Szerző:
Ecsenyi Áron
Fekő Ádám leírja, hogy miként tesz keresztbe az állam a piacnak azzal, hogy az adónkból igazságtalan lakástámogatási rendszert tart fenn, megoldásként mégis azt javasolja, hogy még jobban toljunk ki a piaccal.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Megdöbbentett, hogy egy teljesen önellentmondásos cikk jelent meg Fekő Ádám tollából az Azonnalin. A szerző konkrétan
Persze aztán írja az szerző, hogy kettes lett a matekérettségije, de azért valljuk be, ez maximum arra indok, hogy előbb konzultál a logikai összefüggésekről, mintsem javaslatot tesz.
Kezdjük azzal, hogy már az elején túl optimistán becsüli meg azt, ahogyan az állam korlátozza a piacot. Nevezetesen azt írja: „a városban élők átlagosan bruttó 400 ezer forintot keresnek, amiből ha teljesen átlagos egyedülálló emberek, akkor az állam úgy 270 ezer forintot hagy náluk.”
A képlet azonban hiányos; a nettó/bruttó nem fedi le a teljes elvonás mértékét. Nemcsak a munkát terhelő adókat kéne bekalkulálni, hanem az áfát és még sok más adónemet is, amelyek definíciószerűen a végfogyasztón csattannak. Ez alapján ha valaki 400 ezer forintot keres, akkor körülbelül 196 000 forint marad a zsebében az OECD 2019-es kimutatása alapján. Ezért írtam korábban is, hogy Magyarország az unió hatodik legbaloldalibb országa.
Az adórendszer ugyanis az állami tervgazdaság fenntartását hivatott kiszolgálni. Nem véletlen, hogy olyan magas a korrupció, és versenyképtelen a gazdaságunk. Adódik, hogy ezen úgy lehetne segíteni, ha az állam leépítené a tervgazdasági monopóliumát; például a közmédiát, sportklubokat, vallástámogatásokat, állami nyugdíj- és egészségbiztosítást és nem utolsósorban a lakáscélú kamattámogatásokat. Az ezek miatti elvonások ugyanis brutális mértékben nehezítik a piaci érvényesülést. De van itt más is.
A csok esetében a legtöbb esetben például hiteligényléshez van kötve a 10 milliós állami támogatás.
1. Egyrészt akik 160 ezer forintot keresnek, ebből a rendszerből alapból kiesnek, mert nem fognak hitelt kapni a jövedelmi helyzetük miatt. A bankok csak bizonyos vagyoni helyzet felett kötnek hitelszerződést.
2. Akik nem tudnak benyújtani a telekvásárlásról és az építkezésről áfás számlát, azok nem kaphatják meg az új lakás vagy ház építéséhez igényelhető áfatámogatást, ami 20 milliós ingatlan esetén már több, mint 4 millió forint.
3. A lakástámogatásra a piac úgy reagál (ahogy tapasztaltuk is), hogy megemelik a lakásárakat és a bérleti költségeket. A gazdagok a támogatást felvéve játszva kifizetik ezeket (mi több, ők lesznek a bérbeadók), ezzel szemben a szegényeknek csak rosszabb lesz a helyzete: egy szoba bérlését is nehezebben fogják tudni kifizetni.
Ha valaki 400 ezer forintot keres, az átlagosan 204 000 forint adót fizet. Amennyiben az állam ad neki 10 plusz 4 millió forint támogatást egy 20 millió forintos lakásvásárlás esetén, akkor az olyan, mintha nagyjából 40 hónapig – tehát több, mint 3 évig – nem kéne egyáltalán adót fizetnie. És ehhez még hozzájön az, hogy az ingatlanok ára és bérleti díja felmegy, amin ugyancsak nyer. Az összes nyeresége azok által a szegények által lesz kitermelve, akik nem tudtak élni a lakástámogatással, de ugyanúgy adóztak.
A szerző a Le az Adók 75%-val Párt elnöke, és Fekő Ádám Ezért rossz, hogy a piac dönt a budapesti albérletárakról című cikkére reagált. Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk! Többet akarsz tudni a budapesti lakáshelyzetről? Nézd meg a Negédes otthon című videósorozatunkat!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.