+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. október 31. csütörtök, 17:15
Október 31-e van, a britek meg még mindig bent vannak az Európai Unióban, és még holnap is bent lesznek. Mi több, talán januárig ott maradnak, de decemberig biztos. Véget ér-e valaha a Kilépés nélküli brexit, vagy örökre benne ragadunk ebben az egészben?

Amikor ezt a cikket körmölöm, még mindig van pár órája a briteknek arra, hogy valamilyen csoda folytán elhagyják az EU-t, mit tudom én, mondjuk a hadsereg vagy a királynő átveszi a hatalmat és azonnal keresztülnyomja a hard brexitet – őszintén megmondom, én már azon sem lepődnék meg, ha ez történne,

 

hiszen a brexit ügyében tényleg bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet.

 

A Theresa May által letárgyalt megállapodás parlamenti bukása eltelt hónapok egyre idiótább fordulatokat és pillanatokat hoztak a történetben, amit tényleg leginkább egy sorozathoz lehet hasonlítani, pedig a Nagy Brexit Saga eddig sem szűkölködött abszurd és idióta pillanatokban.

 

A folyamatosan megújuló krízis legutóbbi szakaszának végét három dolog jelöli a mai napon: a britek nem lépnek ki ma; cserébe újabb előrehozott választásokat tartanak decemberben; és mai hatállyal lemond John Bercow, az alsóház elnöke, akinek bizonyos pontokon komoly szerepe volt abban, hogy a parlamentnek nagyobb beleszólása legyen a konzervatív kormány ügyeibe a brexit kapcsán.

 

Vegyük sorra, mi történt a Kilépés nélküli brexit harmadik évadának első etapjában!

 

Lett egy deal

 

Szeptember elején ott hagytuk abba, hogy van egy miniszterelnök parlamenti többség nélkül, egy parlament megoldás nélkül, és egy ország, ami szeretné, ha már nem rajtuk röhögne mindenki.

 

Ez a felállás alapvetően nem változott, mégis történt egy nagy változás:

 

a képviselők letérítették az országot a megállapodás nélküli kilépés felé vezető útról, amely irányba Johnson nagyon szeretett volna elmenni.

 

Készültek is rá ezerrel, a konzervatív párt tagjai által megválasztott miniszterelnök azt mondta, hogy inkább döglene meg egy gödörben, minthogy ne legyen a mai napon brexit. Aztán mégsem lett.

 

Ehelyett London és Brüsszel végül csak megállapodott egy új dealben, ami az ír határ átjárhatóságát a bizonytalan ideig a vámunióban maradás árán védő backstop helyett egy másik mechanizmust léptetne életbe, ami jóval bonyolultabb, az északíreknek sem tetszik jobban, és összességében nem túl nagy előrelépés ha csak a dolgot magát nézzük, de Johnson el tudta adni valamiféle sikerként. (A részletes elemzésért ide kell kattintani.)

 

Az új megállapodást azonban végül nem sikerült keresztülverni a brit alsóházon – egészen pontosan az történt, hogy a megállapodást megszavazták, a kilépés ütemezési rendjét azonban nem. Ez pedig ismét rámutatott arra, amit legkésőbb idén május óta tudunk: ezzel a parlamenttel és ezzel a kormánnyal nem lesz egyértelmű, legitim döntés semmiféle brexit ügyében, tehát új választás kiírására van szükség.

 

Mire volt jó akkor ez az egész cirkusz?

 

Nagyjából semmire. Az elhasználódott May-t lecserélték a megosztó Johnsonra, az ország elkerülte a hard brexitet, és nagyjából ennyi. Johnson az ősz elején megfogalmazott céljait csak részben érte el – és akkor nagyon jóindulatúak vagyunk – azzal, hogy lett egy megállapodása neki is, amit most lobogtathat a választók előtt, és amit legalább már egyszer részben megszavazott az alsóház.

 

Ami a brexit ügyében meglepő, hogy az ügy körüli borzalmas pszichózis miatt a britek politikai valósága milyen lassan tudja realizálni azt, ami kívülről egyértelműen látszik:

 

a jelenlegi, hónapok vagy lassan évek óta tartó helyzetből az egyetlen legitimációt adó kitörési pont az, ha ismét megkérdezik az embereket.

 

Ennek a legegyértelműbb módja az lenne, ha tartanának egy második népszavazást, amire persze lehet azt mondani, hogy az emberek egyszer már szavaztak, az azóta eltelt évek azonban szerintem formálhatták azt, ahogy az ügyhöz hozzáállnak. Egyszerűen nem legitim dolog ma három évnyi őrületes tilitolizás után még mindig arra a referendumra hivatkozni.

 

Az emberek megkérdezésének kevésbé egyértelmű módja az, hogy ismét tartanak egy előrehozott választást, ami már legutóbb is olyan jól sikerült, hogy a kormány elvesztette önálló többségét a parlamentben.

 

Elkerülhetetlen, hogy a választás központi témája a brexit legyen, viszont itt nem egyértelmű választási opciók lesznek a papíron, hanem képviselők nevei. És nem lesz olyan egyszerű a képlet, hogy ez kilépne, ez meg nem. Ha Nigel Farage Brexit Pártja tényleg nem indul rá a konzervatívokra a legtöbb körzetben, akkor a brexitpárti oldalon egyszerűsödik a képlet, a brexitellenes oldalon viszont még mindig gondolkodni kell az álláspontjában még mindig nem atombiztos, de második népszavazást támogató Munkáspárt és a brexitügyben következetesen maradáspárti Liberális Demokraták között.

 

Ami azt jelenti, hogy a brexitről való rendes véleménynyilvánításra valójában megintcsak alkalmatlan lesz a választás.

 

Mi jön most?

 

Hát a kampány. December 12-én választás, az már csak bő egy hónap, úgyhogy innentől kezdve mindenki erre fog koncentrálni az Egyesült Királyságban, a választás kimenetele pedig valójában teljesen megjósolhatatlan. És a fene tudja, mi történhet még addig, hiszen a Kilépés nélküli brexit legszebb jellemzője, hogy teljesen kiszámíthatatlan: bármikor előkerülhet valami obskúrus parlamenti szabály vagy történhet valami olyan döbbenetes fordulat, amire senki sem számított.

 

Ráadásul ha meg is lesz a választás, és ki is lépnek a britek január 31-ig, ami a mostani határidő, akkor sem fog véget érni a történet: gondoljunk csak az Észak-Írországot majd körbeölelő  határrendszer körüli bonyodalmakra, az EU és az Egyesült Királyság további viszonyára, vagy arra, hogy egy realizálódó brexit esetén szinte biztos, hogy a többségben az EU-ban maradást támogató skótok új népszavazást tartanának majd a függetlenségről – teljesen jogosan.

 

Tehát valószínűleg még akkor sem szabadulunk meg a britek elhúzódó válságának követésétől, ha végre sikerül kiléptetni őket az Európai Unióból.

 

Ez pedig elég ijesztő kilátás.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás