg azért nem, mert szerintük az nem érdekes. Ezzel szemben amikor bármilyen, Karácsony Gergelyt kritizáló posztunk volt, azt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki sajtó átvette.

 

 

Akkor döntöttük el végleg, hogy belemegyünk a negatív kampányba, amikor Karácsony Gergely a kampánynyitóján kijelentette, hogy Puzsér Róbert a Fidesz jelöltje.

 

Egy embertől, akivel előtte nagyon nyíltan és őszintén, fél éven keresztül egyeztettünk, és úgy tűnt, ő is egyenlő félként tekint ránk, nem azt várjuk, hogy kesztyűbábozzon és Fidesz-jelöltezzen minket.

 

Milyen hitelességről árulkodik, hogy az, aki az Azonnalinak adott interjújában Puzsér Róbertet – akinek a jószándékát nem vonja kétségbe – legitim jelöltnek nevezi, ugyanazon a napon pedig lejárató kampányt indít, amiben Puzsért a Fidesz bábjának állítja be? Ezután a legalja kommunikáció után nem tehettünk mást, mint hogy felvesszük a kesztyűt.

 

Ilyen a politika, ilyen a kampány, nem?

 

Az eszközeink korlátosak voltak, de a döntésünk, hogy őszinte kampányt csinálunk, legitim volt. Ha végig a Sétáló Budapestről kommunikálunk, ennyi felületünk se lett volna.

 

Na de önként is lemondtak felületről, Puzsér Róbert fél évig tudatosan nem ment be az ATV-be. Ez miért volt jó?

 

Az ATV-s megjelenéssel mit nyertünk volna?

 

Ennyi erővel mit nyertek azzal, hogy a közmédiában meg szerepelt Puzsér Róbert és ön is?

 

Ott összesen háromszor jelent meg Puzsér, és egyik sem volt a közmédiával együttműködő nyilatkozattétel. Én magam egyszer voltam a köztévében, ahol alám kérdeztek, hogy mit gondolok Karácsony Gergelyről és a parkolási botrányról.

 

Én pedig élő műsorban kijelentettem, hogy nem gondolom, hogy a közmédia az a hely, ahol erről nyilatkoznom kell.

 

Az ATV-re vonatkozó döntés mögött az állt, hogy egyik interjúban sem úgy álltak hozzá Robihoz, mint egy jelölthöz. Ehelyett le akarták őt mészárolni. Miért kéne ahhoz asszisztálnunk, hogy egy főpolgármester-jelöltre megpróbálják rásütni, hogy rasszista és kirekesztő?

 

De annak az ügynek volt aktualitása: Setét Jenő cigány polgárjogi aktivista kritizálta Puzsért, aki szerint fel kéne lépni a megélhetési gyermekvállalás ellen.

 

Megtalált valaki egy öt-hat évvel ezelőtti videósorozatot, amit kirakott a Facebook-oldalára, és kapott rá tizenhárom lájkot. Ez volt az „aktualitás”, a hír az ATV számára.

 

A szerkesztői szabadság része eldönteni, hogy ki mit tart hírnek. Az a Hír TV-s interjú is nagy publicitást kapott – nemcsak a kormánysajtóban –, amiben Karácsony Gergely azt állította, nem nácizmus önmagában a zsidó képviselőket listázni.

 

De az valóban aktualitás volt. Viszont egy hat évvel ezelőtti videó mondatait kiragadni a kontextusából, és rosszhiszeműen átértelmezni azokat nem az. Ez egy szinten aluli, ocsmány próbálkozás volt.

 

Megsértődtek?

 

Nem. De azt gondoltuk, hogy ehhez a médiához nem kell ezek után asszisztálni. Egy politikus nem dönthet arról, hogy miben vesz részt, mi igen.

 

A politikus is dönt arról, hogy melyik médiumba menjen be.

 

Igen, láttuk a próbálkozásokat az elmúlt években, hogy a propagandamédiába ne menjünk be, amit általában másfél hétig tudtak tartani. 

 

Akkor ott van Orbán Viktor és az Index esete: 12 éve nem ad interjút a legnagyobb magyar hírportálnak.

 

Oké, van Orbán Viktor, és vannak a magyar politikusok. Lényeg a lényeg:

 

Robinak nagyobb szabadsága volt a kampányban, mint a politikusoknak. Egyáltalán nem akart politikusként viselkedni, amihez végig sikerült is tartania magát.

 

Visszatérve az ATV-re: miután meghoztuk a döntést, hogy nem megyünk be hozzájuk, sokszor kerestek még minket. Mindannyiszor világosan elmondtam nekik, hogy miért nem megyünk. Aztán jött egy fordulópont: a programbemutatónkat követően az ATV műsorvezetője, Krug Emília meglepő módon több riportjában is kiemelte, hogy „lám-lám, micsoda programot mutatott be Puzsér Róbert”. Talán még Gyurcsány Ferencnek is feltette a kérdést, hogy olvasta-e azt. Akkor tettük meg azt a gesztust, hogy a programunk egy dedikált példányát elvittem az ATV-be. Az ezt követő beszélgetések eredménye lett, hogy próbáljuk meg, menjen be Robi az ATV-be akkor, ha az ATV is korrekten fog hozzáállni Robihoz.

 

 

Az ellenzéki vagy független sajtó (nevezzük, ahogy akarjuk) inkább segített, vagy inkább ártott a Puzsér-kampánynak?

 

Ez az idézettség alapján dől el: Karácsonyt körülbelül tizenötször annyi alkalommal idézték, mint Puzsér Róbertet. Karácsonynak nagyon sokat használt a mögé gyakorlatilag teljesen beálló ellenzéki média, miközben mi finoman szólva sem kaptunk hátszelet. Volt öt programalkotási konferenciánk, az elsőre el is jött egy tévé, a többire már igazából újságíró sem. Viszont ha Karácsony Gergely bejelentett random szociális támogatást vagy az ingyen BKV-bérletet, azt az RTL Klub este levetítette másfél millió embernek. Mi az RTL híradójában összesen néhányszor   szerepeltünk egy év alatt.

 

Ha valaki a kampány utolsó két hetében minden nap benne van a legnézettebb híradóban vagy a leglátogatottabb hírportálon, míg a másik semennyire nem jelenik meg, annak látható eredménye van a választáson.

 

Volt arra policy, hogy a kormánymédiával hogyan bánjanak?

 

Úgy bántunk a kormánypárti médiával, ahogy velük kell.

 

Hogyan kell?

 

Az élő műsoros szerepléseken ez látható. Robi sarkosabban fogalmaz, én visszafogottabban, inkább elemző jelleggel. A híradós megkereséseknél meg válaszolt Robi arra a pár kérdésre, amit időnként feltettek nekünk. Aztán a kormánypárti média meg sajnos azt csinálta ezekkel a nyilatkozatokkal, amit.

 

Nem zavarja, hogy felhasználta önöket a kormánypárti média?

 

Nem Berki Krisztiánt használták föl? Nem tudok róla, hogy minket felhasználtak volna.

 

Nyilván jól jött a kormánymédiának, hogy idézhették Puzsér Róbert Karácsony-kritikáit, erősítve Tarlós Istvánt.

 

És erősítették?

 

Lehet, a Puzsér-nyilatkozatok idézése nélkül Tarlós rosszabb eredményt ért volna el.

 

Biztos ez?

 

Az az érzésem, hogy Rogán Antalnak nem volt még annál kontraproduktívabb, bénább kampánystratégiája, mint ez a „Karácsony Gergely alkalmatlan”-féle stratégia.

 

Ha az volt a nagy terv, hogy Puzsér Róbertet, a dühödt embert, akit irányítani nem tudunk, de legalább úgy vágjuk be, hogy nekünk jó legyen... A számok azt mutatják, hogy ez nem működött, sőt.

 

Akkor Puzsér Róbert inkább Tarlóstól vitt el szavazatokat?

 

Nem tudom, kitől vitt el. Azt tudom, hogy Tarlós István öt éve kevesebb szavazatot gyűjtött, mint most. Tőlünk egyébként Karácsony Gergely vitt el sok szavazatot. Nincs erre egzakt mérésünk, de sok olyan választóról tudunk, aki a Sétáló Budapestet és Robit amúgy támogatja, de azért hogy Tarlós István menjen, ahhoz neki Karácsony Gergelyre kellett szavaznia. Azt is tudjuk, hogy a mi választóink inkább fiatalok és rendszerkritikusak. De ezt már Závecz Tibor is elmondta a választások előtt egy hónappal, pontosan ugyanezekkel a szavakkal, hozzátéve, hogy nincs átjárás a Puzsér- és a Karácsony-szavazók között.

 

Nocsak, a választás előtt egy hónappal már elhitték, amit Závecz Tibor mondott?

 

Nem az a kérdés, hogy kinek voltak jók a számai – egyébként utólag úgy tűnik, senkinek –, hanem hogy a közvélemény-kutatók mire használták az eredményeiket a kampány során.

 

Egy szépen felépített Karácsony-kampányt láthattunk, amiben mind az ellenzéki médiának, mind a közvélemény-kutatóknak megvolt a szerepük.

 

Nekünk nem voltak ilyen típusú lehetőségeink, de nem is éltünk volna velük.

 

Az azért elmondható, hogy jobban fáj önöknek Karácsony győzelme, mintha Tarlós nyert volna?

 

Igen.

 

De miért?

 

Több dolog miatt. Egyrészt a Karácsony-kampány folyamatosan nyúlta le a mi kampányelemeinket, mondásainkat, zöldpolitikai motívumainkat. És itt most nem arra a szánalmas akcióra gondolok, hogy kampányt nyitott huszonhárom fa elültetésével, amik aztán el is tűntek egy hónapon belül. Ha valaki eljátssza a zöldpolitikust, sokkal rosszabb, mintha egyszerűen ellenünk érvelne.

 

Ahogy Robi mondja: Tarlós Istvánnal lehet vitatkozni, mert ő egy valaki. Karácsony Gergellyel nehéz vitatkozni, mert róla nem tudjuk, kicsoda: ő mindig az lesz, amivé akarják éppen, hogy legyen.

 

 

Mégiscsak főpolgármester lett. Felmerült önökben a választás után, hogy megkeressék Karácsony Gergelyt, hogy csinálja meg a Sétáló Budapest programját? Hiszen azt mondják, önöknek a program megvalósítása az elsődleges cél.

 

De vajon megcsinálná a programunkat, ha erre kérnénk?

 

Egy próbát sem ér meg?

 

Elérhető a neten a programunk, Karácsony Gergely is elolvashatja. De nem hiszem, hogy Karácsonyt az mozgatná, hogy megcsinálja a programunkat. Azt fogja megcsinálni, amit a szocialista párt megenged neki. Amúgy meg mi történik itt az elmúlt pár hétben? Gyors ütemben jönnek elő a szocialista ügyek, lásd Pesterzsébetet, Zuglót vagy Kispestet. Ezt egyszer már megéltük 2006-ban: akkor is volt egy választási kampány, majd szembesültünk a valósággal, hogy a megválasztottak nem tudják vezetni az országot. Meglátjuk, most hogy alakul, de nem hiszem, hogy házalnunk kéne a Sétáló Budapesttel. Az biztos, hogy nekünk van dolgunk a Sétáló Budapesttel, és ennek kapcsán építkezésbe fogunk.

 

Az volt a kampányuk fő üzenete, hogy ellenzékváltás nélkül nincs kormányváltás. Úgy tűnik, ha összefognak az ellenzéki pártok, mégis lehet.

 

De mi nem ezt mondtuk, hanem hogy ellenzékváltás nélkül nincsen rendszerváltás. Nem kormány-, hanem rendszerváltásra van szükség. A NER-t nem lehet leváltani annak háztáji ellenzéke nélkül.

 

Viszont lehet mondani, hogy az ellenzékváltás már elkezdődött, hiszen bekerültek új szereplők az önkormányzatokba, például egy rakás fiatal momentumos.

 

Ami azt jelenti, hogy…?

 

Hogy már elkezdődött az ellenzékváltás.

 

Ami azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenccel és Molnár Zsolttal közösen a Momentumnak is van ereje. Ez eredmény?

 

Hát nem?

 

Nem hiszem, hogy Gyurcsány Ferenc lenne a rendszerváltás záloga. A kormányváltásnak lehet. Sőt, az is lehet, hogy 2022-ben nyer ez az ellenzék.

 

Azt a kritikát is megkapják, hogy oké, hogy legyen ellenzékváltás, de nem adnak választ arra, hogy mi legyen utána. Kik következzenek a leváltott ellenzék és kormány után, kik és hogyan irányítsák az országot?

 

A szimbolika számít, hogy a következő főpolgármester nem Karácsony Gergely, hanem Puzsér Róbert lesz. Ez ilyen egyszerű.

 

Az ellenzékváltáshoz viszont önmagában Puzsér Róbert nem elegendő, ahhoz még nagyon sok ember szükségeltetik. Ehhez képest önök egy fővárosi kerületet leszámítva nem állítottak sem polgármesterjelöltet, sem egyéni képviselőjelölteket. Akkor mégis ki legyen, mit csináljon az új elit? Mit gondoljon az önök által hirdetett új elit az adórendszerről, a szociálpolitikáról? 

 

Ez egy főpolgármesteri kampány volt, nekünk nem az adórendszerrel kellett foglalkoznunk. Értem, hogy Karácsony Gergely Tiborcz-adózik...

 

De az önök által hirdetett ellenzék- és rendszerváltás nem szűkül le a főpolgármester személyére.

 

Így van, és a főpolgármester személye ebben a hosszú távú tervben egy lépés. Ennek a kampánynak volt egy szakpolitikai, urbanisztikai üzenete, és volt egy nagypolitikai, a centrumpolitikáról szóló üzenete. Sem az egyikből, sem a másikból nem kell visszavenni azért, mert két párt inkább Gyurcsány Ferencet választotta a centrumpolitika helyett.

 

De akkor kik maradnak önökön kívül, akik a centrumpolitikát képviselik? Nem lehet, hogy a magyar realitás az, hogy a változáshoz pártok kellenek? Nem lehet, hogy abból kell főzni, ami van?

 

Az lehet, hogy nekünk magunkban foglalkoznunk kell a centrumpolitika gondolatával, elképzelésével, de nem hiszem, hogy meg kellene változtatnunk a viszonyulásunkat a szoci networkhöz és Gyurcsány Ferenchez. Mások megváltoztatták.

 

És a szavazóiknak végül is ez megfelelt. Akkor a szavazók hülyék?

 

Nem hülyék, csak évszázados hagyománya van a magyar politikában a polgárháborús gondolkodásnak, amihez könnyű visszanyúlni.

 

De azért, mert ma ez van, miért gondoljuk azt, hogy nem lehet más minőséget bevezetni? Minden újdonság kicsi méretekben indul. Mi hét és félmillió forintból kivitelezett kampány végén kaptunk majdnem 31 ezer szavazattal 4,46 százalékot.

 

Elégedettek ezzel?

 

Nem, de ez az összeg nagyságrendileg egy kerületi polgármesteri kampány büdzséjének felét jelenti. Annyi plakátunk volt egész Budapesten, mint egy más kerületi polgármesterjelöltnek a kerület felében. Mint mondtam, a médiajelenlétünk tizenötször kevesebb volt, mint Karácsony Gergelynek, nem volt egyetlen fizetett médiahirdetésünk sem, ahogy óriásplakátunk és citylightunk sem. Nekünk egy targoncánk volt, amin a jelöltünk naponta beszélt összefüggően két órát. Ilyen körülmények között, ennyi pénzből 31 ezer szavazatot szerezni olyan teljesítmény, amiből bőven lehet építkezni.

 

Mégsem elégedettek ezzel az eredménnyel, mint mondta. Hány százalékkal lettek volna akkor elégedettek?

 

A realitás az volt, hogy négy-nyolc százalék közötti eredményt érünk el. Az öt százalék lélektani határ lett volna, de persze ennél többel is elégedettek lettünk volna. De ha csak a kampány előbb részletezett körülményeit nézzük, nem négy-nyolc, hanem csak kettő-három százalék lett volna a realitás. Az, hogy ennek mintegy dupláját értük el, szép eredmény. Elképesztően büszke vagyok arra, hogy így más nem csinált kampányt, mint mi. Szóval ha így nézzük, elégedett vagyok ezzel a 4,46 százalékkal.

 

Visszanézve a kampányt mi az, amit elrontottak?

 

Voltak kommunikációs hibáink.

 

Például?

 

Nem volt jó döntés, hogy másfél héttel a választás előtt felajánlottuk Karácsony Gergelynek a visszalépés lehetőségét cserébe, hogy Robi alpolgármestere lehet.

 

Utólag nézve ez persze vicces, de akkor tényleg azt gondoltuk, hogy ez korrekt lépés. De azért volt hiba, mert a sajátjainknak nem tudtuk elmagyarázni, hogy miért tettük ezt. Felmerült sokakban a kérdés, hogy „te jóég, miért is akarunk mi kiutat biztosítani a velejéig romlott Karácsony Gergelynek?”. Nem mértük fel előzetesen, hogy nem lesz erőnk elmagyarázni a döntés körítését, és egyik média sem kérdezte meg tőlünk, hogy miért ajánlottuk fel ezt.

 

Borkai Zsolt botránya érdekesebb volt.

 

Nyilván.

 

Ezt leszámítva viszont minden más hibánk, amit vétettünk, abból a naivitásból ered, ami miatt érdemes működnünk. És én ezeket emiatt nem bánom.

 

Nem bánom, hogy naivak voltunk az előválasztás vagy a mögülünk kihátrált két párt kapcsán. Legalább kiderült, hogy ennek a két pártnak mi a motivációja: az a néhány polgármesteri és képviselői hely, amit szereztek. Nem bánom, hogy kritizáltuk a Momentumot, az élet bizonyította, amit mondtunk róluk: beálltak Molnár Zsolt mellé.

 

És közben mondjuk a Momentum Pesterzsébeten nem működik együtt azzal az MSZP-vel és DK-val, ami helyben fizetésemelést ad az önkormányzati képviselőknek.

 

Igen, teszik ezt a választás után.

 

A fizetésemelésről nyilván a választás után határozott az új testület.

 

Jaj, te jó ég! És gondolom, Lackner Csabát is csak a választás után ismerte meg a Momentum. Horváth Csaba politikához való hozzáállása is csak a választás után lett ismert. Ahogy azt is csak a választás után lehetett hallani, hogy Horváth Csaba „legalább tudja, miért jár börtön”. Ugyan már!

 

Korrekt az, hogy mindezeket csak a kampány után tesszük szóvá? Hogy a Fidesz-irodák elé a kurvázást, a kokainozást a Fidesz szemére vető feliratokat fújunk, miközben Lackner Csaba ügyét elhallgatjuk? Ez a jobb minőségű politika?

 

Ezért érdemes behozni fiatalokat a politikába? Biztosan érdemes ezért pártot szervezni?

 

Mi volt a stratégiájuk a kampány során?

 

Amikor egy professzionális politikussal készítesz elő egy kampányt, akkor meg kell határozni a stratégiát, benne a jelöltség céljával, az ehhez írt programmal, a szövetségi politikával, a jelölt tervezett médiajelenlétével, satöbbi. Ez Puzsér Róbert esetében azért nem egészen így néz ki.

 

Az ő különlegessége szerintem a véleményalkotási képességében rejlik. Éppen ezért azzal a javaslattal kezdtem a munkát, hogy ennek a kampánynak Robi legyen a kommunikációs vezetője.

 

Nálunk nem lesz külön kommunikációs vezető, hanem minden, amit készítünk, megírunk, tervezünk, azt vele együtt, csapatban csináljuk meg. Az amúgy is elég kicsi kampánycsapat (az önkéntes kampánystáb, nem számítva a területi vezetőket és az aktivistákat, tizenöt fő volt) pedig lehetőséget biztosított rá, hogy a kampánystratégia összefonódjon Puzsér Róberttel. Puzsértól idegen dolgot így nem tudtunk volna csinálni, de teljesen felesleges is lett volna. Csak úgy dolgozhattunk és gondolkodhattunk, hogy az a puzsérságba beleférjen. Különben elfordultak volna tőlünk azok, akik számára Puzsér Róbert egy hiteles közszereplő.

 

Mondta, hogy most építkeznie kell a Sétáló Budapestnek. Nem luxus ilyen szempontból, hogy Puzsér Róbert öt évre visszatérjen a kulturális térbe?

 

Nem, és nem is fog, csak négy évre, ami után kezdődik majd az újabb önkormányzati választási kampány.

 

Akkor csak négyre. A kérdés így is ugyanaz.

 

Ez is egy fontos példája annak, amit egyébként szeretnénk meghonosítani, hogy a civil és a politikai szféra között legyen egyfajta átjárás, legyen a két szféra között híd. Robi ezt meg tudja tenni. Arról, hogy neki az építkezésben milyen szerepe lesz a jövőben, már a nyár közepe óta beszélgettünk, és gyorsan tisztáztuk is ezt.

 

 

Na és mi lesz a szerepe?

 

Az a célunk, hogy négy év alatt a Sétáló Budapest és az Állampolgárok a Centrumban Egyesület legyen az első számú budapesti, a politikát kontrolláló civil szervezet.

 

Ehhez bővíteni kell a hálózatunkat, közösséget kell építenünk, valamint több emberhez kell eljuttatnunk a programunkat, mert annak sok szegmensét ebben a kampányban nem ismerték meg a budapestiek. Fel kell dolgozzuk a Budapestet érintő legfontosabb témákat, ügyeket. Ahogy a sétálóövezettel sikerült átütnünk az ingerküszöböt, ugyanúgy meg kell ezt tennünk a programunk más elemeivel is: be kell ezeket is mutatni. Robi ebben a folyamatban ha nem is lesz a Sétáló Budapest fő megjelenítője, aktora, mint eddig, azért ügyek mentén ott lesz a Sétáló Budapest mellett, és a közösség központi szereplője marad.

 

Ha nem Puzsér Róbert, kik lesznek a fő megjelenítői a Sétáló Budapestnek?

 

A programot összeállító szakmai csapatból szeretnénk a jövőben látni olyan embereket, akik megjelenítik a Sétáló Budapestet, illetve vannak olyan kerületi vezetőink, akik szeretnénk, ha helyi témákat vállalnának fel. Oda szeretnénk eljutni, hogy négy év múlva pártok nélkül mutassuk be a huszonhárom kerületben a polgármester-, illetve képviselőjelöltjeinket.

 

Nem lesz a Sétáló Budapestből párt?

 

Nem.

 

Akkor kijelenthetjük, a 2022-es országgyűlési választáson – tekintve, hogy azon csak bejegyzett pártok indulhatnak – az önökkel szimpatizálók nem tudnak majd kire szavazni.

 

A 2022-es választáson jöhet az „infinity war”, ahol összecsaphat végre az összes Orbán-ellenes erő Orbán Viktorral és a NER-rel. Jó előképét láthattuk a mostani kampány utolsó két hetében, hogy micsoda mély tartalmakra lehet majd számítani a 2022-es szuper nagy csatában. Mindenki, aki szereti a harcot, a gyűlöletet, végig kiélvezheti majd azt a kampányt, leteheti a voksát a szoci network megújult részei vagy Orbán Viktor mellett.

 

De azért hál’ Istennek ott lesz egy Kétfarkú Kutya Párt is, akire szavazhatnak majd a józan választók is.

 

Lesz együttműködés önök és a kétfarkúak között a 2022-es választáson?

 

Nem beszéltünk még erről, de el tudom képzelni, hogy fel fogjuk ajánlani számukra az aktivistáink támogatását.

 

Ha Puzsér Róbert visszatérne a politikába, lenne megint a kampányfőnöke?

 

Ha felkér, igen.

 

Jobbat tenne a Sétáló Budapestnek, ha nem ő térne vissza főpolgármester-jelöltként, hanem valaki más civil, aki kevésbé megosztó?

 

Már a kampányban is mondtuk, hogy Robi szívesen visszalép egy alkalmas civil javára.

 

Most van öt év keresni valakit.

 

Elképzelhető, hogy lesz majd egy ilyen ember, de én ma azt látom, hogy ez a közösség egy ügy és egy jelölt köré épült. Én ezt megtartva tudom hatékonyan tovább építeni a közösséget. Egy biztos: a Sétáló Budapest koncepcióját nem fogjuk lecserélni.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás