+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 4. hétfő, 18:49
És egy új kutatás szerint ez a barátság sokkal tartósabb és stabilabb, mint eddig gondoltuk.

„Az állatok közti barátság bonyolult dolog: az állatok képesek tartós szociális kapcsolatokat létrehozni egymással” – így kommentálta Gerald G. Carter, a Marylandi Egyetem Biológiai Tanszékének PhD-kutatója azt a számos szerzőtársával írt tanulmányt, amiben kifejezetten a vérszívó denevérek társadalmi magatartását vizsgálták.

 

Barátság denevérmódra

 

Az már eddig is tudható volt, hogy a vérszívó denevérek sokszor barátként segítik egymást. Ennek praktikus, a túléléshez kapcsolódó oka van: a denevérek ezen fajtája – ahogy a név is sugallja – kizárólag állati vérrel táplálkoznak. Azonban vért szerezni nem olyan egyszerű, és nem ritka, hogy egy-egy példány nem tud minden nap belakmározni. Három egymást követő, táplálék nélküli éjszaka után a vérszívó denevérek a halál szélére kerülhetnek.

 

Ekkor kerül előtérbe az amúgy is kolóniákban élő denevérek szociális védőhálója:

 

a belakmározott egyedek képesek az elfogyasztott vér egy részét visszaöklendezni, hogy kevésbé szerencsés társaikat megetessék.

 

Ez a fajta baráti gesztus megfigyelhető volt olyan egyedek között is, akik nem álltak rokoni kapcsolatban egymással.

 

Ugyanakkor ennek a barátságnak a természete vitatott: vajon egyszerűen egy érdekalapú, eseti és gyorsan múló kapcsolatról van szó? Vagy a vérszívó denevérek éppen hogy válogatnak, és a számukra szimpatikus társaikkal állnak össze?

 

A denevérbarátság ha nem is egy életre, de legalább nyolc napra szól

 

Carterék ennek kiderítésére gyűjtöttek be huszonhárom denevért a közép-amerikai Panama egy mintegy kétszáz fős kolóniájából, hogy megfigyeljék azok fogságban töltött idejük alatti, majd a szabadon engedésüket követő viselkedését. A hipotézis az volt, hogy amennyiben valóban valamiféle szimpátiaalapú barátságról van szó, akkor annak meg kell maradnia teljesen eltérő körülmények között is: a fogság során kialakult kapcsolatok nem fognak megszakadni azután sem, hogy szabadon engedték a denevéreket.

 

A fogságban töltött idő során a kutatók figyeltek arra, hogy megteremtsék a lehetőséget a szociális hálózat kialakítására, és csak néhány denevér kapott minden éjszaka táplálékot. Ahogy az várható volt, a kivételezett helyzetű egyedek társaik segítségére siettek. Az idő múlásával egyes szociális kapcsolatok erősebbé váltak az egyedek között, mint mások. Ezt azon mérték le, hogy az egyes denevérek mennyi időt fordítottak egymás ápolására.

 

„Határozottan voltak olyan denevérek, amelyek kedvelték többé-kevésbé egymást” – kommentálta Carter.

 

Huszonkét hónap fogság után a kutatók visszaengedték a denevéreket természetes élőhelyükre, pont ugyanazon a helyen, ahol befogták őket. Mindegyik egyedre egy szenzort szereltek, ami a más egyedekre helyezett távolságot mérte. Kontrollcsoportként a kolóniához tartozó másik huszonhét egyedre is szenzort szereltek, és így követték a kutatók nyolc napig, hogy melyik denevér melyik társával töltött együtt több időt.

 

Az eredmények igazolták, hogy a denevérbarátság több puszta eseti kötődésnél:

 

a fogságban tartott denevérek szabadon engedésük után is szignifikánsan több időt töltöttek egymással, míg ugyanez a kontrollcsoport denevérei esetében nem volt kimutatható.

 

Ugyanakkor Carter hangsúlyozta, nem tudni, a baráti kapcsolat a nyolc napon túl, hosszú távon is fennmaradt-e.

 

Mindenesetre Carter szerint a fogságban tartott denevérek között egyfajta bizalmi viszony alakulhatott ki: logikus lenne, hogy a denevérek azon társaikhoz ragaszkodnak, akiket már ismernek, akikkel az egymás etetése és gondozása során létrejött valamilyen kötődés.

 

A tékozló fiú nem mindig tér vissza

 

Az eredményeket árnyalja, hogy az egymáshoz való ragaszkodás közel sem volt olyan erős annak a hat egyednek az esetében, akik a fogság alatt születtek. Míg a természetes környezetben született vérszívó denevérek rendkívül ragaszkodnak anyjukhoz, és a közöttük kialakuló kapcsolat erősebb bármilyen más szociális kapcsolatnál, addig

 

a fogságban született egyedek a természetes élőhelyükre kerülve már a nyolc nap alatt elhagyták nemhogy tulajdon anyjukat, még a kolóniát is.

 

„Nem tudjuk, miért történt ez” – mondta Carter. A találgatások szerint a fogságban született denevérek visszarepülhettek a szülőhelyük környékére, ami egyébként természetes viselkedés denevérek esetében, vagy akár a kolónia nem fogságban született egyedei is kitaszíthatták őket.

 

Az mindenesetre látszik, hogy a kutatók által megfigyelt a szociális kapcsolatok bizonyos körülmények változásával megszakadhatnak. „Talán ez nem is különbözik annyira az emberi kapcsolatoktól” – fűzte hozzá Carter.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Flickr.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás