+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. november 4. hétfő, 07:38
Ha nem megy át a balos többségű bukaresti parlamentben a jobboldali Orban-kormány, az új Európai Bizottság is simán lehet, hogy csak jövőre tud felállni.

Hétfőn várhatóan valamikor a déli órákban derül ki, hogy lesz-e egyszerre két Orban nevű miniszterelnök az EU-ban: bár már a fél világ beharangozta, hogy lesz, azért erről mégsem a különböző szerkesztőségekben döntenek, hanem Bukarestben, a Nép Házában, aminek erkélyéről Michael Jackson büszkén üvöltötte bele az őt éltető tömegnek 1992-ben, hogy helló, Budapest!

 

A román parlamentben alapvetően nincs jobboldali többség (itt mutattuk be, melyik párt hány mandátummal bír jelenleg), ezért az orbani Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) meg kell majd vennie pár elhajló szociáldemokrata képviselőt –

 

a mai nap kérdése ezért az, hogy meg tud-e venni/győzni annyit a PNL, hogy összejöjjön a balos többségű parlamentben az Orban-kormány megszavazásához szükséges többség.

 

Ez a fajta meggyőzés a román politikában bevett módszer, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvéd az Azonnalinak nyilatkozva a sokkal szebb hangzású lélekvásárlás szót használta rá

 

Viorica Dăncilă leváltott PSD-s (szociáldemokrata párti) miniszterelnök a nyilatkozatai szerint eleve azzal számol, hogy pártja egésze nem áll mögötte, és nem mindenki bojkottálja a szavazást, mert már azzal fenyítette hétvégén az Orbant megszavazni kész politikusokat, hogy takarodhatnak. A román politikában ez sem lenne újdonság: az, hogy valaki átül egyik pártból a másikba, majd aztán később visszaül az eredetibe vagy egy megint másikba, teljesen természetes, ez ugyanis még mindig az az ország, ahol a két örök ellenfél, a PNL és a PSD 2011-ben még össze is állt is USL néven, Victor Ponta vezetésével. (Ennek aztán 2014-ben az akkori PNL-elnökhelyettes, a mai államelnök Klaus Johannis vetett véget.)

 

A PSD SZAVAZÓI. EZ NEM AZ Ő ÉVÜK. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

De mi van, ha mégsem szavazza meg a parlament a PNL-kormányt? Sem most, sem a kötelező második próbálkozáskor? Az utolsó kelet-európai német nyelvű napilap, a kiváló ár-érték arányú (1 lejbe kerül ugyanis a nyolcoldalas újság) bukaresti Allgemeine Deutsche Zeitung szerint ez maga lenne a káosz. Ekkor ugyanis az új elnöknek új választást kell kiírnia, ezt pedig legkorábban december 22-én tehetné meg, mert jelen állás szerint december 21-ig tart a mostani elnöki ciklus. Az ezt követő első szóbajövő dátum az új választásra március 1-je lenne.

 

Ami igazából egyik pártnak se jönne jól. Kinek miért nem?

 

+ A nevében szociáldemokrata, de leginkább posztkommunista-nacionalista PSD-nek semmi esélye, hogy összeszedje magát addigra. Egyrészt Dăncilăt ildomos lenne leszedniük a párt éléről, másrészt háromnegyed Románia szívből gyűlöli őket. A legfrisebb közvélemény-kutatás szerint most 21,2 százalékon állnak.

 

+ A jobboldali-nacionalista PNL veszítene némileg a hitelességéből és erejéből, ha kétszer is megbukna a parlamenti szavazáson az általuk vezetett kormány, más kérdés, hogy mi lenne, ha felvennék emiatt az áldozat szerepét (vö. Sebastian Kurz nyári „a parlament szavazott, de dönteni a nép fog” kampánya). A kutatások szerint 28-29 százaléknyi román szavazna rájuk, ha most vasárnap kéne választani menniük.

 

+ Az újhullámos-centrista USR+PLUS-ban szintén vannak belviszályok, az USR-pártelnök/elnökjelölt Dan Barna ráadásul korrupciós botránya keveredett, arról nem beszélve, hogy két hónap alatt nehezen tudnának felállítani gyorsan egy olyan aktivistabázist, amivel kiugróan jól tudnának szerepelni. A közvélemény-kutatásokban a liberális pártszövetség 20-21 százalék közül szerepel.

 

+ Victor Ponta Pro Romania pártja pedig nem tudna ilyen kevés idő alatt elszedni annyi volt PSD-st, hogy dominálni tudja a baloldali térfelet. A legfrissebb poll azért már 10 százalék fölött méri őket.

 

+ A kicsi liberális ALDE (4,3 százalék per pillanat), a Băsescu-féle PMP (3,4 százalék most) és az erdélyi magyarok legnagyobb pártja, az RMDSZ (büszke 5,5 százalék, holott többnyire alul szokták mérni őket a speciális etnikai szavazótábor miatt) nem tényező a német napilapnál, bár az RMDSZ-nek mindegy, a román választási törvény és hűséges székelyföldi szavazóbázisa miatt akkor is bejut a parlamentbe, ha nem éri el az 5 százalékos küszöböt.

 

De miért fontos még neked is, hogy legyen új kormánya Romániának?

 

Mert miattuk is késik az új Európai Bizottság felállása: hetek óta arra vár Ursula von der Leyen, hogy a román kormány megnevezze a neki is megfelelő biztosjelöltet. Az első, még a PSD által megnevezett román jelölt ugye Trócsányihoz hasonlóan megbukott, ezt követően még a bukása előtt tett ugyan második javaslatot is a román kormány, a jelöltet azonban VDL elutasította.

 

KÉZFOGÁS LUDOVIC ORBAN ÉS KLAUS JOHANNIS KÖZÖTT. FOTÓ: PNL / FACEBOOK

 

Amióta pedig a kormány hivatalosan megbukott, csak ügyvezetőként tevékenykedik: az államelnök alkotmányértelmezése szerint pedig ügyvezető kormány a biztosi pozícióra sem tehet további javaslatokat. Tehát

 

ha nem megy át a bukaresti parlamentben az Orban-kormány, az új Bizottság is simán lehet, hogy csak jövőre tud felállni. Brüsszel is szurkol.

 

Ráadásul Romániában november 10-én, azaz most vasárnap lesz ugye az elnökválasztás első fordulója, ezen szinte biztosan Klaus Johannis jelenlegi, erdélyi szász gyökerű államelnök nyer majd. Talán tarol is: a legnagyobb kérdés az, hogy meglesz-e az 50 százalék már az első körben. A legfrissebb poll Johannist 45,7 százalékra méri, a második helyen az ALDE és a Pro Romania által támogatott színész, Mircea Diaconu áll 16,7 százalékkal, a harmadik a bukott kormányfő, a PSD-s Viorica Dăncilă 15,1 százalékkal, a negyedik az USR+PLUS-os Dan Barna 12,6-tal. Játékban van még a legérdekesebb jelölt, a PMP által indított konzervatív történészprofesszor-diplomata, a többek közt Carl Schmittet románra fordító Theodor Paleologu (7 százalék) és az örök induló, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök (3 százalék).

 

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már hétfő reggel elolvashatta ezt a cikket. Kérj te is Reggeli feketét!

 

CÍMLAPFOTÓ: Ștefan Jurcă / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás