+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Johann Reichert
2019. október 31. csütörtök, 15:57
Felesleges az időszámításon keseregni. Jobb, ha beletörődünk, hogy adott évszakban mennyi napfény jut nekünk: akinek nem tetszik, az költözzön nyáron Finnországba, télen Patagóniába!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„A téli időszámítás elavult” – ezzel kezdi írását Illés Gergő. A cikk erénye, hogy alaposan összeszedi a téli-nyári óravita körüli érveket, és persze ő is a nyári mellett teszi le a voksát. Annyira összeszedett cikk, hogy érdemes reagálni rá, mert benne van az összes közkeletű félreértés, sőt eljuthatunk a „végső kérdésekig” is.

 

Az alábbiakban idézetek nélkül reflektálok, hiszen csak meg kell nyitni Illés Gergő írását egy újabb ablakban, és ott az egész.

 

Természetellenes és energiapazarló is a sok éjszakázás

 

Az éjszakázó életvitelről nekem bizony Bóni gróf jut eszembe a Csárdáskirálynőből, aki szerint nem megy gróf az ágyba, csupán csak hajnaltájba’, addig itt a boldog bűnben él…

 

A modern ember természetellenes szokásai között tarthatjuk számon az értelmetlen éjszakázást. Ez ellentétes a biológiai adottságainkkal, az emberi faj nappali életre van teremtve,

 

egyszersmind a bolygónkat tönkretevő hatalmas energiafogyasztásnak az egyik – sajnos nem eléggé tudatosult – fő oka az értelmetlen éjszakai fényár. Van persze ennek is biológiai indoka (az ember fél a sötéttől), de ezt a természetellenes igényt, az éjszakázást, úgy erőlteti rá a fogyasztói civilizáció a mindenkori kamaszokra, ahogyan például a cigarettázást is. A rászokás folyamata mindkét esetben kellemetlen, az egészséges test és psziché tiltakozik – de a társaság nyomása erősebbnek bizonyul. Egy szó mint száz, amennyire lehet, kerüljük az éjszakázást, és legalább a gyermekeinket ne szoktassuk rá, főleg kicsi korukban!

 

Hány az óra? Nem kell történész professzornak lenni hozzá, hogy gyorsan belássuk:

 

tökmindegy, mennyit mutatnak a mutatók.

 

A kérdés nem az, hogy konkrétan épp hány óra van.

 

Az idő számítása a társadalmi interakciók miatt lett fontos

 

A közös időszámolásra az együttműködő közösségek kényszerültek rá, az együttműködéshez kellett, hogy egyformán gondoljanak az időre. Fontos lett a nagyobb periódusok (áradás, szárazság, nap körüli keringés, évkör) számolása, és persze az egyes napokon belüli pontosabb terminus is. Az ókoriak 12-es számrendszerben gondolkoztak, a napot és az éjszakát is 12 részre osztották, s mivel bennük volt az óra, nem a karjukon, elég volt felnézniük az égre, és rutinból mondhatták: a nappal hetedik órájában vagyunk – azaz megkezdődött a délután. A napnyugta a tizenkettedik óra végén volt, egyben az éjszakai első óra kezdetén. Nyáron a nappali órák voltak hosszabbak, télen az éjszakaiak.

 

Az ipari forradalom kényszerítette ki, hogy egymástól távolabb eső vidékeken is harmonikusan tudjanak időt számolni (a szállítás, a posta, és főleg a távírás következtében). Ebből lett a Föld felosztása időzónákra – és mivel az egyes helyek zónaideje közismert, tökéletesen tudhatjuk, hogy mikor van azonos időpillanat például Londonban és Tokióban.

 

Hazánk egyetlen időzónába esik (például Grönland valós méreteiről fogalmat alkothatunk, ha észbe vesszük, hogy öt időzónán nyúlik át, de eggyel számolnak, hiszen területének a legnagyobb része lakatlan). A mi időzónánk a közép-európai idő – ennek középvonala nagyjából Prága: amikor a Kossuth Rádióban delet harangoznak, akkor ott van zeniten a Nap, nálunk ténylegesen már megkezdődött a délután.

 

Aki a nyári időszámítás mellett kardoskodik, az nem egyebet akar, mint hogy soroljuk át magunkat a közép-európai időzónából a kelet-európai időzónába, amelynek nagyjából az ukrajnai Zsitomir a középvonala – de

 

én például kulturálisan borzasztó üzenetnek élném meg, ha át kellene térnem a kelet-európai időszámításra.

 

Miért és hol van este sokáig világos?

 

Az „este sokáig van világos” képzete igen népszerű. Pedig nincs szó egyébről, mint hogy az adott hely az adott időzóna nyugati felében van. Például Normandiában később nyugszik le a nap, mint Londonban, pedig eggyel előrébb van a kismutató. Ha valakit az ilyesmi boldoggá tesz, akkor javasolhatom, hogy költözzön például a belorussziai Bresztbe, ott a moszkvai zónaidőt használják, így igen „sokáig van világos” – persze nyáron, elvégre a világos és sötét napszak tartama a pólusok felé haladva nagyobbakat ingadozik.

 

Nem érdemes hát mérgelődni azon, hogy a mi Földön elfoglalt helyünkön mennyi a nappal és az éjszaka aránya: harmóniában kellene élnünk ezzel az adottsággal. Vagy elköltöznünk a pólusok felé, nyáron például Finnországba, télen Patagóniába.

 

Konkrétan az órák számolására pedig ott van az egyezményes koordinált világidő, angolul UTC, „Universal Time Coordinated”. Semmi tragédia sem származnék abból, ha például Pesten azt mondanánk, hogy „nálunk 11 órakor van dél”, a denveri repülőtéren meg azt, hogy „nálunk 18 órakor van dél”. Legfeljebb azonnal tudná minden hallgató, hogy a beszélő milyen messze van tőle a Glóbuszon.

 

Tényleg az életmódunkon kellene változtatnunk

 

Igaza van Illés Gergőnek, hogy az életmódunkon kellene változtatnunk. Csak abban nincs igaza, hogy azt hiszi, a reggeli lustálkodás az élet alfája, és persze az éjszakázás lenne az ómega. Nem. Föl kell kelni a nappal, és hagyni kell elnyugodni, pihenni a megfáradt szervezetet este. Nyáron egyébként többet bír az ember, éppen azért, mert tovább van világos, az állatok (s persze az ember) ugyanis fényre orientált élőlények, a növények pedig fényre és hőre.

 

Amit Illés Gergő a koránkelés problémájának nevez, ez nem az óramutatók állása miatt van, hanem mert a modern civilizáció nem akar tudomást venni a nappalok és éjszakák ritmusáról és annak az emberre gyakorolt hatásáról.

 

A problémára tehát az az igazi válasz, hogy például a napi iskolakezdést hónapról hónapra a nap járásához lehetne igazítani, akárcsak az általános napi munkakezdést. Mindezt megfejelhetnénk az ebéd utáni sziesztával, ami szintén fontos a szervezetnek, és nem dőlne össze tőle a gazdaság. És persze nyáron tovább dolgozhatnánk (elvégre az ókorban is tudták, hogy nyáron hosszabbak a nappali órák), mint télen.

 

Na, hogy tetszik?

 

A szerző Illés Gergő Ne az órát állítsuk át, hanem az életmódunkat! című cikkére reagált. Hozzászólnál te is? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás