+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. november 4. hétfő, 07:38
Ha nem megy át a balos többségű bukaresti parlamentben a jobboldali Orban-kormány, az új Európai Bizottság is simán lehet, hogy csak jövőre tud felállni.

Hétfőn várhatóan valamikor a déli órákban derül ki, hogy lesz-e egyszerre két Orban nevű miniszterelnök az EU-ban: bár már a fél világ beharangozta, hogy lesz, azért erről mégsem a különböző szerkesztőségekben döntenek, hanem Bukarestben, a Nép Házában, aminek erkélyéről Michael Jackson büszkén üvöltötte bele az őt éltető tömegnek 1992-ben, hogy helló, Budapest!

 

A román parlamentben alapvetően nincs jobboldali többség (itt mutattuk be, melyik párt hány mandátummal bír jelenleg), ezért az orbani Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) meg kell majd vennie pár elhajló szociáldemokrata képviselőt –

 

a mai nap kérdése ezért az, hogy meg tud-e venni/győzni annyit a PNL, hogy összejöjjön a balos többségű parlamentben az Orban-kormány megszavazásához szükséges többség.

 

Ez a fajta meggyőzés a román politikában bevett módszer, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvéd az Azonnalinak nyilatkozva a sokkal szebb hangzású lélekvásárlás szót használta rá

 

Viorica Dăncilă leváltott PSD-s (szociáldemokrata párti) miniszterelnök a nyilatkozatai szerint eleve azzal számol, hogy pártja egésze nem áll mögötte, és nem mindenki bojkottálja a szavazást, mert már azzal fenyítette hétvégén az Orbant megszavazni kész politikusokat, hogy takarodhatnak. A román politikában ez sem lenne újdonság: az, hogy valaki átül egyik pártból a másikba, majd aztán később visszaül az eredetibe vagy egy megint másikba, teljesen természetes, ez ugyanis még mindig az az ország, ahol a két örök ellenfél, a PNL és a PSD 2011-ben még össze is állt is USL néven, Victor Ponta vezetésével. (Ennek aztán 2014-ben az akkori PNL-elnökhelyettes, a mai államelnök Klaus Johannis vetett véget.)

 

A PSD SZAVAZÓI. EZ NEM AZ Ő ÉVÜK. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

De mi van, ha mégsem szavazza meg a parlament a PNL-kormányt? Sem most, sem a kötelező második próbálkozáskor? Az utolsó kelet-európai német nyelvű napilap, a kiváló ár-érték arányú (1 lejbe kerül ugyanis a nyolcoldalas újság) bukaresti Allgemeine Deutsche Zeitung szerint ez maga lenne a káosz. Ekkor ugyanis az új elnöknek új választást kell kiírnia, ezt pedig legkorábban december 22-én tehetné meg, mert jelen állás szerint december 21-ig tart a mostani elnöki ciklus. Az ezt követő első szóbajövő dátum az új választásra március 1-je lenne.

 

Ami igazából egyik pártnak se jönne jól. Kinek miért nem?

 

+ A nevében szociáldemokrata, de leginkább posztkommunista-nacionalista PSD-nek semmi esélye, hogy összeszedje magát addigra. Egyrészt Dăncilăt ildomos lenne leszedniük a párt éléről, másrészt háromnegyed Románia szívből gyűlöli őket. A legfrisebb közvélemény-kutatás szerint most 21,2 százalékon állnak.

 

+ A jobboldali-nacionalista PNL veszítene némileg a hitelességéből és erejéből, ha kétszer is megbukna a parlamenti szavazáson az általuk vezetett kormány, más kérdés, hogy mi lenne, ha felvennék emiatt az áldozat szerepét (vö. Sebastian Kurz nyári „a parlament szavazott, de dönteni a nép fog” kampánya). A kutatások szerint 28-29 százaléknyi román szavazna rájuk, ha most vasárnap kéne választani menniük.

 

+ Az újhullámos-centrista USR+PLUS-ban szintén vannak belviszályok, az USR-pártelnök/elnökjelölt Dan Barna ráadásul korrupciós botránya keveredett, arról nem beszélve, hogy két hónap alatt nehezen tudnának felállítani gyorsan egy olyan aktivistabázist, amivel kiugróan jól tudnának szerepelni. A közvélemény-kutatásokban a liberális pártszövetség 20-21 százalék közül szerepel.

 

+ Victor Ponta Pro Romania pártja pedig nem tudna ilyen kevés idő alatt elszedni annyi volt PSD-st, hogy dominálni tudja a baloldali térfelet. A legfrissebb poll azért már 10 százalék fölött méri őket.

 

+ A kicsi liberális ALDE (4,3 százalék per pillanat), a Băsescu-féle PMP (3,4 százalék most) és az erdélyi magyarok legnagyobb pártja, az RMDSZ (büszke 5,5 százalék, holott többnyire alul szokták mérni őket a speciális etnikai szavazótábor miatt) nem tényező a német napilapnál, bár az RMDSZ-nek mindegy, a román választási törvény és hűséges székelyföldi szavazóbázisa miatt akkor is bejut a parlamentbe, ha nem éri el az 5 százalékos küszöböt.

 

De miért fontos még neked is, hogy legyen új kormánya Romániának?

 

Mert miattuk is késik az új Európai Bizottság felállása: hetek óta arra vár Ursula von der Leyen, hogy a román kormány megnevezze a neki is megfelelő biztosjelöltet. Az első, még a PSD által megnevezett román jelölt ugye Trócsányihoz hasonlóan megbukott, ezt követően még a bukása előtt tett ugyan második javaslatot is a román kormány, a jelöltet azonban VDL elutasította.

 

KÉZFOGÁS LUDOVIC ORBAN ÉS KLAUS JOHANNIS KÖZÖTT. FOTÓ: PNL / FACEBOOK

 

Amióta pedig a kormány hivatalosan megbukott, csak ügyvezetőként tevékenykedik: az államelnök alkotmányértelmezése szerint pedig ügyvezető kormány a biztosi pozícióra sem tehet további javaslatokat. Tehát

 

ha nem megy át a bukaresti parlamentben az Orban-kormány, az új Bizottság is simán lehet, hogy csak jövőre tud felállni. Brüsszel is szurkol.

 

Ráadásul Romániában november 10-én, azaz most vasárnap lesz ugye az elnökválasztás első fordulója, ezen szinte biztosan Klaus Johannis jelenlegi, erdélyi szász gyökerű államelnök nyer majd. Talán tarol is: a legnagyobb kérdés az, hogy meglesz-e az 50 százalék már az első körben. A legfrissebb poll Johannist 45,7 százalékra méri, a második helyen az ALDE és a Pro Romania által támogatott színész, Mircea Diaconu áll 16,7 százalékkal, a harmadik a bukott kormányfő, a PSD-s Viorica Dăncilă 15,1 százalékkal, a negyedik az USR+PLUS-os Dan Barna 12,6-tal. Játékban van még a legérdekesebb jelölt, a PMP által indított konzervatív történészprofesszor-diplomata, a többek közt Carl Schmittet románra fordító Theodor Paleologu (7 százalék) és az örök induló, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök (3 százalék).

 

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már hétfő reggel elolvashatta ezt a cikket. Kérj te is Reggeli feketét!

 

CÍMLAPFOTÓ: Ștefan Jurcă / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás