+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ecsenyi Áron
2019. november 2. szombat, 12:51
Fekő Ádám leírja, hogy miként tesz keresztbe az állam a piacnak azzal, hogy az adónkból igazságtalan lakástámogatási rendszert tart fenn, megoldásként mégis azt javasolja, hogy még jobban toljunk ki a piaccal.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Megdöbbentett, hogy egy teljesen önellentmondásos cikk jelent meg Fekő Ádám tollából az Azonnalin. A szerző konkrétan

 

leírja, hogy miként tesz keresztbe az állam a piacnak azzal, hogy a reálbérek jelentős részét lefölözi adók gyanánt, majd azt javasolja, hogy mivel emiatt nem marad elég pénz a lakhatási szolgáltatásokra, ezért még inkább tegyünk keresztbe a piacnak.

 

Persze aztán írja az szerző, hogy kettes lett a matekérettségije, de azért valljuk be, ez maximum arra indok, hogy előbb konzultál a logikai összefüggésekről, mintsem javaslatot tesz.

 

Kezdjük azzal, hogy már az elején túl optimistán becsüli meg azt, ahogyan az állam korlátozza a piacot. Nevezetesen azt írja: „a városban élők átlagosan bruttó 400 ezer forintot keresnek, amiből ha teljesen átlagos egyedülálló emberek, akkor az állam úgy 270 ezer forintot hagy náluk.” 

 

A képlet azonban hiányos; a nettó/bruttó nem fedi le a teljes elvonás mértékét. Nemcsak a munkát terhelő adókat kéne bekalkulálni, hanem az áfát és még sok más adónemet is, amelyek definíciószerűen a végfogyasztón csattannak. Ez alapján ha valaki 400 ezer forintot keres, akkor körülbelül 196 000 forint marad a zsebében az OECD 2019-es kimutatása alapján. Ezért írtam korábban is, hogy Magyarország az unió hatodik legbaloldalibb országa.

 

Az adórendszer ugyanis az állami tervgazdaság fenntartását hivatott kiszolgálni. Nem véletlen, hogy olyan magas a korrupció, és versenyképtelen a gazdaságunk. Adódik, hogy ezen úgy lehetne segíteni, ha az állam leépítené a tervgazdasági monopóliumát; például a közmédiát, sportklubokat, vallástámogatásokat, állami nyugdíj- és egészségbiztosítást és nem utolsósorban a lakáscélú kamattámogatásokat. Az ezek miatti elvonások ugyanis brutális mértékben nehezítik a piaci érvényesülést. De van itt más is.

 

A szocialista rendszerünkben valójában a leszakadó rétegek fizetik a gazdagok támogatását.

 

A csok esetében a legtöbb esetben például hiteligényléshez van kötve a 10 milliós állami támogatás.

 

1. Egyrészt akik 160 ezer forintot keresnek, ebből a rendszerből alapból kiesnek, mert nem fognak hitelt kapni a jövedelmi helyzetük miatt. A bankok csak bizonyos vagyoni helyzet felett kötnek hitelszerződést.

 

2. Akik nem tudnak benyújtani a telekvásárlásról és az építkezésről  áfás számlát, azok nem kaphatják meg az új lakás vagy ház építéséhez igényelhető áfatámogatást, ami 20 milliós ingatlan esetén már több, mint 4 millió forint.

 

3. A lakástámogatásra a piac úgy reagál (ahogy tapasztaltuk is), hogy megemelik a lakásárakat és a bérleti költségeket. A gazdagok a támogatást felvéve játszva kifizetik ezeket (mi több, ők lesznek a bérbeadók), ezzel szemben a szegényeknek csak rosszabb lesz a helyzete: egy szoba bérlését is nehezebben fogják tudni kifizetni.

 

Számoljuk ki, hogy ebben a rendszerben mennyivel támogatja egy szegény a gazdag polgártársát!

 

Ha valaki 400 ezer forintot keres, az átlagosan 204 000 forint adót fizet. Amennyiben az állam ad neki 10 plusz 4 millió forint támogatást egy 20 millió forintos lakásvásárlás esetén, akkor az olyan, mintha nagyjából 40 hónapig – tehát több, mint 3 évig – nem kéne egyáltalán adót fizetnie. És ehhez még hozzájön az, hogy az ingatlanok ára és bérleti díja felmegy, amin ugyancsak nyer. Az összes nyeresége azok által a szegények által lesz kitermelve, akik nem tudtak élni a lakástámogatással, de ugyanúgy adóztak.


A szerző a Le az Adók 75%-val Párt elnöke, és Fekő Ádám Ezért rossz, hogy a piac dönt a budapesti albérletárakról című cikkére reagált. Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk! Többet akarsz tudni a budapesti lakáshelyzetről? Nézd meg a Negédes otthon című videósorozatunkat!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás